Dunántúli Protestáns Lap, 1940 (51. évfolyam, 1-52. szám)
1940-10-27 / 43. szám
1940. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 209. oldal. Közli a jelentés az egyházmegye múlt évi közgyűléséből küldött üdvözlő táviratokra érkezett köszönő sorokat és táviratokat, majd szól a Károlyi Gáspár által 350 évvel ezelőtt lefordított és kiadott magyar Bibliáról s mivel a reformáció egyúttal a Bibliának is ünnepe, felhívja a lelkipásztorokat és a presbitereket, hogy az idei reformációs ünnepet a Biblia emlékezetére tartsák. Mélységes részvéttel emlékezik meg a jelentés Nagy Nándor gondnoknak édesanyja halálával ért gyászáról és őszinte részvétének ad kifejezést az egész egyházmegye nevében. Kegyelettel emlékezik meg Sörös Béla püspök, Patay Károly ny. esperes, dr. Daf rányi Kálmán ny. miniszterelnök, pápai főiskolai gondnok, Tuba Károly ekeli és Sándor Benő negyedi lelkipásztor elhunytáról, kiknek emlékét jegyzőkönyvben javasolja megörökíteni. Jelenti az esperes, hogy az ekeli lelkészi állásra Végh Kálmán lakszakállasi lelkészt hívták meg, az így megüresedett állásra pedig Mikes László s.-lelkészt, Búcson, Komáromban, Végfarkasdon, Rétén, Sókon és Tanyon alkalmaznak állandóan segédlelkészeket, Komáromba pedig az egyházkerület püspöke Antal Gábor dorogi missziói lelkészt nevezte ki vallásoktató lelkésznek. Tizenhárom tanítót választottak az egyházak, akik a közgyűlés előtt tették le a hivatalos esküt. Nyugdíjba vonult özv. Soós Jánosné, Pethes Béla és Pethes Ilona. A közgyűlés a jelentést Csekes Béla főjegyző ismertetése után egyhangúan tudomásul vette és javaslatait határozattá emelte. Á közgyűlés részvéttel adózott Nagy Nándor gondnoknak és Soós töíroly esperesnek az őket ért családi gyászukban és Sörös Béla püspök, Patay Károly ny. esperes, Darányi Kálmán főisk. gondnok), Tuba Károly ekeli és Sándor Benő negyedi lelkipásztorok emlékét jegyzőkönyvben örökítette meg. Soós Károly esperesnek szabadság iránti kérelmét a közgyűlés akként teljesítette, hogy részére egy havi szabadságot engedélyezett s helyettesítésével Csekes Béla eg^iázmegyei főjegyzőt bízta meg. Galambos Zoltán tanácsbíró meleg szavakkal emlékezett meg Nagy Nándor gondnoknak a vitézi szék tagjai közé történt felvételéről. A Kormányzó úr e kitüntetése egyházmegyénkre nézve is kitüntetés, miért is meleg szeretettel köszönti a gondnokot és indítványozza, hogy a közgyűlés is adjon kifejezést örömének. A közgyűlés Nagy Nándor gondnokot lelkes ünneplésben részesítette. Kúr Géza tanácsbíró a múlt évi közgyűlésről felvett jegyzőkönyv több határozatának a cenzúra által történt torlése tárgyában indítványt terjesztett elő, hogy a sérelem orvoslása végett írjon fel az egyházkerülethez a közgyűlés. Az indítványt a közgyűlés egyhangúan elfogadta. Hosszabb tárgyalást igényelt az egyházmegyei lelkészértekezlet jegyzőkönyve, melynek egyik javaslata a lelkipásztorok nyugdíjának az egyenlő elbánás elve alapján leendő elintézését kívánja. A javaslatot Czibor József ismertette és Rácz Elemér, Galambos Zoltán, Nagy Sándor, Vargha Dezső felszólalása után a közgyűlés a javaslatot elfogadta és kimondotta, hogy a Ielkészértekezlet memorandumát felterjeszti az egyházkerülethez és a konveníhez. A lelkészözvegyek nyugdíja ügyében is lépést tesz a közgyűlés és az arra rászorultak részére gyors segélyt kér az elnökség útján. Az egyházi