Dunántúli Protestáns Lap, 1940 (51. évfolyam, 1-52. szám)
1940-11-03 / 44. szám
Ötvenegyedik évfolyam. 44. szám. Pápa, 1940 november 3. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP A DUNÁNTÚL! REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE ____________________________MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. _____________________________ FŐSZERKESZTŐ: MEDGYASSZAY VINCE PÜSPÖK FELELŐS SZERKESZTŐ DR. PONGRÁCZ JÓZSEF THEOL. TANÁR PÁPA FŐISKOLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KÜLDENDŐ A Károlyi bibliafordítás népünk lelkivilágában Iría és a tatai református egyházmegye lelkészértekezletén felolvasta Győrffy Lajos szőnyi lelkipásztor. Kedves Testvérek! 350 évvel ezelőtt, 1590. évi augusztus 10-én jelent meg az abaújmegyei Vizsolyban az „istenes vén ember“ bibliafordítása, amely azóta számtalan kiadásban a magyar protestáns nép drága kincse, lelke táplálója és irányítója az örök életre. Három és félszáz esztendő nagy idő. Véres és békés történelmi fordulatok, könnyek közti magvetések és gyakran könnyes aratások ideje a sokat szenvedett magyar nép, különösen a magyar protestánsok életében. Hisz alig indult el, alig gyökerezett meg népünk lelkében az evangéliomi reformáció, az ellenhatás is megindult. Alig 15 esztendő forgott le, a kassai főtemplom elvételével és Rudolf királynak az 1604-ik évi pozsonyi országgyűlés törvényeihez példátlan önkénynyel odatoldott két cikkével megindult az ellenreformáció aknamunkája, mely csúcspontját a gyászévtizedben és I. Lipót rettenetes uralmában érte el. A századik évfordulóra már átszenvedték őseink a gályarabságot, keserű elnyomatás és bújdosás volt osztályrészük azoknak, akik az Ige világossága mellett akarták járni a földi élet ég felé vezető, rögös útjait. A hit és lelkiismereti szabadságért folytatott küzdelmekben, véres harcokban a harc ezért a Bibliáért is folyt, hiszen népünk vallásos életének irányítója, hitének erősítője a példátlan szenvedések közt, fegyvere és ellenségei előtt hordozott győzelmes zászlója, igazi vigasztalása és rendíthetetlen kőszála ez a könyv volt akkor, amikorra ugyancsak ráillenek a költő szavai: „A üldözött vad a rengetegben kínjának hangot ad, magát az elnyomott magyarnak kisírni sem szabad“. Alig telt el néhány év s a Károlyi Gáspár bibliafordítása a főrangúaktól kezdve a legkisebb jobbágyig a legtöbbet olvasott könyv, a legdrágább és a féltettebb kincs, a magyar nemzeti műveltség és magyar nyelv ápolásának ékesen szóló bizonyítéka lett. Az üldözések alatt rejtegették, kézről kézre adták. Nem egy esetben az erőszakos templomfoglalások alkalmával a többi templomi felszerelés mentése közben csak úgy tudták az egyház elöljárói megmenteni az elkobzástól, hogy a nép közé dobták és ügy került biztos rejtekhelyre. Ellenségeink tisztában voltak vele, hogy ez a népszerűvé lett bibliafordítás a forrása az evangéliom hívei rendíthetetlen meggyőződésének, állhatatos kitartásának és bizony mindent elkövettek, hogy a néptől elvegyék, nyomtatását akadályozzák, a kész példányokat tönkre tegyék. A magyar nép viszontagságos sorsában osztozott a Biblia is. Nemcsak az evangéliom bátor vallói bujdostak gyakran külföldre, de majdnem kétszáz esztendeig Németországban és Hollandiában nyomtatták a magyar Bibliát is, ahonnan kerülő útakon, sok viszoná-1 FŐMŰNKATÁRS ÉS A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE: DR. TÓTH LAJOS THEOL TANÁR PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A 'REKLAMÁCIÓK INTÉZENDÖK tagságon keresztül juthatott csak el rendeltetése helyére : a magyar protestánsok kezébe. Elég csak utalni a Misztóífalusi Miklós biblia kiadására, amelyet egy lengyelországi főúr lefoglalt és csak hosszas utánjárásra és a véletlen közrejátszása folytán engedett szabadon. Ellenfeleink gyűlölték a szent könyvet és féltek tőle. Az anyjával együtt katholizált I. Rákóczi Ferenc boldog emlékű nagyatyjának, az öreg Rákóczi Györgynek bibliáját először tőrrel átszúrta, aztán lábaival megtapodta és végül elégette, mintha csak megérezte volna belőle azt a hatalmas erőt, mely az öreg fejedelmet harcaiban erősítette, bajaiban vigasztalta és állhatatosságát oly hathatósan növelte. Egyfelől tehát minden hitbeli meggyőződésnek, istenfélelemnek bátor hitvallásnak meginghatatlan ércalapja lett, másfelől a tehetetlen düh és fogcsikorgató bosszúállás keresve keresett tárgya, amelynek kudarcait, megszégyeníttetésüket és lelki leverettetésüket köszönhették. Megértjük, hogy főáraink és népünk tehetősebbjei minden lehetséges áldozatot meghoztak, csakhogy megjelentethessék. Akár a tűnő béke, akár a pusztító háborúk ideje volt osztályrészük, ennek gondja, sorsa, kiadása és terjesztése foglalkoztatta őket. Az olvasók szivükbe fogadták, viszontagságos sorsában a maguk sorsát szemlélték, anyanyelvükön hozzájuk szóló szent történetekből a választott nép küzdelmes történetéből a maguk életét látták megújulva. A megtérésre, megjobbulásra hívogató próféciák évezredes üzenetei megrázták a lelkeket és bűnbánóan fordultak Istenhez, aki csapásait rábocsátotta népére, hogy könyörüljön rajta atyai szíve. Megtérés és megújhodás forrása, bátorság és reménység, hit és állhatatosság halálos veszedelmek közt is rendíthetetlen kőszála lett a magyar nép lelke számára. Veszedelmet, fáradtságot nem ismerve gyalogolt a szent eklézsia apraja és nagyja az artikuláris helyekre keresztül erdőkön és mezőkön, hegyeken és völgyeken, mint egy mámoros sereg énekelve, fohászokat sóhajtozva, hogy hallhassa Isten csodálatos üzenetét és annak magyarázatát a próféták ajkáról. Lelki világában tehát az útmutató Fárosz, a hazavezérlő kéz, a simogató anyai öl, a bűnösre lesújtó korbács, a bűnbánót megigazító szeretet volt ez a könyv. Közös és magános áhítatában ez volt a frigyláda, hol Isten lakott, a fényben kigyúló Hóreb hegye, hol rapportra állhatott örökkévaló Ura elébe, erkölcseinek őre, gondolatainak irányítója, Illés szekere, melyen a jelenvaló világ gyötrő szenvedéseiből felemelkedhetett az ég felhői közé és testi rabságában élvezhette a lélek szabadságát, szárnyalását guzsbakötött szellemének, mely felperzselt hajlékai, elrabolt jószágai fölötti keservében csak itt nyert gyógyulást és bizonyos reménységet a jobb jövendő felől. Ha kinyíltak lapjai, megcsapta arcát az égi világ lehellete, Isten dicsősége, atyái áhítata, könnyének és vérének illata, egyszóval az öreg kegyes férfiú fordítása a Biblia volt a magyar evangéliomi hivő számára. (Folyt, köv.) ! ' •_____
