Dunántúli Protestáns Lap, 1940 (51. évfolyam, 1-52. szám)
1940-10-13 / 41. szám
1940. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 199. oldal. — A dunántúli evangélikus egyházkerület Pápán, október 3-án tartotta közgyűlését, melyen felolvasták Medgyasszay Vince dunántúli ref. püspök üdvözlő levelét is. Kapi Béla püspök a tanítók üdvözlésére adott válaszában hangsúlyozta, hogy a jövő feladata az, hogy az evangélikus tanítók neveljenek hithű, egyházi öntudattól fűtött, ev. szellemű embereket, akik, ha kell, történeti öntudattal megálljának egyházuk igazsága mellett, de álljanak hitük, vallásuk, meggyőző bizonyosságával, s életükkel is pecsételjék meg bizonyságtevésüket. Hogy a nemzetre nevelés és egyházra nevelés milyen jelentőségű lesz, megmutatja a jövő s amennyire bele lehet nézni az előttünk zúgó, örvénylő jövőbe, arra lehet következtetni, hogy e kettőnek sokkal nagyobb jelentősége lesz, mintsem gondolnánk! Nemzeti magyar jellemet nevelni csak akkor lehet, ha ennek a nevelésnek megvan az örökkévaló isteni alapja, az evangéliom. A nemzet számára csak akkor nevelünk, amikor Krisztusban élő és hívő evangélikusokat nevelünk. Ugyanez áll más egyházak iskolapolitikájára is. Nem általános, színtelen, erkölcsi ideál az alap, hanem a hivő erkölcsi ideál. Nem elég az egyházi hozzátartozást, a jogi állapotot kihangsúlyozni. A jövendő a hitről fog döntő ítéletet mondani s azon fordul meg az iskola jövője, hogy a tagok hivő tagok-e? E kettő egy alapra helyezése : Isten teremtése, nemzet!-— A felszabadult Erdély minden református templomában hálaadó istentisztelet volt az anyaországhoz való visszatérés örömére. Kolozsvárott a Farkasutcai, püspöki templomban ez alkalommal Vásárhelyi János püspök hirdette az Igét. Ugrón István és Bethlen György főgondnokok vezetésével jelen volt az erdélyi egyházkerület minden irányítója. A Református Nőszövetség tagjai, Vásárhelyi Jánosné és Bornemissza Elemérné báróné elnökökkel az élen, magyar ruhában jöttek el. A gyülekezet boldogan, felszabadult lélekkel zendíthetett rá újból a húsz éven át tilalmas magyar Himnuszra, az erdélyi énekeskönyv 52. dicséretére ... — Antal Gyula síremlékének felavatása. A lévai gyülekezet 1938 tavaszán elhunyt lelkipásztorának Antal Gyulának, lévai varosbírónak, a felvidéki kisebbségi magyar élet vezéregyéniségének a város és a Garamvidék magyarsága méltó síremléket emelt, melynek felavatása október 6-án ment végbe a város, vármegyei és katonai s az összes polgári hatóságok részvételével és a messze vidék lakosságának impozáns részvétele mellett. A Hiszekegy elmondása után dr. Lehotzky Brúnó polgármester méltatta Antal Gyula az újarcú, fiatal, alkotó magyar érdemeit, aki a legnehezebb kisebbségi sorsban a tétlen álmodozás helyett megragadta az alkotó munka eszközeit, és anélkül, hogy magyarságából, vagy kálvinista meggyőződéséből csak egy iottát is engedett volna, gyönyörű alkotásaival örökre beírta nevét a város történetébe. Ez az emlékmű és a város legszebb utcája, melyet nevéről neveztek el s a közeljövőben felállítandó szobor hirdetik a város el nem múló, hálás kegyeletét! Schubert Tódor m. kir. kormányfőtanácsos a politikusról emlékezett meg. Antal Gyula — úgymond — egyszerű földműves szülők gyermeke volt s mint a magyar nép fia nagy politikai éleslátással, bámulatraméltó diplomáciai ügyességgel képviselte Léva magyarságának ügyét s egész egyénisége, közéleti működése