Dunántúli Protestáns Lap, 1940 (51. évfolyam, 1-52. szám)
1940-09-15 / 37. szám
1940. DUNÄNT0LI protestáns lap 177. oldal. lett Igéről, a Szentírásban irodalmilag megtestesült Ige alapján állandó és örök bizonyságot tesz. Az írásmagyarázat kezünkbe adja a kenyeret, a tápláló, éltető Igét, s a prédikáció ezt a kenyeret az éhező lelkeknek kiosztja. Kezünkbe adja a bort s az igehirdetés a lelkeket megitatja vele. Nincs kétféle kenyér és kétféle evés: azonegy folyamatban kétfélemunka folyt: a kenyér elkészítése és a vele való táplálkozás. Jaj az exegetának, ha nem ehető a kenyere, és jaj a prédi- Ikátornak, ha kenyér helyett követ, vagy sarat ad. Azért legyen az ígehirdető írásmagyarázó és az írásmagyarázó igehírdető, mert a kettő együtt az Ige szolgálata. Az exegesis: készület a prédikációra«. Vidor János budapesti lelkipásztor Igehirdetésünk textusszerüsége címen értekezik. „A prédikáció textusszerűsége azt jelenti, hogy olyan emberkészítette alkotmány a prédikáció, amelynek egyetlen célja és rendeltetése : a textusban szóló Igét magában hordozni, — amiképpen a frigyláda foglalja magában valamikor a törvény isteni rendeléseit.“ Czegiédy Sándor budapesti theol. tanár Mai igehirdetésünk kérdései c. tanulmányában izzó egyházszeretettel hirdeti: „Az igehirdetés legyen igehirdetés és az egyház egyház. Erre van ma a legnagyobb szükség: az igazán írásszerü, biblikus prédikálásra. . . . magyar népünknek nem tehetünk semmivel nagyobb szolgálatot, mint azzal, ha így prédikálunk, vagyis igehirdetésünk egyetlen és abszolút normájának, alapjának, éltető erejének, tartalmának Isten Igéjét tekintjük: a jelenlévő és a mi gyarló emberi beszédünket eszközként felhasználó Úr Jézus Krisztust.“ Darányi Lajos sárospataki lelkipásztor A helyén mondott Igéről elmélkedik. Megállapítja, „hogy nincs olyan szent módszer, amely csalhatatlan. Vannak igehirdetők, akik a lelkek épülésére olyan módszerrel hirdetik az Igét, amely más valaki kezében rossznak bizonyulna. Isten embereket, személyiségeket állított be az Ő Igéje hirdetésébe. A személyiségtől a módszer nem választható el“. „Ha az igehirdető az igehirdetésnél lelkiismeretesen, komolyan dolgozott, Isten, a Gazda erre azzal felel, hogy Ő is mindent megtesz.“ Szenes László vallástanár A xallástanítás mint igehirdetés címen ír. „Ha nem lenne iskolai vallásoktatás, akkor is módot kellene találnunk ennek a munkának, a legjobb lehetőség szerint való elvégzésére . . . erre a célra az iskolai vallásórákat kiválóan alkalmasaknak kell tekintenünk.“ László Dezső kolozsvári lelkipásztor tárgya Az Ige meghallgatása. „Isten az Igével való együttélést tette az Ige újabb és újabb megragadásának alapfeltételévé." „Isten nemcsak parancsot adott az Ige meghallgatására, hanem Ígéretet is tett, hogy aki az általa megmutatott úton közeledik feléje, Ö is közel megy ahhoz (Jak. 4,7—8).“ Illyés Endre debreceni vallástanár A Károlyi biblia és a néplélek című tanúlmányában, részben a növendékeitől gyűjtött érdekes adatok segítségével, sok megszívlelésre méltó, néha nagyon szomorú, megállapítást tesz. Az utolsó dolgozat Nagy Mária vallástanáré: A gyermek és a biblia. A tárgya kísérleti-gyermeklélektani, a Piaget által Genfben alkalmazott úgynevezett klinikai módszerrel dolgozta fel. Megvizsgált 33 7—13 éves gyermeket (21 fiú, 12 leány) különböző budapesti iskolákból. Mint maga szerző is bevallja, „a kérdések tészletes kidolgozása, biztosabb