Dunántúli Protestáns Lap, 1941 (52. évfolyam, 1-52. szám)
1941-08-17 / 33. szám
Ötvenkettedik évfolyam. 33. szám. Pápa, 1941 augusztus 17. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE __________:_____________________MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP.___________________________________----------------------------------------------- FŐSZERKESZTŐ: MEDGYASSZAY VINCE PÜSPÖK ----------------------------------------------FELELŐS SZERKESZTŐ DR. PONGRÁCZ JÓZSEF THEOL. TANÁR PÁPA I pŐMUNKATÁRS ÉS A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE: DR. TÓTH LAJOS THÉOL ÖISKOLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KÜLDENDŐ I TANÁR PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK INTÉZENDÖK A „kiskoszmályi mozgalom“. Irta: Tóth Kálmán ref. árvaházi lelkész, Komárom. Bevezetésül. A legutóbbi egyházkerületi közgyűlésről szóló beszámolóban a többek között a következő két határozatot olvashatjuk: »A szeretetmunkákkal kapcsolatban (a kerületi közgyűlés) felhívja az egyházmeA, gyék és egyházközségek figyelmét a »Betheln egyesír let kiskoszmályi és komáromi árvaházaira és egyéb intézményeit e, melyek egyházkerületünkben végeznek ‘áldásos munkát, s ezért a gyülekezeteknek is szerető támogatásába ajánlja azokat.« A másik határozat így hangzik: »A kiskoszmályi székhellyel működő Béthelegyesüket új alapszabályait közgyűlés csekély pótlással elfogadta, jóváhagyta és felterjesztette a m. kir. belügyminiszter úrhoz.«. Ennek a két kerületi határozatnak kiegészítéseképpen és a kerület nyilvánosságának tájékoztatása céljából megkísérlem ismertetni a fenti név alatt ismeretes evangéliumi munkát, amely a cseh megszállás évei alatt indult meg, fejlődött ki kicsiny kezdetből messze ágazó szeretetmunkává és missziói tevékenységgé. Szükségesnek ítéltem ezen ismertetés megírását egyrészt azért, hogy a kerület gyülekezetei ismerjék meg azt a munkát, amelynek támogatását a ✓ kerületi közgyűlés ajánlja, másrészről pedig azért, mert úgyis ! találkoztak már mozgalmunkkal többféle vonatkozás- i ban egyházkerületünk tagjai közül többen, tiszta ké- ! pet azonban nem alkothattak róla a dolgok alapos és hiteles ismerete hiányában. így sokan talán téves véleményt alkottak munkánkról önhibájukon kívül. De szükségessé teszi munkánk ismertetését az is, hogy ezután a megnagyobbodott kerületben folytatjuk munkánkat és örülünk annak, ha minél többen jönnek segítségünkre. Ennek pedig első és elengedhetetlen feltétele az, hogy megismerjék mozgalmunkat. Mit értsünk >>kiskoszmályi mozgalom« alatt? Mindenekelőtt mozgalmunk elnevezéséről néhány szót. A mi munkánk nem jelszavakból jött létre és ezért hivatalos neve, mint mozgalomnak nincs is. Nem képviselünk semmiféle egyházpolitikai irányt, hanem az egyházunk hitvallásai alapján állva végezzük azt a munkát, amire Istentől parancsot kaptunk. Ezt a munkát teljesen az egyház keretei között végezzük és az illetékes egyházhatóságok legnagyobb megértésével és támogatásával. Nem egyesületi alapon dolgozunk, hanem gyülekezeti alapon, mindenütt a helybeli lelkész támogatásával. Egyesület csak azért lett, mert az .árvaház épületét valakire kellett telekkönyvezni. Ha pedig már egyesület van, akkor nevet is kell neki adni. így született meg a Béthel-egyesület. Mi magunk egyáltalán nem használjuk, hogy az egyesületi munka előítéleteit kikapcsoljuk, mások is kevéssé ismernek ilyen név alatt. A címül választott elnevezés talán a leggyakoribb és leginkább érthető, mivel a kiskoszmályi árvaház már belement a köztudatba. Ezek a dolgok egyébként, majd a történeti ismertetés során nyernek más oldalról is megvilágítást. Miről lesz szó? A részletes ismertetés előtt még röviden felvázolom munkánk jelenlegi területeit, intézményeit, telepeit. Legrégibb intézményünk Kiskoszmályon van. Ez az anyaintézet, innen rajzottak ki a többiek. Jelenleg itt a »kicsinyek« vannak', vagyis a 6 éven aluliak, akik még iskolába nem járnak. Időrendben a lévai fiókárvaház következik, amelyben az iskolába járó leányok nyernek elhelyezést. Ezután a komáromi árvaház létesült a fiú-árvák részére, ez a Timótheus árvaház. Intézményeink megélhetését vannak hivatva elősegíteni gazdaságaink, amelyek közül első volt a garammikolai, ahol 28 magyar holdon gazdálkodnak. 1939. őszén a cseh telepes birtokokból vettünk Kisújfalú mellett Arad pusztán 25 kát. holdat s itt rendeztük be második gazdaságunkat. Ezek után a részletes ismertetésre térek a következő sorrendben: I. Történeti keret. II. Elvek, célkitűzések. III. Intézmények, munkaágak. (Folyt, köv.) A főiskolai igazgatótanács aug. 13-án, Pápán, a nőnevelő-intézet dísztermében teljes ülést tartott Ólé Sándor lelkészi- és fáji Fáy István m. kir. titkos tanácsos, m. kir. vallás- és közoktatásügyi államtitkár, világi főiskolai gondnok vezetése mellett. A gyűlésen az alkotó tagok csaknem kivétel nélkül megjelentek. Ott volt Medgyasszay Vince püspök és dr, Balogh Jenő egyházkerületi főgondnok is, kimutatva az iskolai ügyek iránt érzett meleg érdeklődésüket. Dr. Tóth Lajos gazd. tanácselnök a főiskolai építési bizottság nevében jelentést tett az építkezések mai állásáról. Mindkét vállalkozó munkája elé nagy nehézségeket gördítettek a mai rendkívüli viszonyok, a zárolt anyagok beszerzése, a munkások katonai szolgálatra bevonulása. A Jókai-utcai szárnyon dolgozó Kunt testvérek minden valószínűség szerint kész lesz szeptember hó első felében, míg a másik szárny vállalkozója, Fa László, október végére tudja bevégezni a munkát. Az építkezésnél rendkívül nagy segítség volt fáji Fáy István főiskolai világi gondnok szíves közbenjárása. Megállapította a bizottság az új helyiségek beosztását. A Főiskolai-utcai részen nyer
