Dunántúli Protestáns Lap, 1940 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1940-11-10 / 45. szám

1940. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 219. oldal. A belmissziói előadók országos értekezlete. Egyházunk egyházmegyei missziói előadói októ­ber hó 15—16. napjain tartották értekezletüket Buda­pesten, a Ráday könyvtár előadótermében. Az értekez­leten jelen voltak egyházkerületünkből dr. Benedek Sándor theol. professzor, egyházker. missziói előadó, Kovács József belsősomogyi, Papp József barsi, Antal Zoltán drégelypalánki, Zsemlye Lajos komáromi, Fü­­löp László mezőföldi.. Pataky László őrségi, Baráth József tatai egyházm. missziói előadók. Mint vendég megjelent Győry Elemér egyházker. főjegyző és Fe­jes Gábor őrségi esperes is. Az ezidei missziói előadói értekezlet központi gondolata az egyes foglalkozási ágak körében vég­zendő missziói munka volt. így a földmívesek köré­ben végzendő missziói munka is napirendre került dr. Benedek Sándor egyházker. missziói előadó alapos tanulmányában. Nagyszerű vonásokkal jellemezte a falusi ember földszeretetét és az ebből eredő vesze­delmeket. Szólott arról, hogy miben különbözik a falusi ember a várositól. A falusi ember naivságáról, őszinteséghiányáról, bűntudatáról, konzervativságáról. Hiven mutatott rá arra, hogy a föídmívelő ember mi­lyen racionálista. A Bibliát is törvénynek tartja s a fegyelmezett falusi ember már féligmeddig vallásos is. Szólott a szokásnak és a jognak értékéről falusi vi­szonylatban. Kifejtette, hogy felvilágosító és bizony­ságtevő munkára van szükség. Isten nem törvényszerű­ség, hanem gondviselő személy. A világrend törvényét foglalja el a szeretet torvénye. Muraközy Gyula a magyar középosztályban folyó missziói munkát szemléltette. Hat kérdésre adott fele­letet. 1. Ki a magyar középosztály? Milyen? Milyen a vallása? Milyen az egyházhoz v(aló viszonya? Mik az eddigi eredmények? Mik a követelmények? Amig e hat kérdésre felelt, elvonult előttünk a magyar kö­zéposztály minden előkelőségével, látszatával, kollek­tivizmusával, túlzásaival, mindenáron való urhatnám­­ságával, szellemi kincstárának fogyatékosságával, el­lenzékiségével és sznobságával együtt. Rengeteg a hibája, de sok az erénye. A barátság módszerével kell hozzáférkőzni ehhez az osztályhoz, amely tulaj- j donképen nem is osztály, csak egy nagy gyűjtőmé- I dence. amelvbe alulról feltör az igazi magyar törté­nelmi osztály, a parasztság java és felülről (?) belé­­hull a történelmi(?) birtokososztály sok-sok tagja. Dr. Enyedy Andor az iparosok és kereskedők között végzendő missziói munkákról szólt. Vitéz dr. Csia Sándor máv. ig. főorvos a vasutas misszióról adott elő. A hozzászólások során Muraközy Gyula, Imre Lajos (Kolozsvár), dr. Illyés Endre, vitéz Ury Ferenc, Dobos Károly, Duszka Béla és Gödé Lajos tartalmas észrevételeikkel mélyítették el az előadásokat. A második napon dr. Ravasz László püspök elő­adása volt a megbeszélés tengelye. A missziói mun­kák eddied eredménveiről szólt. Mée: a múlt század közepén is megdöbbentően kevés adat szól jegyző­könyveinkben a misszióról. De a jegyzőkönyvekből mégsem lehet tiszta képet nyerni. Igen tiszteletre­méltó egyéni kezdeményezések után jöttek az egye­sületi próbálkozások. Ezek az egyháztól csak annyit kértek, hogy ne szóljon bele dolgukba, meg hogy adjon pénzt, amennyi kell. Viszont az egyház pont ezt a két dolgot nem tehette, hogy ne szóljon bele vala­mibe, meg hogy adjon pénzt, amennyi csak kell. 1922 szept. 