Dunántúli Protestáns Lap, 1941 (52. évfolyam, 1-52. szám)
1941-06-22 / 25. szám
128. oldal. DUNÁNTÜLI PROTESTÁNS LAP 1914. szik tehát, hogy mily nemes, nagy jelentőségű volt az a válalkozás, amit a Bessenyei Társasága kezdett s hogy mily nagy szolgálatot teljesített ez ismételt kiadással a Pápai Református Tanítónőképző-intézet és leányliceum, elsősorban dr. Horváth Endre, az igazgató, azután a vezető tanárok: Pentz Ilona és Pécsvárady Jolán, nem utolsósorban pedig a derék növendékek. Álljon itt a nevök: Christmann Ilona, Csonka Olga, Dogscha Edit, Kerecsénvi Vilma, Lux Mária, Molnár Erzsébet, Boros Anna, Dezső Jolán, Füle Margit, Tóth Etel. Köszönet nü^nwíi. ®@®®®@®@®®®®®®®@®®®®®®®®®®®®@®®®ÍM»®@3©® 1 VEGYESEK 1 @@@®©CeJS®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®S®®®®®®®®@®@ — Kormányzó Urunk legfelsőbb védnökségével a KIÉ Nemzeti Szövetség augusztus hó 14—17 között Kolozsváron hálaadó Nemzeti Konferenciára hívja a mozgalom tagjait és barátait. Két évvel ezelőtt a losonci KIÉ Nemzeti Konferencián résztvett 2000 ifjú határozta el, hogy a legközelebbi hasonló találkozót a KIÉ Szövetség Kolozsvárt rendezi meg. Az ifjúság merész vágyát, reménységét és imádságát Isten meghallgatta és teljesítette. A KIÉ Szövetség vezetősége örömmel tesz eleget a losonci nagygyűlés határozatának és a kolozsvári nagy találkozó alkalmából hálaadásra hívja fel a magyar ifjúságot. A nagyszabású programmot, melynek keretében egyházaink és társadalmunk neves személyiségei tartanak előadást, a K1E Szövetség vezetősége a napokban küldi széjjel az egész országba-. Minden érdeklődőnek közelebbi felvilágosítással készséggel szolgál a KIÉ központ, Budapest VIII., Horánszky utca 26. Telefon: 143-713. — A mosonmagyaróvári ref. gyülekezet kultúrtermét június 8-án avatta fel bensőségek ünnepsé keretében Löké Károly esperes, felsőházi tag; ugyanakkor az istentiszteletet végezte Győry Elemér egyházkerületi lelkészi főjegyző. Mindkét alkalommal ott volt a megjelentek sorában e gyülekezet régi pártfogója Albrecht királyi herceg felesége Katalin fenségesasszony, aki nagyon értékes urasztali térítőt és szószéktakarót adományozott az egyháznak. — Lelkészbeiktatás Oberwart-Felsőőrön. Hosszú ideig, talán évtizedekig is, kedves emlékezetében marad a Német birodalom egyetlen magyar ref. gyülekezetének, Oberwart-Felsőőr magyarságának az 1941 június 8-ának napja. Ekkor iktatták be magasztos és igazán szép ünnepség keretében hivatalába Fáber Kovács Gyula ref. lelkipásztort, aki 1939-ben történt megválasztása óta mostanig, állampolgársága elnyeréséig, csak mint helyettes lelkész dolgozott a gyülekezetben. Az istentisztelet, amelyen a helybeli evangélikus és róm. kath. egyházak hivatalos képviselőin kívül megjelentek még a Sziget in der »'Wart«-őriszigeti, Jabing-jobbágyi és a Kemeten-komjáti ev. gyülekezetek presbitériumai is, d. e. 10 órakor vette kezdetét. A beiktatás hivatalos részét, a már Bécsből előző nap feleségével a gyülekezetbe érkezett dr. Zwernemann Gusztáv bécsi ref. püspök végezte. Beiktató beszédében a 73. zsoltár 28. v. alapján szólott az Istenbe vetett hiten alapuló lelkipásztori munka örömeiről. Rövid imádság után úgy ő, mint a gyülekezet 42 éven át volt lelkipásztora Bajcsy Gyula ny. h. püspök és Schmidt János a Délburgenlandi Ev. Egyházmegye esperese áldásukat adták a beiktatott lelkészre. Az egyházi felsőbb hatóság, megerősítő okiratát Bajcsy Gyula ismertette magyarul a magyarajkú egyház hallgatóságával. Ezután Fáber Kovács Gyula lelkipásztor