Dunántúli Protestáns Lap, 1940 (51. évfolyam, 1-52. szám)
1940-02-25 / 8. szám
1940,, DUNÁNTŰLí protestáns lap 35. oldal. ről és áldásos célkitűzéseiről. Az egyik hat elemit, a másik két polgárit végzett. Csodálattal hallgattuk szabatos beszédüket és tanult embereket megszégyenítő képzettségüket, amit a maguk szorgalmából szereztek meg. Nem hiszem, hogy lenne valaki, aki ne kívánkozna olyanná lenni, mint ők és bejutni a veszprémi népfőiskolások kiválasztott csoportjába. Az egész táborozást 25-én este Biró György főmérnök megrendítőien komoly bizonyságtevő szavai, Kovács Bálint búcsúzója, közös ének és imádság zárta be. Másnap reggel széjjelröppent a társaság a Mezőföld behavazott falvaiba, hogy vigyék az otthonmara'dottaknak a hit szent tűzét, az életmegjobbítás erős akaratát, a megtapasztalt krisztusi szeretet melegítő lángját. A búcsúösszejövetel után a jelenlevő pár lelkész és tanító, a helybeli segédlelkészek és egy presbiter Szabó Dezső és Kovács Bálint vezetésével értekezletre gyűltek össze, hogy összegezzék a tábor tapasztalatait. A székesfehérvári téli tábor örvendetes életieladás volt. A mezőföldi ifjúság mutatta meg, hogy van benne erő és élet, van élni akarás, szent, nagy, világátformáló terve a jövőre. Csak a vezetőre vár, aki odavezesse a drága Jézus zászlaja alá. Ifj. Pécsvárady Béla. ®®®®@®®@®®®®®®®@®®®®®®®®®®®®®®®®®S!sCe}®®® @ ® 1 VEGYESEK 8 SCO ® ®@®®®@®® ®@®®®®©®®®@®® ®®<§®S®®®@8 ® — Dr. Ravasz László dunamelléki püspökön súlyos műtétet hajtottak végre. Az egész magyar reformátussá« nagy szeretettel gondol e napokban a betegágyán fekvő püspökre és buzgón esedezik mielőbbi teljes felgyógyulásáért. Hála Isten, a műtét az orvosi jelentések szerint igen jól sikerült. — Gyászhír. Mély részvéttel értesültünk, hogy dr. Csikesz Sándor debreceni egyetemi tanár elhunyt. Addig is míg az egyházunkat ért súlyos veszteségről bővebben megemlékezhetnénk, közöljük a debreceni egyetem gyászjelentését: „Közülünk senki sem él önmagának és senki sem hal önmagának: Mert ha élünk az Úrnak élünk; ha meghalunk, az Úrnak halunk meg.“ (Róni. 14:7—8.) A debreceni m. kir. Tisza István- Tudományegyetem Rector Magnificusa és Tanácsa, valamint a Református Hittudományi Kar Tanártestülete mély fájdalommal tudatja, hogy D. Csikesz Sándor felszentelt lelkipásztor, az egyházszertartástan, egyházi szónoklattan és valláspedagógiai tanszék egyetemi nyilvános rendes tanára, a Tudományegyetem 1937—38. tanévi Rector Magnificusa, a református hittudományi karnak 1925/26. és 1933/34. tanévi dékánja, a m. kir. Erzsébet-Tudományegyetem evangélikus hittudományi karának honoris causa doctora, a Tiszántúli Református Egyházkerület tanácsbírája, a debreceni református kollégium levéltárnoka, a tiszántúli egyházkerületi Diakonissza Bizottságnak ügyvivő alelnöke, az Országos Református Lelkészegyesület és az Országos Református Presbiteri Szövetség alelnöke, az ORTE díszelnöke, a Magyar Protestáns Irodalmi Társaság igazgatóválasztmányának és irodalmi, tudományos és művészeti osztályának tagja, a debreceni Tisza István Tudományos Társaság rendes tagja, a Kálvineum református lelkészi árvaház igazgatótanácsi tagja, volt kiscsánvoszrói