Dunántúli Protestáns Lap, 1940 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1940-03-10 / 10. szám

Ötvenegyedik évfolyam. 10. szám. Pápa, 1940 március 10. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE ____________________________MEGJELENIK MINDEN VASARNAP.______________________________------------------------------------------ FŐSZERKESZTŐ: MEDGYASSZAY VINCE PÜSPÖK------------------------------------------­FELELŐS SZERKESZTŐ DR. PONGRÁCZ JÓZSEF THEOL. TANÁR PÁPA I FÖMUNKATÁRS ÉS A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE: DR. TÓTH LAJOS THEOL FŐISKOLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KÜLDENDŐ I TANÁR PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK INTÉZENDÖK Szolgálat, vagy versengés? A szabadságról fogunk beszélni és hallani a ránk következő héten. Március 15-ike szívünkhöz nőtt, mert érezzük, hogy a nemzet szabadságvágya a vallás mélyéből fakad. Isten szabadságra teremtette az embert. Ez azt jelenti, hogy a legfőbb Urnák a Teremtőt valljuk és irtózunk mindentől, ami elvon bennünket Istentől. Gyű­löljük a hamisságot, a zsarnokságot, a rabságot, mert ezek mind akadályai annak, hogy a lélek kifejthesse Istentől adott képességeit. A magyar nemzet szabadságharcai egyúttal a lélek harcai is voltak. A finnek nemcsak földi hazájukért vív­ják hősi háborújukat, de vallásuk is kockán forog. Pál apostol jól látta az igazságot : a legnagyobb szabadsághős Krisztus és minden szabadság alapja az a szabadság, melyre minket Krisztus megszabadított (Gál. 5: 1). Ez a gondolat többször is foglalkoztatta az apos­tolt. Ezért írta híres tételét: „ahol az Urnák Lelke, ott a szabadság“ (2 Kor. 3: 17). Csodálatos távlatok, a nemzetek, az országok szá­mára ! Igazi szabadság csak ott és akkor lesz, ahol és amikor a Szent Lélek újjászüli az embereket. Magyar református egyházunk azzal járul hozzá legnagyobb mértékben a magyar haza szabadságához, hogy prédikálja az igét alkalmas és alkalmatlan időben. Felhívja az embereket, kicsinyeket és nagyokat, szegé­nyeket és gazdagokat, tudósokat és tudatlanokat, fér­fiakat és nőket egyaránt: fogadjátok be Istent és az Ö Krisztusát! Engedjétek munkálni szívetekben a Szent Lelket, mert csak így támadhat kívül és belül új élet, az Isten gyermekeinek átalakult, egymásban testvértlátó, közös célok lelkes szolgálatára összefogó, áldozatoktól vissza nem riadó sőt azokat készséggel önként vállaló élete. Kérjük Istent, hogy e napokban különös mérték­ben töltse ki reánk szabaddá tevő Szent Lelkét. Újítson meg mindnyájunkat a bűnbánat tűzében, hogy megértsük akaratát, hogy e nehéz időkben erősek lehessünk, és tudjuk teljesíteni kötelességünket édes magyar hazánk javára és üdvére. p i — A sólyi ref. ifjúsági- és leányegyesület Szabó Árpád s -lelkész és Szabó Katalin tanítónő vezetésével jól sikerült teaestélyt rendezett. Elismerést érdemlően szerepelt az ifjúsági vegyeskar és műkedvelő gárda, A tiszta jövedelem a förmeteges idő ellenére is 201 P 85 f volt. A szép sikerhez hozzájárult a csekély lélekszámú gyülekezet megértő áldozatkészsége és a vezetők, vala­mint az ifjúság fáradságot nem ismerő munkája. Az ifjúsági- és leányegyesület tagjai a tiszta jövedelemből a ref. egyházat keresztelő kúttal és keresztelő korsóval ajándékozzák meg. Az ember, mint a közösség tagja, nem élhet ielszigetelten. A körülöttünk történő eseményekről tu­domást kell vennünk, amelyek alakító, formáló ha­tást gyakorolnak reánk. Ugyanez áll a nemzetek kö­zötti életre is. Ma különösen megragadó esemény: a nemzetek versengése. A múltban sem volt ez a je­lenség ismeretlen. A babilon, asszír, perzsa népek, az egyptomiak, a görögök és a rómaiak harca, versen­gése nagy nyugtalanságot okozott az akkori népek életben. Az érdeklődésünk középpontjában a nemzetek mostani versengése áll. A napilapok és a rádiónak a jelentése a háborús pusztításokról, rombolásokról, hajók elsülyesztéséről egyrészt már megszokottá vál­tak, másrészt pedig megrendítenek bennünket. A [nemes versenytől ez a versengés messze áll, azzal homlokegyenest ellenkezik. Máért folyik ma a nemzetek versengése? A hata­lom megszerzése, a másik nemzet felett való uralko­dás, leigázás a cél, amelyért a versengés folyik. A [nemzetek versengése nemcsak harci eszközökkel tör­ténik, hanem gazdasági téren is. A gzdasági háború a termények, élelmiszerek, fogyasztási cikkek árának emelkedését eredményezi, sőt sok árunak a beszerzé­sét, megvásárolását is lehetetlenné teszi. A versengő országoknak a hadsereg élelmezésére, fenntartására is hatalmas összeget kell fordítaniok, amit a nemzet minden polgára megérez. Ebben a versengésben az eszközök mellékesek, egyedül a cél fontos. , A .nemzeteknek ez a versengése nyugtalanságot is támaszt. A nagy bizonytalanság, melyben a ver­sengő nemzetek és a körülöttük levők élnek, meg? akadályozza a fejlődés útján való haladást; a nem­zetek építő munkáját késlelteti, mert ezeknek szaka­datlan védekezésre, készenlétre kell berendezkedniök. Az ilyen versengés esztendőkik eltarthat. Váratlan fordulat új irányt ád a versengőknek. A lényeg azí, hogy az ilyen állapot beteg. Az egymás leigázására, a másik felett való zsarnoki uralkodásra törekvő nem­zetek olyanok, mint a rossz szomszédok, akik örül­nek, ha a másikat baj, szerencsétlenség, veszedelem éri, ha árthatnak egymásnak. A versengésnek ez a fajtája, melyet napjainkban látunk a nemzetek között, pusztulásba, romlásba és veszedelembe sodorja a versengőket, de békét és igaz­ságos megoldást nem hoz. Egyéneknek és nemzetek­nek meg kell tanulniok az igazi uralkodás lényegét. Az ember azt gondolja és azt hirdeti, ho^gy az ural­kodás: leigázás, elnyomás, zsarnoki kormányzás. A versengők elfelejtik, hogy járt Valaki a földön, Aki akkor is és most is ezt üzeni mindenkinek: aki közür-

Next

/
Thumbnails
Contents