Dunántúli Protestáns Lap, 1941 (52. évfolyam, 1-52. szám)
1941-11-02 / 44. szám
1941. DUNÄNTOLI PROTESTÁNS LAP 227. oldal. lelkésztársaimnak, akik körutamon kísérni szívesek voltak, így elsősorban Soós Károly esperes úrnak, azután Mokos Kálmán, Tárnok Gyula, Zsemlye Lajos, Nagy Sándor, Vágó Ede és Erdélyi Pál lelkésztársaimnak. Pápa, 1941 október 29. Ólé Sándor. KÖNYVISMERTETÉS Dr. Sebestyén Jenő: A kálvinista államférfi. Theologico-politicai tanulmány. Budapest, 1941. 8-r. 27 1. A Magyar Kálvin-Szövetség kiadásában jelent meg ez az értékes, eszméltető tanulmány, melyet szerző, a budapesti theol. akadémia országszerte ismert tanára a Magyar Kálvin-Szövetség 1940. évi budapesti konferenciáján olvasott fel. A református hitvallás szerint »mi az Isten mindenható uraságának, uralmának, szuverénitásának érvényesülését követeljük az élet minden területén, tehát a politikában is« ... »a kálvinista lélek mindig politizáló lélek is volt egyszersmind a szó legszebb és legmagasabbrendű értelmében — vallási meggyőződésből kifolyólag is, sőt elsősorban éppen abból kifolyólag«. Megállapítja szerző, ki a kálvinista politikus? Szerinte csak az, »aki ref. szellemben hívő kálvinista lélek, a református lélek hitbeli nagykorúságával és [ugyanakkor a kálvinizmus mint világnézet és életfelfogás alapján álló politikai programul szolgálatában áll és annak szellemében kívánja hazáját és nemzetét a közélet terén is szolgálni«. További fejtegetései a következő címek körül összpontosulnak: Politikus és államférfi, Miért politizál a kálvinista? Az Isten szuverénitása és a politika, A kálvinizmus mint politikai jelenség, A keresztyén felekezetek hatása a politikára. A kálvinista államférfi lelkülete, A vallási és politikai meggyőződés harmóniája. Az előadás végén lelkes felhívással fordul a magyar református theológusok, jogászok, történészek, szociológusok, filozófusok felé: fogjanak össze, »hogy a kálvinizmus nagy vallási, világnézeti és politikai igazságai áj fényben álljanak a magyar reformátusság és általában a magyar közélet előtt« és hogy »a magyar református ifjúság minden rétege (megismervén ősi hitünk nagy igazságainak képességét és nemzetnevelő átütő erejét) a történelmi kálvinizmus zászlaja alá sorakozzék, hogy az, — nagy, igazán hívő, kálvinista magyar államférfiak nevelésével és vezérlete alatt, a virágzó egyházi élet hatalmas expanzív ereje által, továbbá a kálvinizmus politikai erőinek kivirágoztatásával — iránytű, erőforrás és így döntő tényező lehessen a magyar nemzeti és társadalmi élet minden területén«. Mint minden, amit dr. Sebestyén ír, úgy ez a füzet is méltó a gondos tanulmányozásra. P. J. Békefi Benő: Krisztus magyarok között. Képek az újabb magyar lelki ébredésből. A szerző saját kiadása. Nyíregyháza. 1940. 8.-r. 124. 1. A könyv első részében a saját lelki ébredését írja le a szerző. Határozott meggyőződéssel vallja, hogy Isten Lelke a magyar nép evangélizálására hívta el. Már az első gyülekezeti evangélizációs munkájánál megtapasztalta a Lélek általa is munkálkodó csodálatos erejét. (18. 