rendes lelkész, volt cs. és kir. tábori lelkész, a 'katonai lelkészi II. osztályú érdemkeresztnek a kardokkal és az észt fehércsillag érdemrend középkeresztjének tulajdonosa, a »Protestantischer Weltverband« és az »Internationaler Christi. Presse Verein« magyarországi képviselője, stb. 1940 február hó 18-án, életének 55-ik, egyetemi tanárságának 17-ik évében az Úrban elhunvt. A megboldogult földi maradványait 1940 február hó 204án este a központi egyetem díszudvarán ravatalozzuk fel és másnap, 21 -|én szerdán d. u. 3 órakor a köztemető díszravatalozójában tartandó gyászszertartás után helyezzük végső nyugalomra. Debrecen, 1940. évi február hó. Szeretett kartársunk emlékét kegyelettel megőrizzük! — Lelkészképesítő vizsga volt egyházkerületünkben Pápán, február 19—21. napjain. A Medgyasszay Vince püspök elnöklete alatt működő bizottság tagjai voltak: Győry Elemér egyházkerületi lelkészi főjegyző, Szűcs József esperes, Ólé Sándor főiskolai gondnok, dr. Molnár Imre egyházkerületi ügyész, dr. Németh Bálint ügyvéd, valamint a theologiai tanárok. Az első lelkészképesítő vizsgára egy teljes vizsgálatot tevő jelentkezett, Tálos Sándor, aki jó oklevelet nyert. Egy tárgyból javító vizsgára jelentkezett két jelölt, mindenik eredményesen vizsgázott. A vizsgázók ünnepélyes kibocsátását Medgyasszay Vince püspök végezte, aki buzdító beszédben az evangéliomhoz való hűségre intette az új segédlelkészeket. Az eskümintát Győry Elemér egyházkerületi lelkészi főjegyző olvasta. — Az őrségi egyházmegyében egyházmegyei lelkészi jegyző lett Vörös Lajos őriszentpéteri lelkész, lelkészi tanácsbiró lett Pethő Antal barabásszegi lelkész, egyházmegyei tanítóképviselőre új szavazás lesz Ugray József kercai és Kovács Ferenc molnaszecsődi tanítók között. — A magyar keresztyénség kezdete címen rendkívül érdekes cikket írt Németh Gyula budapesti egyetemi tanár a Budapesti Szemle januári számában. Tanulmányában többek között azt bizonyítja, hogy a magyar gyón szó bolgár-török eredetű. Szerinte a bolgárságnak István király munkája előkészítésében jelentős része volt. — Székesfehérvárott hatnapos evangélizációt tartott Bódás János lelkipásztor, amelyre a hívek egyre növekvőbb számban sereglettek össze. Minden este tele volt a templom, a hideg ellenére is. Az evangélizáció tárgya volt Istentől Istenig. 1. Az istentől elszakadt ember. 2. Az Istentől távol élő ember. (Tékozló ember.) 3. A másik Úr szolgálata. 4. A fizetség. 5. Ó, nagyon csúnyán éltem! 6. Menekülés Istenhez. — Galambos Zoltán komáromi lelkipásztor febr. 17—19 napjain meglátogatta a pápai ref. gyülekezetei és főiskolát. Február 18-án délelőtt a templomi istentiszteletet végezte, délután a központi női bibliakört látogatta meg és tett erőteljes bizonyságot. Este pedig a ref. nőegylet szeretetvendégségén előadást tartott arról, milyen volt a felvidéki magyarság élete a megszállás alatt. #«2 ••»•••»«•••« MM—WfWMMXfMtfMMMtt, m HIVATALOS RÉSZ O A dunántúli ref. egyházkerület püspöki hivatalától. 857/1940. szám. Felhívás. Hazánk kormányzója, Horthy Miklós úr őfőméltósága folyó évi március hó 1-én tölti be országosának huszadik esztendejét. Ez a húsz esztendő felemelte