Lukács 4:16—21. v. alapján tartott igehirdetése következett. Krisztus lelkipásztori programmja mellett nincs szükségünk külön programúira. Az ő parancsa: a mi feladatunk: az Evangéliom hirdetése a szegényeknek. Ezt teszi a lelkipásztor minden munkájával, beszédével és cselekedetével. Hangos zokogások törték meg a templom figyelő csöndjét, amikor arról szólott, hogy Krisztus parancsából a gyülekezetért mit kellett odahagynia. Hogy ennek az ősrégi ref. gyülekezetnek a tagjai anyanyelvükön hallhassák az Isten Igéjét, odahagyta szülőföldjét, rokonságát — mindent. Volt idő, amikor a lélek tusakodásaiban menekülni próbált e feladat elől, mint Jónás, de Isten nem engedte, hogy amikor a birodalom életharcát vívja és mindnyájunknak áldozatot kell hozni, amikor a vigasztalásra olyan nagy szükség van, e nehéz órákban itt hagyja a gyülekezetét. Csak azt kéri, hogy amint ő imádságában hordozza gyülekezetét, úgy hordozza őt és munkáját imádságában a gyülekezet. Szólott a lelkészi munka nehézségeiről, mert hisz egy hivatásnál sem annyira fontos, mint itt, hogy a lelkész igehirdetése és élete fedjék egymást. Kedves, befejező része volt az istentiszteletnek, amikor Zwernemann püspök megkeresztelte a lelkészék másodszülött fiúgyermekét. Miután a templomban már Szabó Laura egyszerű és mély érzésű szavakban tolmácsolta a ref. leánvok ragaszkodó sz£retetéts kedves meglepetés volt az ifjú lelkész számára, hogy a templom ajtó előtt újból felsorakozott a leánysereg, akiknek az ünnepség ilyen széppé tételében igazán oroszlánrészük volt. Ugyanis ők voltak azok, akik a csatamezőkön hősiesen harcoló ifjak helyett, jóllehet kora reggeltől késő estig egy részük háztartási szolgálatban, más részük a mezőn végzi fárasztó munkáját, .éjszakáikat áldozták oda és Farsky Tibor úr hozzáértő irányítása mellett soha nem látott ünnepi díszbe fonták, díszítették, öltöztették a majdnem 200 éves, ősi református templomot. Ezt az áldozatos ragaszkodást és szeretetet juttatta kifejezésre Hegedűs Juliska amikor lendületes szavakkal előadott beszéde kíséretében átnyújtotta azt a hatalmas és csodásán szép mezeivirág-csokrot, melyet vasárnap hajnalban téptek le a felsőőri határ rétjein, földjein. D. u. 2 órakor a Kántor Lajos-féle vendéglőben közös ebéd fejezte be a felemelő ünnepséget. Itt az első pohárköszöntői dr. Zwernemann püspök mondotta a birodalom vezérére. A helybeli és a testvér gyülekezetek részéről elhangzott szívélyes üdvözlések során felszólaltak Bajcsy Gyula ny. h. püspök, Schmidt János ev. esperes, Pál Gyula rom. kath. lelkész, valamint a város részéről a más irányban elfoglalt dr. Weisch Ferenc polgármester képviseletében megjelent Hutter József városi főjegyző, akik mindannyian a város lakói és felekezetei között uralkodó egyetértésről és békéről tettek bizonyságot. — Új theologiai magántanár. A dunántúli ref. egyházkerület theol. m. tanárképesítő bizottsága előtt szép sikerű theol. m. tanári vizsgát tett június 16-án dr. Dezső László m. kir. honvédfőlelkész. írásbeli dolgozatának a címe: Bevezetés a katonai lelkigondozásba. L, (megjelent a Pápai Ref. Theol. Akadémia Kiadványai sorozatban, mint a sorozat 39-ik kiadása) mely sok új adatot tartalmazó és irodalmunkban egyedülálló, alapos összefoglalás a kérdésről. Az új magántanár próbaelőadását délután tartotta meg a bizottság és a theologus ifjúság jelenlétében, a következő címmel: Az egyházfegyelem a katonai egyházszervezetben, lelkigondozói szempontból. A bizottság elnöke volt Medgyasszai Vince