Dunántúli Protestáns Lap, 1940 (51. évfolyam, 1-52. szám)
1940-12-29 / 52. szám
266. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 1940. háláját és hódolatát Istennek,, hogy Isten üzenetéből újra meg ujlta erőt merítsen Isten dicsőségének további szolgálatára. Itt oldódik meg azután az imádság problémája jis. A Krisztusban hívő és az Istenben élő ember! ismerve Isten végtelen szeretetét és gondviselő kegyelmét, tisztában van azzal, hogy Isten meghallgatja 'kéréseit s ezért is, de meg azért is, mert jót esilé, ha mennyei Atyja előtt kiöntheti lelkét, imádságra nyitja meg szívéit, hogy lélekben Istennel társalogva Istentől kérgen életének nagyobb kérdéseinél tanácsot és útbaigazítást. Az ilven imádkozó lelki ember nagy megnyugvással hallja meg Isten válaszát: »Aki keres, mind talál, aki kér, mind kap és a zörgetőnek megjnyittatik!« Micsoda magaslata ez már a keresztyén hitéletnek és vallásosságnak. Mintha mély szakadékba tekintenénk, amikor visszapillantunk arra az útra^, melyen a mai földmíves ember vallásossága és vallásos élete botorkál a maga materialista és racionalista terheivel. És ha viszont ő nézi ezt a képet, ah milyent szédületes magasságban látja, azt gondolván, hogy ezt soha meg sem közelítheti. Pedig már sokan megjárták ezt az utat, sokan felemelkedtek erre a magaslatra _és Jézus is nem azért mutatta meg, hogy csalj mint,, örök v|gy éljen bennünk az oda feljutás. Krisztus azért mutatta meg, hogy ezzel megmutassa a maga szeretetét és ennék nagyságát, amellyel a legegyszerűbb embert is oda fel akarja emelni. Természetesen ez nem könnyű munka. Nekünk is meg kell borzadnunk ennek a félelmetes magasságnak láttán. Az út is hosszú, lehet, hogy egész éledtünkbe kerül, amíg magunk is felmehetünk s amíg talán csak egy embert is oda vihetünk, vagy oda segíthetünk, de ezt a munkát nem szabad elhanyagolnunk, mert erre hívott el Isten és ezt várják tőlünk azok1, akikért Isten minket tesz felelőssé. A vasárnapi iskolában, a serdülő munkában, az ifjúsági munkában és a felnőttek között végzendő minden missziói munkában és különösen a földművelő népünk között mindjegyik csoportnak megfelelő módszer segítségével, ami gyülekezetenként, egyháztagonként és lelkipásztoronként a legváltozatosabb lehet, ezeket a gondolatokat vigyük és öntsük a szívekbe, hogy így kialakíthassunk Isten segítségével, egy élőhitű, Istent szerető és Krisztushoz ragaszkodó földmíves embertípust, amely nem tartja tehernek és nem dobja el magától az eletet, hanem a legdrágább alkalomnak tekinti a szolgálatra és felaiánlia Isten dicsőségének szolgálatára, Dr. Benedek Sándor. íT KÖNYVISMERTETÉS H Vásárhelyi János: A mi hitünk. A Heidelbergi Káté magyarázata. Az erdélyi református egyházkerület kiadása. Kolozsvár, 1940. 8-r., 427 lap. A felszabadulás után megindult erdélyi posta egyik első, kedves küldeménye volt ez a könyv. Drága nekünk ez a könyv nemcsak azért, mert Erdélyből jött, ahova a szívünk annyiszor elszállt az elmúlt húsz esztendő alatt, hanem a tartalmáért is, mert ebből megláthatjuk erdélyi testvéreink gondolat- és érzésvilágát és örvendezve állapíthatjuk meg annak a mienkkel való tökéletes azonosságát. „ Szerzőt, az erdélyi reformátusok apostoli buzgalommal munkálkodó püspökét évek óta foglalkoztatta az a törekvés, hogy elkészítse a Heidelbergi Káté magyarázatát. Ezelőtt öt évvel ki is adta a Minerva kiadásában a huszonnégy első Úrnapjára beosztott kérdések magyarázatát, azonban az akkori időkben különösen felszaporodott teendői lehetetlenné tették számára a megkezdett munka befejezését. Isten bölcseségéből szerző olyan visszavonult nyugalomra kényszerült, amely lehetővé tette neki a megkezdett munka befejezését. A hitvallás magyarázatával bizonyságot kíván tenni amellett, hogy meggyőződése szerint a „hitvallásunkban foglalt örök igazságok bátor és határozott hirdetésére sohasem volt nagyobb szükség, mint a mostani időkben .. . ugyanaz az ősi, tiszta evangéliomi hit tarthat meg a jövőben is, amely a múltban megtartott“. Ugyanez a mi meggyőződésünk is, a csonka hazában maradt reformátusoké. Nem véletlen, hogy nálunk az újabb időben egymás után jelentek meg a kátémagyarázatos kötetek. Erdélyben az 1939. évi egyházkerületi közgyűlés kötelezővé tette az összes gyülekezetekben a rendszeres kátémagyarázatok bevezetését. Szerző harminc évvel ezelőtt nyerte lelkészi oklevelét és ez évforduló alkalmából jelen könyvét a kolozsvári fakultásnak ajánlja hálája és tisztelete jeléül. Igazi öröm és belső épülés a kötetet végigolvasni. Lelkipásztor atyánkfiái sokat tanulhatnak belőle, miként kell az évszázadok patinájával ékes reformátori hitvallást a ma emberének magyarázni. Vásárhelyi könyve példázza azt az igazságot, amit nemrégiben olvastam valahol, hogy ar helyes theologiának réginek és újnak is kell lennie. Úgy érezzük könyve olvasásakor, hogy olyan ember szó! hozzánk, aki behatolt a hitvallás szellemébe, leikébe és mint a ma igehirdetője, közel valóvá teszi ezt a lelket a XX. század emberéhez. A magyarázatokban gyakran történik hivatkozás régi és új theologusokra, — köztük leggyakrabban Kálvint idézi — de mindenek felett a Biblia az útmutató. Igen találóak a mindennapi életből vett történetek és szépírókból vett idézetek. Visszaemlékezései életének eseményeire mindig érdekesek, sokszor megdöbbentenek tragikus erejükkel. Mindenütt rámutat a mai világ nyomorúságaira, kételyeire, bajaira, de rámutat a nehézségek megoldására is a hitvallás alapján. Nagyszerű kiváltsága és isteni adománya szerzőnek irálya egyszerűsége és világossága, ezt a falusi ember is megérti, de a legműveltebb városi is tanulhat belőle. Vonzó egyéniség, úgy érezzük jó barát szól hozzánk a sorokban. Szívesen sző közbe dogmatörténeti fejtegetéseket, amelyek szükségesek, hogy állításait megvilágítsák, pl. a 216—7. lapon az úrvacsoráról. Nekünk itthoniaknak is szívünkre kell vennünk, amit szerző a másvallású istentiszteletek látogatásáról mond a 229. lapon. Fontos, talpraesett és igaz, amit Nagy Péter püspöktől idéz a templom és az iskola egymáshoz való viszonyáról a 303. lapon. Melegen ajánljuk a kötetet alapos tanulmányozásra. P- JÁcs Tivadar: Kossuth papja: Ács Gedeon. Budapest, 1940. 18 1. , Ács T. szemelvényeket adott ki rokonának, Ács Gedeonnak naplójából. Ács Gedeon ref. lelkész a szabadságharc után Törökországba, majd az Egyesült Államokba ment, mint politikai menekült. A magyar
