Dunántúli Protestáns Lap, 1941 (52. évfolyam, 1-52. szám)
1941-05-18 / 20. szám
98. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 1914. Heltai-, Bornemisza-, Bey the-alakította szertartási rendjének a Heltai-agendatól (1559) a keresztúri-agendáig (1598) terjedő kezdő szárnya a keresztelési rítusban Luther 1523. évi Taufbüchlein-jének befolyása alatt áll, a Beythe-féle középfrontja ugyanitt szintén Luther példáját másolja, de már annak 1526. évi Taufbüchlein-je alapján. Luther 1526-ból való „Deutsche Messe“-je az urvacsorai szertartás alakítására nyert döntő befolyást, legalább is területünk connubiális szertartási hagyományának Heltai-szárnyából ez tűnik ki. Az ó-lutheri irányítás mellett azonban igen korán szerkesztőtényezőül jelentkezett Méliusz közvetítésével az 1563. évi pfalzi rendtartás is, amint connubiális agendahagyományunk Beythe-középfrontjának és Bornemisszaféle szélső szárnyának urvacsorai rendtartásai elárulják. fAz ó-lutheri és pfalzi nyomokon haladó szertartási berendezéssel azonban még mindig eleven kapcsolatban állott a római katolikus rítus. Ezt mutatja a Bornemissza- és Beytheagendák urvacsorai rendtartásaiba beférkőzött confessio generális, meg a Heltai és Bornemissza által átvett egyházkelés. Sőt római katholikus közvetítéssel vulgáris tendenciák hatásaképen még a rituális ördögűzés problémája is jelentkezett a látóhatáron, egyelőre azonban sikertelenül. A connubiumból kivált dunántúli és felsődunamelléki református egyházkerületek önálló életükbe is magukkal viszik Huszár—Heltai—Bornemisza—Beythetípúsú kultuszi berendezésüket és a Szenczi Molnár Albert (1612) és Melotai Nyilas István (1621) közvetítésével előre haladó pfalzi szellemű kultuszi asszimiláció jelentkezésével szemben is megvédik azt (1619. évi sóki zsinat határozata), mint az ellenreformációs törekvések felkeltette félelem által előtérbe helyezett lutheránusreformátus uniós gondolat kéznél fekvő zálogát. Az uniós érdekektől fenntartani kívánt s emiatt pfalzi elemeiből kivetkőztetett ősi szertartási gyakorlat rendszeres összefoglalását Samarjai János 1636. évi szertartásos könyvében szemlélhetjük. Samarjai úniós szellemű szertartási rendszerében azonban már szerves részként szerepel egy új elem is: a magyar római katolikus egyháznak az 1583. évi nagyszombati „Agendarius“-ban és az 1625. évi „Rituale Strigoniense“-ben lefektetett több szertartáseleme, szertartása és teljes rituális kazuisztikája. A Pázmány által pattanásig hevített ellenreformációs légkör poláris feszültségét akarta Samarjai romanophil-hybrid koncepciója enyhíteni s ezzel egyháza kultuszi gyakorlatát római katolikus színezetű mimikribe burkolta. Az üdvközvetítő sakramentális szolgálat bevezetése, a transsubstantiatiós szemlélet látszata, a commendatio animae és rituális ördögűzés szertartásainak alkalmazása és a római katolikus szertartási pragmatika átvétele illusztrálja legjobban a Samarjaibefolyásolta dunántúli és felsődunamelléki református szertartási gyakorlat római katolikus irányú amalgamizálódásának előrehaladott voltát. A folyamatnak a gyászévtized megrendítő szenvedése vet hirtelenűl véget. Ahogy összeomlott a római katolicizmusig elérő nagy úniós koncepció, úgy szertefoszlott a Samarjai által kiépített nagy liturgikus synthesis is. A Melotai-agendaképviselte pfalzi szellemű kultuszi asszimiláció útjából ezzel az utolsó akadály is elhárult s a Dunántúl és Felsődunamellék reformátusságának kultuszi különállása a XVII. század végére