fényes bizonyítéka annak, hogy a Dunamedencében a magyar nép történeti vezetőszerepre van hivatva. Tragikus magyar sors, hogy a hazatérést, melyért annyit dolgozott, amelynek szolgálatában elégett fiatal élete, már nem érhette meg. Dr. Nagy Béla, a barsi egyházmegye gondnoka, az Emlékbizottság elnöke Antal Gyuláról a melegszívű és szolgálatkész emberről emlékezett meg, akit a város lakossága nemzeti, párt- és felekezeti különbség nélkül szívébe fogadott s a közadakozásból készült művészi szépségű emlékművet átadta a református egyház gondozásába, amelynek nevében azt Czeglédy Pál espereslelkész vette át és avatta azt fel. Ez után a város és a társadalmi egyesületek, testületek helyezték el koszorúikat, majd a Himnusz eléneklése után a felemelő, kegyeletes ünnepély véget ért. — Október 6-án a pápai Főiskolai Ifj. Képzőtársaság kegyeletes emlékünnepet rendezett a kollégiumi tornateremben. A Himnusz eléneklése után Csajághy Dezső papnövendék, ifj. elnök mondott lelkes megnyitót. A Főiskolai Zenekar „Fölszántom a császár udvarát“ kezdetű népdalt játszotta, melyet az egész ifjúság énekelt. Az ünnepi beszédet Tóth Sándor koll. tanár mondotta; a közönség megértő lelkesedéssel hallgatta a mindvégig lebilincselő, érdekes előadást. A Főiskolai Énekkar Szabó Sándor főisk. ének- és zenetanár vezetésével a Székely-himnuszt és Magyarok vagyunk c. dalt énekelte nagy tetszés mellett. Hegyi Imre Vili. o. t. Tompa: Uj Simeonját szavalta művészi erővel. Az ünnepély a Szózat eléneklésével végződött. — Vallástanári vizsga. A Debrecenben, szeptember végén tartott országos ref. vallástanári vizsgálaton Bertalan Ibolya, pápai nőnevelőintézeti h. tanár jó oklevelet szerzett. — Szabó Sándor, kollégiumunk ének- és zenetanára, akinek művészi játékában az ország közönsége is többször gyönyörködött már a rádióban, október 21 -én a pápai Jókai Mozgóban, esie Va^-kor hegedűestet rendez, melynek műsorán elsőrangú darabok szerepelnek. A kíséretet Csernussák Olga zenetanárnő látja el. A tiszta jövödelem egy része az Erdélyért c. gyűjtés javára szolgál. — Az Országos Protestáns Napok főünnepségei október hó 30. és 31-én lesznek. Az ez évi Protestáns Napok Erdély visszatérésének és a vizsolyi Biblia 350 éves évfordnlójának a jegyében tartatnak meg ünnepélyes keretek között. Az ünnepségek október 27-én kezdődnek dr. Raffay Sándor evangélikus püspök rádióprédikációjával. Október 29-én este VJ órakor a Protestáns Napok nagy rádió-előadását dr. Makkai Sándor volt erdélyi református püspök, egyetemi tanár tartja „Mit jelent Vizsoly a. magyar kultúrában“ címmel. A Vigadóban tartandó nagyszabású Reformációi emlékünnepélyen az ünnepi emlékbeszédet dr. Tavaszy Sándor kolozsvári theol. tanár, egyh .ízkerületi főjegyző mondja. A Városi Színházban rendezendő protestáns irodalmi és művészeti esten a bevezető beszédet dr. Ravasz László református püspök mondja. A vidékről felutazó résztvevők a vasúti igazolványok megváltása ellenében 50%os vasúti kedvezménnyel jöhetnek a II. Országos Protestáns Napokra. —- Kérelem és felhívás. Több lelkipásztor testvéremnek megküldöttem Követlek Uram c. könyvemet azzal a kéréssel: olvassa el és ha meg nem tartja 3 nap alatt küldje vissza. Szolgálni akartam ; ezért vállaltam a kockázatot. Vagy a könyv árának P20 P.-nek megküldését, vagy a könyv épségben való visszaküldését kérem ! Bizalmat a bizalomért! Üdvözlettel: Kovács Vince ref. lelkipásztor, Papkeszi.
