Dunántúli Protestáns Lap, 1941 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1941-06-29 / 26. szám

132. oldal.

DUNANTüU PROTESTÁNS LAP

1941.

kedésnek, az igazgatásnak és a bíráskodásnak a joga nála van. A presbiteri hivatal élethosszig tart. A .presbitereket a gyülekezet tagjainak befolyása mellett maga a presbitérium választja. Laskó szervezete fejlettebb a genfinél. Nála jobban érvényesül a »községi lelv«. Itt ugyan még nem a gyülekezet választja a presbitériumot, de ő jelöli.

VI. Edward után Mária lépett a trónra. Az idegenek egyháza, miután a londoni püspök főhatóságát elismerni nem akarta, kénytelen volt kivándoroljni. 1554-ben Weselben, Frankfurtban és Strassburgban telepedtek le. A francia gyülekezet püspöke, Valerandus Polanus készített egy rendtartást: Liturgia Sacra, seu ritus ministerii in ecclesia peregrinorum Francofordiae ad Mönum. 1554.31 E szerint a pap és a presbiterek jelölése után már a gyülekezet választja a presbitereket. A Laskó-féle presbiteriális elvek éppen Frankfurtban találtak termékeny talajra és megvetették az alsó rajna vidéki egyházak zsinatpresbiteri szervezetének az alapját.32

A külföldi presbiteri egyházalkotmányok között elsőrendű helyet foglal el a franciaországi zsinatpresbiteri rendszer. 1555-től kezdve terjedt el mindgyorsabban az egyházközségi szervezet presbiteri formája. Természetes és magától értetődő dolog, hogy Kálvin és Béza nagy hatással voltak a francia egyházra. így a franciaországi egyház kormányzati rendszerének kialakulására is. Az Í559-Í párisi nemzeti zsinat megállapította a francia egyház hitvallását — a Confessio Gallicanát, valamint az egyházi külszervezetet is. E zsinat által alkotott végzések 20—21. pontjai szólnak a »vénekről«. Ezeknek tiszte a népet összegyűjteni, a keletkezett botrányokat az egyházi tanácsnak bejelenteni stb. Hivataluk nem tart élethossziglan. Az excommunicatiót, urasztalától való eltiltást, házassági ügyeket az egyházi tanács intézi. Az egyházi tanács a vének és dékánok kollégiuma, az igét hirdető pásztor elnöklete alatt.33 Az 1571-i zsinaton, Rochelleben az első párisi zsinat Végzéseit megerősítették. Az itt szerkesztett hitvallás a »Confession de la Rochelle«. A szervezetre vonatkozólag a 40 artikulusból álló Discipline ecclesiatique ad útmutatást, s ennek az alapja a genfi szervezet. A presbiterek alkotják az egyházközség szenátusát, vagy konszisztoriumát. Amint fentebb is jeleztük, a presbiterek tiszte nem tart élethosszig, s feladatuk a fentieken kívül a gyülekezet képviselete, a közigazgatás vezetése. Arisztokratikus jelleg, hogy a gyülekezeti jogokat a konszisztórium gyakorolja, jellemző az állandó törekvés a presbiteri szervezet fenntartására és megerősítésére. Az államhatalommal szemben függetlenségre törekednek. Az 1563-i lyoni nemzeti zsinat határozata szerint »állami hivatalnok csak úgy lehet a konszisztórium tagjai, ha ebből nem háramlik kár az egyházra.3i

31 Rieker i. m. II. 149—160. o.

32 B. Gy. i. m. 36—40. o.

33 Kerkápoly i. m. 57. s köv. o.

34 B. Gy. i. m. 41—47. o.

(Folyt, köv.) Dr. Madar Zoltán.