22-én mondotta ki a Konvent, hogy belmissziói bizottságot alakít. Ez a nap a missziói munka igazi kezdete. Innen indulnak útra a Belmissziói Útmutatók. Ma már öt diakonissza intézetünk van. Az ifjúságnál 4—5 utazó lelkész viszi az igát, és a Szeretetszövetség évről évre növekvő fája a mustárfa koronája. Tegyük hozzá mindehhez a SDG szárszói telepét, a dunavecsei KIE-telepet, a szórvány- és tanyagondozást. Nem ér­demli ez a munka, hogy papirosmissziónak nevezzék. Nagyon fontas azonban a missziói munkák helyes or­ganizációja is. Kétségtelenül a fődolog a gyülekezeti munka, de szervezettség nélkül minden elhalványodik. Szabó Imre, V. Csia Sándor, Muraközy Gyula, dr. Enyedy Andor, Papp József, Nagy Ottó (Kolozs­vár), Főző László és Imre Lajos felszólalásaival a tartalmas két nap .véget árt. a. Z. Minden Hollandiában tanult, magyar református, theologusdiák előtt jól ismert és kedves emlékű J. H. Kok, kampeni könyvkiadó neve. Vállalata egész Hol­landiában, de különösen a gereformeerd egyház tagjai körében jó névnek örvend. Ennek az egyháznak a szellemében irt munkák jórészben az ő kiadásában je­lennek meg, de a más theologiai felfogáson levők ís szívesen adatják ki munkájukat a Kok céggel. Az általa kiadott könyvekre kivétel nélkül jellemző a belső tartalom értékessége mellett a szép, Ízléses külső is. Kok úr könyveit élvezet kézbevenni és min­den könyvtárnak a díszére válnak. Az ő kiadásában jelentek meg a nagy gerefor­meerd írók legértékesebb munkái: a híres négyköte­tes Bavinck Dogmatika, Geesink etikai munkái, Kuyper jól ismert Kátémagyarázata, a theologiai lexi­konok és kézikönyvek egész sorozata ,és a Szentírásnak már csaknem minden könyvét felölelő kommentár­sorozat, a Körte Vefklaring és még számos értékes munka. Megilletődve olvastuk a napokban egy Hollan­diából érkezett levélben, hogy ez a jónevű könyv­kiadó, a Hollandiában tanuló magyar diákok nemes szívű adományaiban. Több értékes theologiai műn­él utolsó útjára Kok urat, sírja mellett többen emlé­keztek meg hálás szavakkal nemes életéről. Lélekben mi, Hollandiában tanult magyar diákok is hálás szív­vel állunk meg sírja előtt és megköszönjük mégegy­­szer a sok szép ajándékkönyvet, amelyeket olyan bő­kezűen ajándékozott régebben a kint tanuló magyar 'diákoknak és amelyeket az utóbbi években féláron bocsátott rendelkezésünkre. Missziónak tekintette a magyar diákok könyvellátását. Ez a misszió nagyon értékes a magyar református egyház szempontjából is. Sok lelki kincset hoztak el azokban a könyvekben egyházunk Hollandiában tanult lelkipásztorai, és gyü­­mölcsöztetik azokat itthon, egyházunk építése szolgá­latában. A jpápai főiskolai könyvtár is részesült nemes­­szívű adományaiban. Több értékes theologiai mun­kát, közöttük Bavinck Dogmatikáját küldte el a könyvtárnak. A Menigerlei Genade c. prédikációkat közlő heti folyóiratot pedig állandóan küldi telje­sen ingyen. A hála és a köszönet rózsáiból font koszorút lélekben odahelyezzük Kok úr sírjára, hálát adva Istennek nemes életéért és kérve gazdag áldását az értékes vállalat további munkájára is, amelynek ve­zetését most fiai veszik át. Pethe Kálmán.

Next

/
Thumbnails
Contents