Dunántúli Protestáns Lap, 1941 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1941-05-25 / 21. szám

104. oldal. DUNÁNTÜLI PROTESTÁNS LAP 1914. zeti géniusz új feladataira. A másfélszázados centen­­náriummal kapcsolatban megörökítették az ülés jegy­zőkönyvében Széchenyi István gróf emlékét és ugyan­csak jegyzőkönyvbe iktatta a legfőbb református egy­házigazgatási hatóság Teleki Pál gróf iránti megbecsü­lését is. Vásárhelyi János erdélyi püspök kért ezután szót s többek közt ezeket mondotta: A konventi elnök űr megemlékezett arról, hogy mi az erdélyi egyházkerü­let részéről ennek a gyűlésnek keretében kapcsolódunk újból az országos egyház munkaközösségébe. Amikor Isten iránti hálaadással veszünk most már részt a ma­gyarországi református egyház legmagasabb igazgató­­testületének működéséből, kettős kötelességet érzek, hogy szóljak. Az egyik a köszönet szava a múltra nézve. Nehéz időkben, komoly megpróbáltatások kö­zött éltünk odaát, ritkán és nehezen tudtunk idejönni, de amikor végre megérkezhettünk, a konventi elnök­ségnél, a konventi előadónál s mindenütt, ahol meg­fordultunk, testvéri szívre, megértésre és arra a nagy magyar bizalomra találtunk, ami most Balogh Jenő őnagyméltósága ajkán felhangzott: a magyar jövő­ben törhetetlenül reménykedő, Isten kegyeimébe fo­gódzó erős hitre és derűlátásra. Köszönjük, hogy a nehéz időkben bennünket erősítettek. De az erdélyi református egyházkerület boldog Örömmel fog be is kapcsolódni az egyetemes református egyház mun­kájába és igyekszünk a nekünk rendelt helyen úgy be­tölteni hivatásunkat, hogy az erdélyi egyházkerület ne csupán terhet jelentsen. Kétségkívül fog terhet is jelenteni, mert hiszen mint gyógyuló beteg, az er­délyi egyház támogatásra szorul. De mégis erőgyara­podást is akarjuk hogy jelentsen ez a bekapcsolódás, a nagyméltóságú Elnökség és Konvent rendelkezzék velünk és amit csak tudunk, mindent megteszünk, hogy a megnagyobbodott haza az oly nagy történelmi misszió betöltésére hivatott magyar református egy­ház révén is valóban erős legyen. Visszazendül lel­kűnkben a bibliai szó: »Erősítsd meg azokat, akik halófélben vannak«. Emlékezünk azokra, akik még rabok, akik még viaskodnak és nekünk erőseknek kell lennünk érettük is. A kegyelmes Isten áldása legyen a magyar református egyház és a főtiszteletű elnök­ség munkáján. ' Balogh Jenő világi elnök így válaszolt a vissza­térőknek: — Keserves húsz esztendőn át sokszor szállt gondolatunk a mi drága Erdélyünkre és most boldo­gok vagyunk, hogy színrőbszínre, közvetlenül meg­köszönhetjük nekik, amit a magyarságért és hitükért végeztek ottani testvéreink. Köszönjük a munkára való ígéretet és meggyőződésünk, hogy ebből az együtt­működésből magyar hazánkra és egyházunkra üdv és boldogság fog háramlani. A továbbiakban a Konvent megválasztotta bíró­ságait és bizottságait. Enyedy Andor dr. egyetemes missziói előadó, kormányfőtanácsos terjesztette elő az olyannyira fon­tos missziói tárgypontokat, ismertetőt adva a magyar­­országi református egyháznak és tagozatainak mind szélesebbkörűvé váló belmissziói tevékenységéről. Ravasz László püspök az elnöki székből — Ba­logh Jenő főgondnok, Porzsolt István és Szűcs József esperesek után — megállapította, hogy a tanyák és szórványok nagyfontosságú lelkigondozása nem old­ható meg a gyülekezetek közvetlen felelőssége nélkül, de egyházkerületi kérdés is ez, sőt a magyarországi református egyház egyetemes ügye. Fokozni kell az áldozatokat, de ne felejtsük el, hogy különösen