@®®@®®®@®®®®®®®@®®®®®®®®®®®®®®®®s®®@®@® ® ©

1 VEGYESEK I

ts®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®:«}®®

— Lelkészek csendesnapjai. A Ref. Jövő szerkesztőségének hívó szavára csendességre vágyódó szívvel mintegy 30 lelkipásztor jött össze Veszprémbe jún. 18—2Ö-án, hogy három napra leüljön a Mester lábaihoz és az Ige fényénél tegye vizsgálat tárgyává

az »egyház« legégetőbb problémáit. A napi előadássorozatokat »Áhítatok« vezették és zárták be. 18-án d.

e. hálaadó istentisztelettel kezdődött a julajdonképeni konferencia, melyen Péter János emlékezett meg arról, hogy Isten mennyi áldást közölt Kormányzó urunk országlásán keresztül nemzetünkkel. Utána dr. Török István pápai theol. tanár tartott előadást »Az egyház az oroszlánok vermében« címmel, melyet igen élénk hozzászólások követtek. Darányi Lajos sárospataki lelkiápsztor »A lelki utánpótlás« című előadásában, dr. Kovács István szentmártonkátai lelkipásztor pedig »Szegény egyház vagyunk-e?« című előadásával mutatott rá egyházunk sok bajára és fáj|ó sebére. A konferencia szinterét 19-én Balatonalmádiba tették át, ahol Péter János a Ref. Jövő szerkesztője tartott előadást »Népünk és az egyházi sajtó« címmel. László Dezső orsz. gyűlési képviselő, kolozsvári lelkipásztor pedig »Az egyház, mint élő organizmus« címmel. Utána a veszprémi templomban a gyülekezet számára vallásos ünnepélyt tartottak a konferencia résztvevői. Ezen Kiss József hejcei lelkipásztor tartott bibliamagyarázatot, László Dezső orsz. képviselő, kolozsvári lelkipásztor az erdélyi egyházak nagy küzdelmeiről, Péter János pedig a sajtó fontos szolgálatáról beszélt A műsort Vargha József kisasszondi h. lelkész éneke és Bódás János székesfehérvári lelkipásztor felolvasása egészítette ki, aki saját költeményeiből olvasott fel. 20-án Kovács Imre sarkadi lelkipásztor és Szíjj Rezső sárvári missziói s.-lelkész a szórványgondozás és a tanyamisszió fontosságáról, nehézségeiről, eszközeiről, módszereiről és kilátásairól tartott előadást. Boda József veszprémi lelkipásztor pedig »Az egyház és az ifjúság« című előadásában a népfőiskolái nevelés legyház- és nemzetmentő fontosságát fejtette ki. A konferenciát a Ref. Jövő szerkesztőbizottságának ülése zárta be. Az előadások által nyújtott lelki elmélyüléshez újabb indítások adásával járult hozzá László Dezső mindhárom napi bibliatanulmánya is. A konferencia első napján megjelent az egybegyűltek között Medgyasszay Vince püspök is. Résztvett e nagy lelkitalálkozón a veszprémkörnyéki lelkészek nagy része is.

— Mandzsúriái missziónkból érkezett legújabb hír szerint április közepén távozott el a fiatal misszionáriusnők utolsó csoportja. A misszionáriusok száma nagyon megfogyatkozott. A 120 misszionáriusból alig maradt 50. így a magyar Babos Sándor misszionárius munkája megnövekedett. Különösen nagy gondot ad most a missziói kórházak fenntartása az orvosmisszionáriusok távoztával.

— A győri ref. gyülekezeti diakonátus az elmúlt télen is hathatós segítségben részesítette azokat a szegény családokat, melyek magukra hagyatva nem tudtak volna megélni. A diakonátus Győri Elemér lelkipásztor vezetése alatt működött, tagjai voltak Takáts Béla tb. főgondnok, Pakucs Gyula gondnok, Barabás János, Forgó Sándor, Szalay János és Szollich József diakónusok. Az adományokat a leányegylet erre vállalkozó tagjai gyűjtötték össze havonként nagy buzgósággal és szeretettel. Az elmúlt télen 69 család állott rendszeres gondozás alatt és részesült havonként segélyben.

— Pótlás. A lapunk múlt számában megjelent könyvismertetés írója Paragh László gimn. tanár.

— Zsoltároskönyvünk az Ige mérlegén címmel a közel jövőben megjelennek azok az előadások, melyek a Kálvin János Társaság 1941. évi országos januári konferenciáján elhangzottak. A kötet tartalma a következő : dr. Sebestyén: A zsoltár és a zsoltároslelkület;