Dunántúli Protestáns Lap, 1940 (51. évfolyam, 1-52. szám)
1940-04-21 / 16. szám
78. oldal DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 1940. Hitvallás és Luther Kátéja is. Magyar egyházkerületünknek jogában van tanítani a Helvét Hitvallást is és ezt Írásos dokumentummal is biztosíthatják, ha szüM ségét érzik.3 (Amerikai magyar egyházi életünk megteremtője, >a Reformed Church a XVIII. században kivándorolt német zwingliánusokból, illetve kálvinista reformáltakból alakult. Hitvallásos könyve a Heidelbergi Káté. Amerikában kifejtett belmissziói munkája mellett rendkívül áldásos misszionáriusainak tevékenysége. 1934- ben egyesült az Evangelical Synod-dal, Amerika másik nagy közegyházával. Az Evangelical Synod a XIX. század elején kivándorolt, szintén német eredetű protestánsok közössége, kik Luther kátéját és az Ágostai Hitvallást egyenlő értékkel fogadták el.) 3 Dr. Takaró Géza new-yorki esperes 1939 szeptember 2-án kelt leveléből. Trombitás Dezső. Az egyetemes konvent ülései. A magyarországi református Egyetemes Konvent szerdán délelőtt ezévi tanácskozására ült össze. Megjelentek Ravasz László püspökkel és Balogh Jenő főgondnokkal az élen: Farkas István, M.edgyassZay Vince, Révész Imre püspökök, Teleki József gróf, Farkasfalvi Farkas Géza, Vay László báró főgondnokok s az egyházkerületek és egyházmegyék számos kimagasló személyisége. Ravasz László dr. püspök-elnök igeolvasása és imája után Balogh Jenő dr. főgondnok-elnök, v. b. t. t. mondott megnyitót. Mindenekelőtt hálát adott Istennek, hogy a mostani nehéz idők alatt is zavartalanul végezheti munkáját az egyház, iskoláiban is fennakadás nélkül végezve a tanítást. Elörvendezte megindult örömét az ősz államférfi afelett is, hogy az északi országrészekkel együtt 263 református egyházközség is visszatért az ányakerületekbe ,s így a két egyházfél alkotmányjogi egysége ismét helyreállhatott. A hazatértek vezetőit, lelkipásztorait, tanítóit, de minden magyart is teljes elismerés illeti az elszakítás alatt tanúsított nemzeti érzésükért, magyar lelkiségük fennmaradásáért és nyilvánításáért. Eíbúcsúztatta a főgondnok-elnök itt Sörös Béla losonci püspök-lelkipásztort, akinek földi végét éppen az elszakítás alatti szenvedések siettették, majd — mint a Konvent új tagjait — igen meleg hangon üdvözölte Bertók Béla püspököt és Szilassy Béla dr. főgondnokot, mint a volt csehszlovákiai konvent két elnökét. Nagy lelki erő számunkra — hangsúlyozta ezen a ponton Balogh Jenő, — hogy színről-színre megköszönhetjük nekik mindazt, amit nehéz két évtized1 alatt végeztek és szenvedtek. Sok pénzügyi nehézséggel küzdő országba tértek vissza, amelyet most megint óriási károkat okozó árvízkatasztrófa sújtott. Közöljék visszatért testvéreinkkel is, hogy az egyetemes konvent ismételve teljes odaadással törekszik arra, hogy az illetékes állami hatóságok méltányolják a hazatért lelkészek és segédlelkészek s az egyházközségek nehéz helyzetét. .Emelkedett szavakkal utalt ezután Balogh Jenő a Kormányzó húszéves országosának eredményeire: »Kormányzó urunk az árpádházi királyok legjobbjainak államalkotó erejével és a magyar jövendőbe vetett sziklaszilárd hitével fogott munkájához. Mindenkor meg tudta védeni az országnak többször fenyegetett békéjét s két évtizednek minden veszedelme és nehézségei között sohasem felejtette el azt, hogy a