Dunántúli Protestáns Lap, 1941 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1941-05-18 / 20. szám

98. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 1914. Heltai-, Bornemisza-, Bey the-alakította szertartási rend­jének a Heltai-agendatól (1559) a keresztúri-agendáig (1598) terjedő kezdő szárnya a keresztelési rítusban Luther 1523. évi Taufbüchlein-jének befolyása alatt áll, a Beythe-féle középfrontja ugyanitt szintén Luther pél­dáját másolja, de már annak 1526. évi Taufbüchlein-je alapján. Luther 1526-ból való „Deutsche Messe“-je az urvacsorai szertartás alakítására nyert döntő befolyást, legalább is területünk connubiális szertartási hagyo­mányának Heltai-szárnyából ez tűnik ki. Az ó-lutheri irányítás mellett azonban igen korán szerkesztőtényezőül jelentkezett Méliusz közvetítésével az 1563. évi pfalzi rendtartás is, amint connubiális agendahagyományunk Beythe-középfrontjának és Bornemisszaféle szélső szár­nyának urvacsorai rendtartásai elárulják. fAz ó-lutheri és pfalzi nyomokon haladó szertartási berendezéssel azon­ban még mindig eleven kapcsolatban állott a római katolikus rítus. Ezt mutatja a Bornemissza- és Beythe­­agendák urvacsorai rendtartásaiba beférkőzött confessio generális, meg a Heltai és Bornemissza által átvett egyházkelés. Sőt római katholikus közvetítéssel vul­gáris tendenciák hatásaképen még a rituális ördögűzés problémája is jelentkezett a látóhatáron, egyelőre azon­ban sikertelenül. A connubiumból kivált dunántúli és felsőduna­­melléki református egyházkerületek önálló életükbe is magukkal viszik Huszár—Heltai—Bornemisza—Beythe­­típúsú kultuszi berendezésüket és a Szenczi Molnár Albert (1612) és Melotai Nyilas István (1621) közvetí­tésével előre haladó pfalzi szellemű kultuszi asszimiláció jelentkezésével szemben is megvédik azt (1619. évi sóki zsinat határozata), mint az ellenreformációs törekvések felkeltette félelem által előtérbe helyezett lutheránus­református uniós gondolat kéznél fekvő zálogát. Az uniós érdekektől fenntartani kívánt s emiatt pfalzi elemeiből kivetkőztetett ősi szertartási gyakorlat rendszeres össze­foglalását Samarjai János 1636. évi szertartásos köny­vében szemlélhetjük. Samarjai úniós szellemű szer­tartási rendszerében azonban már szerves részként sze­repel egy új elem is: a magyar római katolikus egy­háznak az 1583. évi nagyszombati „Agendarius“-ban és az 1625. évi „Rituale Strigoniense“-ben lefektetett több szertartáseleme, szertartása és teljes rituális kazuisz­­tikája. A Pázmány által pattanásig hevített ellenrefor­mációs légkör poláris feszültségét akarta Samarjai romanophil-hybrid koncepciója enyhíteni s ezzel egy­háza kultuszi gyakorlatát római katolikus színezetű mimikribe burkolta. Az üdvközvetítő sakramentális szol­gálat bevezetése, a transsubstantiatiós szemlélet lát­szata, a commendatio animae és rituális ördögűzés szer­tartásainak alkalmazása és a római katolikus szertar­tási pragmatika átvétele illusztrálja legjobban a Samarjai­­befolyásolta dunántúli és felsődunamelléki református szertartási gyakorlat római katolikus irányú amalga­­mizálódásának előrehaladott voltát. A folyamatnak a gyászévtized megrendítő szenvedése vet hirtelenűl véget. Ahogy összeomlott a római katolicizmusig elérő nagy úniós koncepció, úgy szertefoszlott a Samarjai által ki­épített nagy liturgikus synthesis is. A Melotai-agenda­­képviselte pfalzi szellemű kultuszi asszimiláció útjából ezzel az utolsó akadály is elhárult s a Dunántúl és Felsődunamellék reformátusságának kultuszi külön­állása a XVII. század