Dunántúli Protestáns Lap, 1940 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1940-01-21 / 3. szám

14. oldal DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1940. diktálása folytán állítottak össze.13 Kálvin ezután még a zsoltárokról tesz említést, majd folytatja azzal, hogy a törvényből, jövendölésekből, zsoltárokból és törté­netekből alkotott egész gyűjtemény képezte a régi népre nézve az Úr igéjét s ehhez, mint csalhatatlan zsinórmértékhez kellett szabniok a papoknak és taní­tóknak a maguk tanítását.14 Ehhez a gyűjteményhez járult később az Újtestamentom. Ami az Ótestamen­­tomról áll, az érvényes az Üjtestamentomra is. Az apostoloknak nem volt más megengedve, mint csak az, ami hajdan a próféták tiszte volt, hogy t. i. a régi Írást magyarázzák és kimutassák azt, hogy az abban foglalt dolgok Krisztusban beteljesedtek. Az apos­tolok ezt a tisztüket Krisztus Lelkének vezetésével töltötték be, aki bizonyos módon szájukba adta a sza­vakat.15 Az apostolok a Szentlélek biztos és szava­hihető tolmácsai voltak s ezért az ő irataikat Isten ki­jelentései gyanánt kell tekintenünk.16 ___________ (Folyt, köv.) 13 His simul accesserunt históriáé, quae et ipsae prophe­­tarum sunt lucubrationes, séd dictante spiritu sancto compositae. Inst. IV. 8, 6. Idézem a Tholuck által eszközölt 1874. évi edin­burghi kiadásból. A szövegben levő kurziválás tőlem való. 11 Inst. IV. 8, 6. 13 Int. IV. 8, 8. Ilii (se. apostoli) fuerunt certi et authentici spiritus sancti amanuenses, et ideo eorum scripta pro Dei oraculis habenda sunt. Inst. IV. 8, 9. Edinburghi kiadás. A kurziválás itt is tőlem való Egyházkerületünk közgyűlése. Dr. Zsindely Ferenc m. kir. miniszterelnökségi államtitkár szintén válaszolt. Megköszönte a bizal­mat. Pályafutását abban a Komáromban kezdte, amely­nek református gyülekezete a mai nappal lett újra alkotórésze az ősi dunántúli egyházkerületnek, mint a pápai főiskola volt diákja, megilletődve áll meg a díszteremben, ahol az elődök láncszemei voltak egy láncnak, amelynek egyik szemévé ő hivatott el. Tuda­tában van annak, hogy a lánc olyan erős, mint a leggyengébb szem benne. Ő református becsüle­tességgel minden igyekezettel azon lesz, hogy ne le­gyen gyengébb láncszem. Reformátusnak és magyar­nak lenni tulajdonképen egyet jelent. Dr. Laky Dezső egyet. ny. r. tanár, országgyűlési képviselő köszönő válaszában rámutatott arra, hogy bár ő nem Dunántúl lakik, de családja eredetileg Csallóközben élt é's ősei mindig büszkék voltak arra, hogy jó magyarok és kemény reformátusok. A refor­mátus egyház és a magyarság sorsa összeforrt. Élete nagy kitüntetésének tekinti, hogy az egyházkerület tanácsbirójává választották meg. Rácz Elemér magyarsóki lelkipásztor elfogódott szívvel mutatott rá a tényre.. hogy 42 esztendővel ez­előtt ép a díszteremből indult el lelkészi pályájára. Kimondotta közgyűlés, hogy az újonnan válasz­tott tisztviselők megbízatása az általános tisztúiítá­­sie- tarL A Bakó Lafos és Kovács Gyula zsinati pótkqp­­viselők zsinati rendes képviselőkké megválasztásával megüresedett egy zsinati lelkészi pót- és zsinati világi pótképviselői állásra a szavazást közgyűlés elrendelte. Dr. Hegedűs Lóránt ny. pénzügyminiszter, egy­házkerületi tanácsbíró javaslatát elfogadva, közgyű­lés elrendelte, hogy jövőben az egyházkerületi köz­gyűlés napirendje a következő lesz: Közének, Szent­­írásolvasás, ima, elnöki megnyitó, alakulás, napirend