számadásokról előterjesztett számvevői jelentéseket a közgyűlés elfogadta s a felmentvényt a pénztárosnak megadta. A tanügyi bizottság tartalmas jelentését Galambos Zoltán biz. elnök terjesztette elő, a belmissziói munkáról alapos jelentést tett Zsemlye Lajos, aki a Béthel árvaház jelentését is ismertette. Az egyházi törvények rendelkezése alapján a közgyűlés az egyházmegyei tanács tagjaivá Csekes Béla, Galambos Zoltán* Vágó Ede, dr. Soós Imre, dr. Szijj Ferenc tanácsbirákat és Nagy Sándor tanképző igazgatót választotta meg. Az egyházmegyei terhek elosztására nézve tervezet készítését rendelte el a közgyűlés és e munka elvégzésével Földes Lajos pénztárost, Vágó Ede tanácsbirót, Végh Kálmán és Czibor József lelkipásztorokat bizta meg. A dunántúli egyházkerület közgyűlésének több határozata foganatosítására vonatkozón a közgyűlés intézkedett s Csekes Béla főjegyző és Vágó Ede aljegyző ismertetése alapján elintézte a tanítóegyesület előterjesztését, az egyházközségek felterjesztéseit, szerződéseit, új adókulcstervezeteit, segély iránti kérelmeit. F. Zs. ®@®®®®®@®®®®@®@@®®®®®®@®@®®®@®®®®S@@@®® 1 VEGYESEK 1 ® ® ®$®3®@®®®®®@®®®@®®®®®®®@®®®®®®®®®®®@®®® — Egyházkerületünk Pápán november hó 27. és 28. napjain délelőtt 8 órakor a református nőnevelőintézet dísztermében tartja évi rendes közgyűlését. A közgyűlés fontosabb tárgyai: Alakulás, napirend előtti esetleges felszólalás, püspöki jelentés, indítványok, vagyoni-, missziói-, fő- és középiskolai, közigazgatási és népiskolai ügyek, elnökileg elintézett ügyekről jelentés. November 37-én délután 3 órakor egyházkerületi bírósági teljes és tanácsülések lesznek. A közgyűlést megelőző napon, esetleg napokon különböző bizottsági ülések Jesznek, a pénzügyi bizottság ülése a számadások elkészítése és felülvizsgálata után lesz; a bizottsági ülésekre a meghívókat az illetékes elnök urak fogják szétküldeni. A közgyűlésre szánt ügyiratokat a gyűlést megelőzőleg legalább 14 nappal be kell küldeni a püspöki hivatalhoz. (Szabályrendelet 12. pont.) A püspöki jelentést, a pénzügyi bizottság javaslatait és a tárgysorozatot szabályszerű időben a püspöki hivatal közvetlenül fogja megküldeni az alkotó tagoknak. — A református kerületek elnökségeinek értekezlete az erdélyi és királyhágómelléki vezetőkkel. A Magyar Értesítő jelenti: A keletmagyarországi reformátusok hazatérése s az anyaországi egyházba történő bekapcsolásuk részletei ügyében okt. 12-én és 14-én értekezlet volt a Református Egyetemes Konventen. Megjelentek az anyaországi egyházkerületek püspök- és főgondnok-elnökei, továbbá az erdélyi egyházkerület részéről Vásárhelyi János püspök, Teleki Artur dr. gróf főgondnok, a királyhágómelléki egyházkerület képviseletében'pedig Sulyok István püspök és Thúry Kálmán dr. főgondnok. Sz. Kun Béla dr. debreceni egyetemi tanár előadásában foglalkoztak a nagyfontosságú tárgyrenddel. Az értekezleten barátságos eszmecsere után az az álláspont alakult ki, hogy a királyhágómelléki egyházkerület, 1938-as egyházi törvények és általában az egyházalkotmány szelleméből következően, visszatér abba a közösségbe, amelyhez egyházai és hívei az összeomlás előtt tartoztak: a tiszántúli egyházkerületbe. Egy későbbi időpontban a tiszántúli egyházkerület tárgyalás alá veszi esetleges megosztásának kérdését. Az erdélyi egyházkerület viszont, amely régebben is önálló