az egyház középrétege annyira meg van terhelve, hogy csak a legnagyobb elismeréssel beszélhetünk róla. Puky Endre dr., a Közigazgatási Bíróság ny. elnöke arra mutatott, hogy a hegyi vidékeken védeni és erő­síteni kell a törpegyülekezeteket is. Vásárhelyi János erdélyi püspök figyelmeztette a Konventet, hogy a román impérium éppen a kisgyü­lekezetek elsorvasztásán keresztül próbálta meggyen­­gíteni a magyarságot. Divatba jött a szemrehányás, hlogy sok magyar ember el román osodott Erdélyben; ezzel alaposan foglalkozunk majd, de kérdem, hogy amikor hosszú évtizedekkel ezelőtt mód lett volna reá, támogatta megfelelően az erdélyi szórványokat magyar államunk? A törpeegyházak lelkészeit a gyü­lekezeten túl is értékesíteni lehet, az új lelkészi nem­zedék azonban legyen jobban átitatva a közös nagy missziói és szórványfeladatokkal. Hetessy Kálmán dr. kecskeméti lelkipásztor: Baranyai egykés, halódó gyü­lekezetek aránytalanul sok anyagi és lelkészi erőt köt­őnek le, viszont az alföldi tanyavilág szaporodása messze felülmúlja még városi központjaik szaporodási iarányát is, itt a lelkigondozás elsőrangú feladat Győry Elemér dunántúli lelkészfőjegyző, Bertók Béla munkácsi püspök-lelkipásztor, Jókay-Ihász Miklós dr. felsőházi tag, Juhász Nagy Sándor volt igazságügy­­miniszter újabb érveket sorakoztatott fel, majd Ravasz püspök foglalta össze az érdekes vitát. A »perem­­magyarság« értéke felől nem lehetnek különbözők a vélemények, de itt arról van szó, hogy a magyar reformátusság egyeteme s az. ország érdeke mit kíván. Határozatban megköszönték végül az indítványozó Farkas István püspöknek, hogy gyöngélkedése idején sem szűnik meg foglalkozni az egyház nagy gondo­lataival. Tudomásul vették ezután., hogy a református mezőgazdasági munkásokat is tömöríteni akarják az Evangéliomi Munkásszövetségbe. Az anyaországi és erdélyi részek ifjúsági vezetői közös gyűlésre jönnek össze. »Néhánynapos kurzusokat nem lehet népfő­iskoláknak nevezni, ezt a szót kerülni kell, viszont annál fontosabb a falusi gyülekezetek számára vezetők képzése, presbiterek nevelése« — így hangzott egy he­lyesléssel kísért megállapítás. A belügyminisztert fel­kérik, szerezzen érvényt annak a rendeletnek, hogy a tizenhat éven aluli ifjúságot távoltartsák a kocsmá­­zástól. Kiss József dr. konventi titkár a közalap időszerű kérdéseiről jelentett. A szerdán tartott ülésen Benedek Zsolt dr. kon­venti tanácsos, kormányfőtanácsos jelentette: a ma­gyarországi református egyház az elmúlt, 1940. évben 142 nyugdíjas lelkésznek összesen 375.500 pengő nyugdíjat fizetett ki, 527 lelkészi özvegynek és 162 lelkészi árvának pedig további 546.425 pengőt, ösz­­szesen tehát kereken 922.000 P-t. A következő évre a felvidéki,, királyhágómelléki és erdélvi hazatért ré­szekkel 802 úi .tagot fognak felvenni a református lel­készi nyugdíjintézetbe. A visszacsatolt területeken már az év első napjával életbelépett a lelkészi nyugdí jinté­zetről szóló egyházi törvény. Ugyancsak Benedek dr. tárta fel a plénum előtt az én eke skön vvügyi és tan­­könyvügyi bizottság beszámolóját is; javaslatait, ame­lyeket a bizottságok nevében tett, rendre elfogadták. A száznál több pontból álló tanügyi kérdéscsoport az elmúlt: lezárt iskolaév állapotait tárgyalja és ezért még nem foglalkozik a keleti és déli országrészek iskolaügyével. Felhívták a konvent figyelmét arra, hogy a református középiskolák nem kapnak elegendő református vallás# tanárt a megüresedő tanszékekre,

Next

/
Thumbnails
Contents