végére teljesen megszűnhetett. A nagy gonddal és széleskörű forráskutatás alap­ján készült tudós tanulmányhoz dr. Tóth Endre és dr. Benedek Sándor théol. tanárok szóltak hozzá, kiegészítve az előadó érdekes fejtegetéseit. Az ülés dr. Török Ist­ván köszönő szavai után zsoltárénekléssel végződött. Felhívjuk a Nagy tiszteletű Lelkipásztor Urak figyelmét, hogy az áldozócsütörtöki per­selypénz a dunántúli református egyházkerületi lelkészgyámolda részére az egyházkerületi pénz­tárhoz (Pápa) küldendő be. @S®@®®«s»Cél®®®®®®®@®®®®®®®@®®®®®®®®®s@@s©S W 96 3 VEGYESEK I ® S ®S®®®®S@@SI®®®®®®®®®®®®@@®®;®®®®®®S@S®é)SS — Az egyetemes zsinat ülését a zsinati elnök­ség Budapestre május 19-re hívta össze. — Új esperes. A bel'sősomogyi református-egy­házmegye esperesi tisztségére beérkezett szavazatokat május 15-én, Kaposvárt bontotta fel a kiküldött bizott­ság. A beérkezett 126 érvényes szavazat ritka egyértel­műséggel mind Szabó Bálint hedrehelyi lelkipásztorra esett. Az új esperes évek óta buzgó és tevékeny mun­kása az egyházi közéletnek. Egyházmegyéjében újabban a lelkészi főjegyzői és a tanügyi bizottság elnöki tisztet töltötte be. Egyházkerületünk népiskolai tanügyi bizott­ságának régóta előadója, 193!. év óta egyházkerületi lelkészi tanácsbíró. A kerületi közgyűlésen ő adta elő évek óta a népiskolai ügyeket. Zsinati lelkészi pótkép­viselő, a konventi tanügyi bizottságnak rendes tagja. Isten gazdag áldása kísérje új, felelősségterhes mun­kájában is. — Lelkészcsere. A salgótarjáni ref. gyülekezet lelkipásztora, Szabó Dezső, az illetékes hatóságok bele­egyezésével helyet cserélt a berhidai ref. gyülekezet lelkipásztorával, Szüts Istvánnal. Szüts Istvánt május 18-án iktatja be salgótarjáni lelkipásztori tisztjébe Labancz László esperes. — A Pápai Református Főiskola Ifjúsági Képzőtársasága a kollégiumi emléknap keretében tartja fennállása 100 éves jubileumi ünnepélyét, 1941. évi május hó 26-án, hétfőn, a következő műsorral: Az Emléknap istentisztelettel kezdődik d. e. 8 órakor a református templomban; prédikál dr. Török István theol. tanár, a hittanhallgatók Tóth Ferenc Körének elnöke. D. e. 9 órakor a kollégium kisebb diákjainak (gimn. I—IV. osztályai) ünnepélye a Corso moziban külön műsorral. Rendezi Paragh László gimn. tanár. 11 órakor a Képzőtársaság díszgyűlése ugyanott a kö­vetkező műsorral: 1. XC. zsoltár. Közének. 2. Elnöki megnyitót mond Csajághy Dezső III. é. papnövendék, ifj. elnök. 3. Ünnepi költeményét felolvassa Bódás János székesfehérvári lelkipásztor. 4. Visszaemlékezés a régi képzőtársasági életre: a) Medgyasszay Vince püspök, b) Szabó Imre budapesti esperes, c) Dr. Balázs János tanár, az Eötvös kollégium széniora. 5. a) A csitári hegyek alatt (népdal), b) Bárdos: Béres vagyok (nép­dal kánon). Énekli a főiskolai énekkar Szabó Sándor ének- és zenetanár vezetésével. 6. A Képzőtársaság jelene. Felolvassa Komjáthy Aladár III. é. papnövendék, titkár. 7: Kiss Géza: Az opár. Szavalja Tapsonyi Sándor I. é. papnövendék. 8. Részletek díjnyertes pályamunkák­ból. Felolvassák a szerzők. 9. a) Győzhetetlen én kő­szálam, b) LXXXIX. zsoltár. Énekli a főiskolai énekkar a zenekar kíséretével Szabó Sándor ének- és zenetanár vezetésével. Belépti díj nincs. Adományokat köszönettel fogadnak. A főiskola köztartásán fél 2 órakor közebéd. Ebédjegy ára 2 50 pengő. Ebéd közben felszólalnak a meghívott Önképzőkörök kiküldöttjei. Ebéd után 3 óra­kor a kollégium gyűjteményeinek és az Ifjúsági Képző­társaság jubiláns kiállításának megtekintése. Ünnepély

Next

/
Thumbnails
Contents