1.) „Akiknek felragyogott a Krisztus“ c. részben levélrészleteket közöl. Különböző korú és foglalkozású egyének bizonyságtételei ezek, amelyekben elmondják, hogy miképpen jutottak el lelki ébredésre a gyülekezetükben tartott evangélizációs munkán keresztül. Aki ezeket a leveleket elolvassa, eljut arra a meggyőződésre, hogy sok áldása van ennek a munkának és Isten minden bizonnyal felhasználja a magyar lelki ébredés szolgálatában is. Természetesen nem kizárólagos és egyedüli eszköze ennek. Rámutathatott volna a szerző arra, hogy ezek a felébredt lelkek megtalálják-e helyüket a gyülekezetük körén belül s felébredésük ennek szolgálatában milyen eredményeket mutat. E nélkül az az érzésünk támad, hogy az „Én“ és az „Énnei“ történtek túlságosan előtérbe kerülnek és elsikkadt az, hogy mi történik az „Énen“ túl. A könyv III. része arról tesz bizonyságot, hogy ma is megtörténnek azok a dolgok, amelyek Jézus földönjártakor végbementek. A hitetlen ember előtt lehetetlen csodák ezek, a hivő számára azonban az élő Krisztus ma is munkálkodó erejének a megnyilvánulásai. A lelki harctér eredményeinek áttekintése szempontjából érdemes elolvasni ezt a könyvet, Pethe Kálmán. • • Lörincze Géza: Örökkévaló irgalom. Igehirdetés az esztendő minden vasárnapjára, egyházi és alkalmi ünnepeire. Dombóvár, 1941. 8-r., 375 1. Ára 6 P. Megrendelhető a kiadónál: Gyenis János ref. lelkipásztornál, Drávapalkonya, u. p. Kovácshida, Baranya vm. Két derék, volt pápai diák összefogott Isten ügye érdekében és ez összefogás eredménye a jelen kötet. Lörincze Géza baranyasellyei lelkipásztor 1940. évi prédikációt tartalmazza az Örökkévaló irgalom, öszszesen 69 darabot. Minden vasárnapra és minden ünnepnapra találhat benne a gyakorló lelkipásztor testvér szívből fakadó bizonyságtételt, amely gondolkozásra késztet, felemel, biztat, vigasztal és bátorít. Lőrincznél nem találunk üres, nagy szavakat, hanem az evangélíom egyszerű, mély és ép ezért hatalmas igazságait. A beszédek olyanok, hogy azokat mindenki könnyen megértheti. Idézetei legtöbbnyire a Bibliából és Énekeskönyvünkből valók. Komoly, tartalmas kötet; az életet a Biblián és a i Heidelbergi Kátén keresztül nézi és magyarázza a ma emberének. Gyenis János lelkipásztor atyánkfia, aki már több hasznos könyv kiadásával ismertté tette nevét a gyakorló lelkészek körében, jó szolgálatot tett, hogy Lörincze prédikációit közzétette. A kötethez írt Előszava találólag világítja meg, miért van szükség prédikációs kötetekre: „nem azért, hogy betanuljuk és felmondjuk azokat, hanem, hogy meggazdagodjunk azok bizonyságtételei által s tudjuk hirdetni az Igét a mi lelkűnkön átszürődött s így a sajátunkká vált bizonyságtételek által.“ Örömmel ajánljuk a megszerzésre és tanulmányozásra. p. j. ®s@@ss®®@®®®®®®®@®®®®®®®®®®®®@®g)®ss@®g®® ® ss 1 VEGYESEK I ® @ @3®©®®®®®®®®®®®©®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®® — Pápai theologiánk Tóth Ferenc Köre a reformáció emlékünnepélye alkalmából november hó 2-án este 6 órai kezdettel az új templomban Akadémiai estet rendez a következő műsorral: 1. »Énekeljetek minden népek...« XCV1. zs. első verse. Énekli a gyülekezet. 2. Imádkozik Bakó Kálmán IV. é. th. 3. Megnyitót mond dr. Benedek Sándor tanár-elnök. 4. Czeglédy Sándor: Ének az énekről. Vargha Tamás:
