Dunántúli Protestáns Lap, 1940 (51. évfolyam, 1-52. szám)
1940-12-15 / 50. szám
250 oldal DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP iy40. le ti világi főgondnoka, valamint az erdélyi egyházkerület hat — felerészben lelkészi, felerészben vFági — képviselője. Ugyané törvényszakasz azzal is módosul, hogy a tiszántúli egyházkerület választott konventi képviselőinek száma az 1942. december 31-ével végződő évlcör tartamára nyolc helyett tíz lesz, olymódon azonban, hogy a tiszántúli egyházkerület 1940 december 31-ig megválasztott konventi képviselőinek esetleg megüresedő helyét csak abban az esetben kell betölteni, ha az üresedés következtében az egyházkerület konventi képviselőinek száma kevesebb lenne, mint a megjelölt törvényszakaszban megszabott négy-négy. A tiszántúli egyházkerületből a jelen törvény alapján választott két konventi tag bármelyikének akadályoztatása esetén mindig az ő helyére választott póttagot kell behívni. ( 5. §. Az 1933. évi I. egyházi törvénycikk 157. §-a azzal egészül ki, hogy a zsinat tagjai közé tartozik az erdélyi egyházkerület püspöke és a hivatalára nézve legidősebb egyházkerületi világi főgondnoka. A 158. § első bekezdése helyébe ez a rendelkezés lép: A zsinati képviselők száma a püspökök, egyházkerületi fő gondnokok és az iskolák kebeléből választottak nélkül a dunamelléki egyházkerületből 20, a dunántúli egyházkerületből 14, az erdélyi egyházkerületből 18, a tiszáninneni egyházkerületből 14, a tiszántúli egyházkerületből 34, azonban az 1939 március 1-én megnyílt zsinat tartalma alatt, 1951 február 28-ig 40, A tiszántúli egyházkerület zsinati képviselőinek választásában e törvény alapján a most a királyhágómelléki egyházkerülethez tartozó egyházközségek is résztvesznek. 6. §. Mind az egyetemes konvent, mind a zsinat a 4. §-ban, illetőleg az 5. §-ban meghatározott szervezet szerint tartandó első ülésen újonnan alakítja tisztikarát és minden bizottságát. Az ezekre nézve addig adott minden megbízás ugyanakkor megszűnik. Az egyetemes konvent az előző bekezdésben említett első ülésén újonnan alakítja az egyetemes konventi rendes bíróságot és az egyetemes konventi rendkívüli bíróságot. Mindkét bíróság addig választott tagjainak megbízása ugyanekkor megszűnik. 7. §. A visszacsatolt területek református egyházi közigazgatásának, törvénykezésének és egész jogrendszerének a magyarországi református egyház jogrendszerébe végleges beillesztése végett szükséges törvényhozási rendelkezések előkészítésére a zsinat felerészben saját tagjai sorából, felerészben az erdélyi és a királyhágómelléki egyházkerületek közgyűlésének tagjaiból országos bizottságot alakít, mely a zsinat elnökségének elnöklése mellett működik. Az országos egyházi bizottság meghallgatva az érdekelt egyházkerületek elnökségeit és — kivált a királyhágómelléki egyházkerületben — az egyházmegyék elnökségeit is, javaslatokat tesz a zsinat elé. Az országos egyházi bizottság maga állapítja meg a kérdéseket, amelyekre és a határidőt, amely alatt a meghallgatandó tényezőktől választ vár és a határidő elteltével a kért válasz megadása nélkül is étkészíti javaslatát. 8. §. Addig, míg az egyházi törvénv másként nem rendelkezik, legtovább azonban 1941 december 31-ig, a visszacsatolt területen lévő egyházi önkormányzati testületek minden igazgatási és bírósági szerve eddigi szervezetében folytatja működését. A két egyházkerület közös fellebbviteli bírósága megszűnik és az egyházkerületi bíróságoktól a törvény korlátái között fellebbezni az egyetemes konventi rendes bírósághoz lehet. Azokban az önkormányzati testületekben, amelyeknek mostani szervezetét a régi kötelékbe visszatérés érintheti, az esetleg megüresedő, vagy a határváltozás folytán működésükben akadályozott egyházkerületi és egyházmegyei tisztségek az egyházi törvényhozás újabb rendelkezéséig nem tölthetők be és az üres tisztséget az egyházi törvény szerint helyettes látja el. 9. §. A magyarorszagi református egyház érvényben lévő törvényei a visszacsatolt keleti és erdélyi részeken a 7. § szerint alkotandó egyházi törvény hatálybalépésének napján, legkésőbb 1942 január 1-én lépnek hatályba, az országos református lelkészi nyugdíjintézetről szóló 1933. évi IX. egyházi törvénycikk kivételével, melynek életbeléptetéséről az egyetemes konvent külön rendelkezik. 10. §. Ez a törvény a kormányzói jóváhagyás és megerősítés napját követő hónap 1. napján lép hatályba. Egyházkerületünk közgyűlése. Melegen köszöntötte közgyűlés Fazekas Mihály püspöki titkárt hűséges és fáradhatatlan munkájáért. Fontos határozatokat hozott közgyűlés a pénzügyi bizottság javaslatára az anyagi ügyek terén. Jóváhagyta közgyűlés az egyházkerület, a főiskola es a különböző alapok zárszámadásait és az 1940—41. évi költségvetéseket. Örömét fejezte ki közgyűlés, hogy a nőnevelő-intézet anyagi iigvei nagy mértékben javalltak a múlt év óta. Helyesnek tartaná közgyűlés, hogy ha úgy a barsi, mint a komáromi egyházmegye, úgy mint egyházkerületünk többi egyházmegyéi is, nem naptári évre, hanem mindig július 1-től június 30-ig készítenék úgv zárszámadásaikat, mint költségvetéseiket: A felszaporodott hátralékok behajtására közgyűlés felhívta az egyházmegyék figyelmét. A püspöki székházépítéssel kapcsolatban a jelzálogkölcsön tartozás 140.000 P-re csökkent. A tűzbiztosítási jutalék a kerület részére 2567 P 47 f, ehhez járul 1600 P ösztöndíj. Meghatottsággal és hálás elismeréssel vette tudomásul közgyűlés, hogy a visszatérő egyházmegyék képviselőit, 1940 január 11-én, mialatt a főiskola épületében a közgyűlés gyűléstermébe való meghívásukat várták, elhatározták, hogy két évtizedes elszakítás után tartott első közgyűlésen a hazatérés felett érzett örömük —, az egyházkerület és főiskola iránti szeretetük bizonyítására »Felszabadulási alapítványit tesznek. Maguk között gyűjtést rendeztek, amely 355 P-t eredményezett és ezt az összeget Czeglédy Pál esperes befizette. Hálával köszöni meg közgyűlés özv. Sárközy Jenőné 10.000 P alapítványát a csurgói gimn. javára. Dr. Thury Etele hátrahagyott kéziratát közgyűlés kiadta dr. Tóth Endrének hivatalos szakbírálatra. Nagy figyelemmel hallgatta a közgyűlés a főiskolai építkezésekről szóló Jelentést. E szerint a főiskola Jókai-utcai részét meghosszabbítják a főiskolai köztartásig, valamint meghosszabbítják a Főiskola-