interpretációja a jövő feladata“. Végső megállapítása, hogy „a gyermekek legnagyobb része helyesen gondolkodik a biblia lényegéről“. „A bibliára vonatkozó ismeretük a döntő kérdésekben lényegileg helyes. Az egyház vallásos nevelése tehát ezen a ponton eredményes munkát végez. A hiány főképen az idegen szavak pontatlan tudásában és jelentésük elfelejtésében nyilvánul«. Szerinte »kívánatos lenne, hogy a tanterv az eddiginél fokozottabb mértékben és a konfirmációig minden osztály számára írja elő a bibliával való általános foglalkozást, nemcsak a tárgy, hanem a részletek pontos megjelölésével«. A szerkesztés felelősségteljes munkájáért Vasady Bélának tartozunk köszönettel. Kívánunk a díszes kötetnek a Coetus-tagokon kívül is számos olvasót. p. j. ® @ ® @ s ®®© ®®®©&$® I VEGYESEK @ © @®©®®©®®®®®3®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®a)@®®® — Kolozsvárt és benne Erdély visszatért részeit üdvözölte a pápai református kollégium tanári kara és ifjúsága szeptember 11-én, amikor a magyar királyi honvédség bevonult kincses Kolozsvárra. A leányliceum és tanítónőképző, a polgáriiskola, a gimnázium, a kereskedelmi középiskola, a theologia ifjúsága az intézeti zászlók alatt vonult fel déli 12 órára az országzászlóhoz. Ott mentek sorban az intézetek tanárai, valamint Medgyasszay Vince püspök és Ólé Sándor főiskolai lelkészi gondnok is. Az országzászlóná! nagyszámú közönség gyűlt össze, lévén épen az nap országosvásár Pápán. Az ünnepély a Himnusz eléneklésével kezdődött, majd Hegyi Imre VIII. o. t. szavalta el Áprily Lajos Tetőn c. költeményét- Nagy Jenő kollégiumi tanár volt az ünnepi szónok. Ő maga is éveken át szenvedett Kolozsvárott, mint az ottani református kollégium tanára a román megszállás alatt. Lélekbemarkoló szavakkal festette le Kolozsvár utcáit, történeti épületeit, amelyek között honvédeink bevonultak. Fehér Edit V. éves tanítónőképzőintézeti növendék Petőfi Sándor Két ország ölelkezése c. költeményét szavalta, melynek minden sora úgy hangzott, mintha most írták volna. A nőnevelőintézet virágos kertjéből két szép csokrot kötöttek, ezt helyezte el két növendék az országzászlót tartó emelvényen. A feledhetetlen ünnepély a Szózat eléneklésével ért véget. — Ünnepélyes kibocsátást nyertek a lelkészi szolgálatra azok, akik most tették le az első lelkészképesítő vizsgálatot, valamint azok, akik első különbözeti vizsgát tettek. A különbözeti vizsgát tett két jelölttől Győry Elemér egyházkerületi lelkészi főjegyző szeptember 4-én vette ki az esküt, amelyet Szűcs József esperes olvasott (akinek neve sajnálatos tördelési hibából kimaradt lapunk múlt számában a lelkészképesítő-bizottság tagjai sorából). A jelöltekhez Győry Elemér szólt, kérve és intve őket az evangéliumi életre. A kápláni vizsgázóktól Medgyasszay Vince püspök szeptember 7-én vette ki az esküt, aki ekkora hazajött Pápára Budapestről, ahol a felsőház ünnepi ülésén vett részt Erdély visszatérte alkalmából. Az eskümintát ez alkalommal Győry Elemér főjegyző olvasta. Püspök úr megindító beszédet intézett a jelöltekhez és buzgó szívvel kérte rájuk Isten gazdag áldását. — A Budapesti Református Theologiai Akadémia szeptember hó 15-én d. e. 11 órakor tartja [évnyitó ünnepélyét, melyen bibliát olvas és imádkozik: dr. Czeglédy Sándor theologiai professzor. „A bibliaóra“ címen évnyitó beszédet mond: dr. Buday Gergely, az Akadémia igazgatója. Záróbeszédet mond: dr. Ravasz László püspök.