előtti esetleges felszólalás, püspöki jelentés^ indít­ványok, vagyoni ügyek, segélykérvégyek, missziói ügyek, fő- és középiskolai ügyek, közigazgatási ügyek, népiskolai ügyek, elnökileg elintézett ügyek. A va­gyoni ügyek minél alaposabb megtárgyalhatása ,és a tárgyalás megkönnyítése végett közgyűlés elrendelte, hoev a pénzügyi bizottság ülése az egyházkerületi közgyűlés előtt oly időben tartandó meg, hogy a bi­zottság jegyzőkönyve ki iyomatva, a'számadással együtt a püspöki jelentés kapcsán a közgyűlés összes alkotó tagjainak megküldhető legyen. (Folyt, köv.) A veszprémi népfőiskola megnyitása. Nem volt hiábavaló a sok hívő imádság, amit a népfőiskola gondolatának magyar melengetői küld­tek fel Istenhez, nem volt hiábavaló az a kitartó fára­dozás, ami a több mint egy év óta tartó tervezgetés, ismertető propaganda, előkészítés, szervezés, áldozat és áldozatra buzdítás eredményéül a magyar népfő­iskola ügyét új fejezethez juttatta: 1940 január 3-án megnyílt a Bakony-Balatonvidéki Református Nép­főiskola Veszprémben. A népfőiskola — mint az ügy barátaihoz megkül­dött legutóbbi körlevél jelenti — a veszprémi ref. egyház presbitériuma által ideiglenesen rendelkezésre bocsátott, de kiválóan alkalmas helyiségekben talált otthont, mert a népfőiskola céljára felajánlott ház át­alakítása anyagiak híjján ezideig még nem történhetett meg. Az induláskor minden oldalról megtapasztalt (érdeklődés és áldozatkész szeretet azonban ip re­ménységet nyújt arra, hogy az állandó jellegűnek ter­vezett népfőiskola következő tanévre már a külön e célra átalakított épületben nyílik meg. Az első tanévre. felvett 12 növendék majdnem mindegyike pompás szellemi képességű, bibliás lelkü­letű, vezetésre termett ifjú, akiket a nagyszerűen meg­szervezett előadói gárda eddigi tapasztalata szerint is »lehet kemény eledellel táplálni«. A szomjuhozó ma­gyar föld mutatóba küldött szomjas élő rqgei ezek, akiknek lelki..szellemi, világnézeti, gyakorlati nevelése a legnagyobb felelősséget jelenti. Szimbolikus jelentés rejlik benne, hogy a nép­főiskola tényleges megnyitása minden ünnepélyes­ség nélkül történt. Már napokon keresztül folytak reg­­geltől-napestig a kemény, lelki, szellemi és testi erő­ket próbáló gyakorlatoké előadások és izzó megbeszé­lések,. amikor január 7-én, vasárnap, keresetlen »meg­nyitó ünnepély« keretében az ünnepélyes megnyi­tásra is sor került. A megnyitó ünnepélyen Boda József veszprémi lelkipásztor, a népfőiskola fáradhatatlan szervezője lés irányítója mondott Istent magasztaló, a népfőiskolát egyik legfontosabb egyházi és nemzeti ügynek hang­súlyozó bevezetőt. A népfőiskola növendékeinek sa­ját szerzésű költeményei, felolvasásai és megragadó rövid előadásai fogták feledhetetlen keretbe dr. Ke­­nessey Zoltán vármegyei főjegyző ünnepi beszédét, aki mint az előkészítő bizottság elnöke méltatta a (népfőiskolái mozgalom jelentőségét. Hivatkozott a finn példára. Ennek a testvérnépnek bámulatos népi kultúrája, csodálatos nemzeti öntudata és hősi ereje kifejlesztésében fontos szerepet játszottak a népfő­iskolák. Az ünnepélyen üdvözlések is hangzottak el. Dr. Bencs Zoltán miniszteri tanácsos üdvözölte első­inek biblikus mélvségű, tág horizontokat nyitó, nagy beszédében az új intézményt. Dr. Cgeresnvés lózsef e. ü. főtanácsos, veszprémi főgondnok az egyházköz­ség, Biró György miniszteri főmérrnök a Keresztyén

Next

/
Thumbnails
Contents