világháború előtt közel félévszázadon át előrehaladt s a művelődésnek', valamint gazdasági felvirágzásnak útjára indult magyar nemzeti államot az évezredes .alkotmányos alapon kell újra felépíteni, némelyik nem-barátságos, sőt részben ellenséges érzelmű állam terveivel pedig új nemzeti hadsereg szervezését kell szembeállítani s egyúttal az egyházaknak haladását és boldogulását, valamint a magyar közművelődés nagyarányú fejlődését elő kell mozdítania. Kormányzó urunk átvette annak- a munkának vezetését és irányítását is, amely a helyes, meggondolt társadalompolitikai alkotásokkal a magyar néprétegek jövőjét, boldogulását, művelődési, egészségügyi és jóléti viszonyainak gyökeres javítását minél gyorsabb ütemben óhajtja kiépíteni. Boruljunk le hálaadó imádsággal a Mindenható előtt, amiért hivatott vezért rendéit évtizedekre nemzetünknek s fejezzük ki hálás köszönetünket a főméltóságú Kormányzó úrnak több mint két évtizeden át fáradhatatlanul, mindig a nemzet javára végzett országépítő munkájáért«. (Újból és újból éljenez mindenki.) Az elnöki megnyitó következő része Károli Gáspár bibliafordításának 350 éves jubileumáról szólt is a főgondnok-elnök javasolta, hogy októberben a református és evangélikus egyház Budapesten tartson együttes ünnepi ülést, amelyen megelékeznek a .Károli Gás pár-féle bibliafordítás kinyomatásának negyedfélszázados fordulójáról. (Élénk helyeslés.) Balogh Jenő most, arra utalva, hogy az Egyetemes Konventnek 1940/43-ra újjá kell alakulnia, megköszönte, hogy elnöktársa és a legfőbb egyházigazgatási hatóság minden t^gja támogatta az elmúlt cik- Jusban s elismerését fejezte ki az egyetemes irodáinak is, élén Benedek Zsolt tanácsossal és Kiss József titkárral. Az elnöki bejelentés után az egész konvent egyhangú lelkesedéssel éltette az ősz lelkivezért, elnöktársával együtt. Balogh Jenő elnöki bevezetőjének az a mondata is nagy hatást keltett, amelyben a határokon túl élő magyarokra emlékeztetett, majd Farkas István püspök és Farkasfalvi Farkas Géza főgondnok vezetése alatt, teljes egyhangúsággal megújították az eddigi elnökség mandátumát. A konvent részéről — amelynek soraiban ma a többi közt Tasnádi Nagy András képviselőházi elnök, Puky Endre közigazgatási bírósági elnök és Szász Károly, egykori Házelnök is helyet foglalt — Farkasfalvi Farkas Géza főgondnok köszöntötte Ravasz Lászlót és Balogh Jenőt: A konvent minden egyes tagja — úgymond — nagy szeretettel viseltetik vezetőink iránt, kérjük Istent, továbbra is áldja meg ’fáradozásukat. Balogh Jenő válaszolt a szívből jövő szavakra és nyomatékosan elítélte a rémhírterjesztőket, akik rendkívüli megrázkódtatásokról fecsegnek... »Szent meggyőződésem, hogy Magyarország történelmi küldetése változatlan: a két nagy erő között európai hivatását kell teljesítenie, ez a misszió pedig még koránt sincs bevégezve. Az egyházak feladatai is sokszorosak. Szembe kell szállni a felekezeti iskolák elleni támadásokkal, de azzal a botor harccal is, amelyet az istentelenség tábora indított, .minden egyház és minden hívő ellen. Ma bizony kevesebb jut az intellektuális ember szellemi szükségleteinek kielégítésére, mert több kell hogy jusson a széles néprétegek megsegítésére: ,nekik feljebb kell emelkedniök, nekünk aláiszállnunkk De ezt ne fejbeveréssel csináljuk meg, vagy úgy, hogy egyszerűen elvesszük attól, akinek