teljesen megszűnhetett. A nagy gonddal és széleskörű forráskutatás alapján készült tudós tanulmányhoz dr. Tóth Endre és dr. Benedek Sándor théol. tanárok szóltak hozzá, kiegészítve az előadó érdekes fejtegetéseit. Az ülés dr. Török István köszönő szavai után zsoltárénekléssel végződött. Felhívjuk a Nagy tiszteletű Lelkipásztor Urak figyelmét, hogy az áldozócsütörtöki perselypénz a dunántúli református egyházkerületi lelkészgyámolda részére az egyházkerületi pénztárhoz (Pápa) küldendő be. @S®@®®«s»Cél®®®®®®®@®®®®®®®@®®®®®®®®®s@@s©S W 96 3 VEGYESEK I ® S ®S®®®®S@@SI®®®®®®®®®®®®@@®®;®®®®®®S@S®é)SS — Az egyetemes zsinat ülését a zsinati elnökség Budapestre május 19-re hívta össze. — Új esperes. A bel'sősomogyi református-egyházmegye esperesi tisztségére beérkezett szavazatokat május 15-én, Kaposvárt bontotta fel a kiküldött bizottság. A beérkezett 126 érvényes szavazat ritka egyértelműséggel mind Szabó Bálint hedrehelyi lelkipásztorra esett. Az új esperes évek óta buzgó és tevékeny munkása az egyházi közéletnek. Egyházmegyéjében újabban a lelkészi főjegyzői és a tanügyi bizottság elnöki tisztet töltötte be. Egyházkerületünk népiskolai tanügyi bizottságának régóta előadója, 193!. év óta egyházkerületi lelkészi tanácsbíró. A kerületi közgyűlésen ő adta elő évek óta a népiskolai ügyeket. Zsinati lelkészi pótképviselő, a konventi tanügyi bizottságnak rendes tagja. Isten gazdag áldása kísérje új, felelősségterhes munkájában is. — Lelkészcsere. A salgótarjáni ref. gyülekezet lelkipásztora, Szabó Dezső, az illetékes hatóságok beleegyezésével helyet cserélt a berhidai ref. gyülekezet lelkipásztorával, Szüts Istvánnal. Szüts Istvánt május 18-án iktatja be salgótarjáni lelkipásztori tisztjébe Labancz László esperes. — A Pápai Református Főiskola Ifjúsági Képzőtársasága a kollégiumi emléknap keretében tartja fennállása 100 éves jubileumi ünnepélyét, 1941. évi május hó 26-án, hétfőn, a következő műsorral: Az Emléknap istentisztelettel kezdődik d. e. 8 órakor a református templomban; prédikál dr. Török István theol. tanár, a hittanhallgatók Tóth Ferenc Körének elnöke. D. e. 9 órakor a kollégium kisebb diákjainak (gimn. I—IV. osztályai) ünnepélye a Corso moziban külön műsorral. Rendezi Paragh László gimn. tanár. 11 órakor a Képzőtársaság díszgyűlése ugyanott a következő műsorral: 1. XC. zsoltár. Közének. 2. Elnöki megnyitót mond Csajághy Dezső III. é. papnövendék, ifj. elnök. 3. Ünnepi költeményét felolvassa Bódás János székesfehérvári lelkipásztor. 4. Visszaemlékezés a régi képzőtársasági életre: a) Medgyasszay Vince püspök, b) Szabó Imre budapesti esperes, c) Dr. Balázs János tanár, az Eötvös kollégium széniora. 5. a) A csitári hegyek alatt (népdal), b) Bárdos: Béres vagyok (népdal kánon). Énekli a főiskolai énekkar Szabó Sándor ének- és zenetanár vezetésével. 6. A Képzőtársaság jelene. Felolvassa Komjáthy Aladár III. é. papnövendék, titkár. 7: Kiss Géza: Az opár. Szavalja Tapsonyi Sándor I. é. papnövendék. 8. Részletek díjnyertes pályamunkákból. Felolvassák a szerzők. 9. a) Győzhetetlen én kőszálam, b) LXXXIX. zsoltár. Énekli a főiskolai énekkar a zenekar kíséretével Szabó Sándor ének- és zenetanár vezetésével. Belépti díj nincs. Adományokat köszönettel fogadnak. A főiskola köztartásán fél 2 órakor közebéd. Ebédjegy ára 2 50 pengő. Ebéd közben felszólalnak a meghívott Önképzőkörök kiküldöttjei. Ebéd után 3 órakor a kollégium gyűjteményeinek és az Ifjúsági Képzőtársaság jubiláns kiállításának megtekintése. Ünnepély
