Dunántúli Protestáns Lap, 1940 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1940-07-21 / 29. szám

1940.

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP

137. oldal.

Az énekügyi bizottság előtt világosan áll a cél, amelyet D. dr. Ravasz László így fogalmazott meg: „Énekeskönyvünket tartalmi szempontból mélyebben reformátussá, irodalmi szempontból esztétikailag értékesebbé, zenei szempontból művészibbé és magyarabbá kell tennünk.“

®©®®§!®®(e}®®®®®®®@®®®®®®®®®®®®®®®®SS@(*!@®@

| VEGYESEK |

®@®@®@@®®@®@®®®®®®®@®©®®®®@®®®®S®®S)@®®®

— Új anyaegyház kerületünkben. Örömmel értesültünk, hogy a dorogvidéki ref. fiókegyház f. hó 1-vel anyaegyházközséggé lett. Az elindulásnál Esztergom mint anyaegyház és Páli Sándor gondozólelkész állottak ott. Az új anyaegyháznak egyelőre missziói s.lelkésze van Antal Gábor személyében, aki a lelkészi hivatalt f. hó 7-én vette át hivatalosan a d. e -i istentisztelet után presbiteri gyűlésen. Az istentiszteleten átadó gondozó lelkész és az átvevő missziói s. lelkész közösen szolgált. A presbiteri gyűlésen az esztergomi aryaegyház boldog áldáskívánásokkal bocsátotta útjára az önállósított gyülekezetei, amelynek vezetősége meghatóban köszönte meg az eddigi testvéri támogatást és kérte ezt a jövőre is.

— Dr. Barth Péter, Kálvin válogatott müveinek egyik kiadója, madiswili lelkipásztor, Barth Károly testvéröccse, elhunyt. 1888-ban Baselben született, a theologiát Bernben és Marburgban végezte. 1912-ben kezdte meg a lelkészi pályát, 1918 óta a berni kantonban lesz Madiswil lelkipásztora. Korunk egyik legjelesebb Kálvin-kutatója.

— Új bölcsészetdoktor. Örömmel értesültünk, hogy Czeglédy Károly oki. lelkészt, Czeglédy Sándor ceglédi lelkipásztor legifjabb fiát, a budapesti Pázmány Péter tudományegyetemen summa cum laude fokozattal bölcsészetdoktorrá avatták.

— Tájékoztató a pápai református theologiai akadémiára felvételről. A pápai ref. theol. akadémiára elsősorban a dunántúli egyházkerületbe tartozó gimnáziumi érettségi vizsgálatot tett jeles és jó bizonyítványé ifjak vétetnek fel. A felvételi kérvény benyújtásának határideje július 25. A theol tanári karhoz címzett kérvényhez mellékelni kell: 1. saját maga és szülei születési bizonyítványa eredetiben; 2. eredeti érettségi bizonyítványt; 3. a tanulmányi értesítő könyvét; 4. rövid életrajzot, annak kifejtésével, miért kíván a folyamodó lelkészi pályára lépni; 5. ajánló levelet az illetékes lelkipásztortól; 6. ajánló levelet a hitoktatótól (mindkettőt zárt borítékban); 7. vagyoni állapotról szóló hatósági bizonyítványt. A felvételi kérvényről augusztus 1-én dönt a tanári kar. Erre a napra az igazgató behívja a jelentkezőket, hogy velük a tanári kar személyesen találkozzék, valamint, hogy zenei hallásukat és egészségi állapotukat megvizsgáltassa. A döntésről a folyamodók írásban kapnak értesítést.

— Értesítő-ismertetés. A dunántúli ref. egyházkerület pápai polgári leányiskolájának első értesítője megjelent Ligárt Ida igazgató szerkesztésében. A csinos kiállítású Évkönyv 52 oldal terjedelmű. A ref. polgári iskola az ősszel vált ki a ref. Nönevelőből s a tanítónőképző és leányliceum mellett önálló intézet lett Ligárt Ida igazgatása alatt. Az Évkönyv Kutassy Mária volt nőnevelőintézeti igazgató jól sikerült arcképét hozza az élen, majd meleg szavakkal búcsúzik a nyugalomba vonult igazgatótól s méltatja munkásságát. Az iskolai .év történetéből legfontosabb mozzanatok ezek: Az év

szept. 8-án kezdődött. Az új helyettes énektanár Ritoók Magdolna volt A gazdaságtant új tanerőként Szinay Rózsa tanította. Megvált az intézettől dr. Cseh-Szombathy László intézeti orvos, ny. városi tiszti orvos is. Az ev. hittant Váczy Dezső, majd Domby László, Kiss Dezső, végül Pusztai László tanította. A tanári testület három hitoktatóval együtt 14 tagból állott. A tanítás és nevelés érdekében három szülői értekezletet tartottak. A vallásos, hazafias és testnevelésre, a magyar ipar és magyar művészet pártolására nagy súlyt helyezett az intézet. Tanulmányi kisebb kirándulást gyakran rendeztek. Iskolai ünnepély 9 volt. Az Ifjúsági Vöröskereszt Egylet és a Diákkaptár-mozgalom megalakult és eredményesen működött. Egészségi állapot kielégítő volt. A növendékek száma a négy osztályban 141 volt (köztük 16 magántanuló). Vallás szerint így oszlottak meg: ref. 73, ev. 40, unitárius 1, r. kath. 12, izr. 15. Tanulási eredmény szerint kitűnő 11, jeles 36, jó 51, elégséges 26, elégtelen rendű 4 tanuló volt. Vidékről bejárt 11 növendék. Óramulasztások száma az egész évben 8892. Rendkívüli tárgyként tanúihattak zenét (18), gyorsírást (15) és német társalgást (5). Egész, vagy féltandíjmentességben részesült 30 növendék. Az internátusbán az idén 27 benlakó polgárista növendék volt. Az internátus felügyelői tisztét Pentz Ilona tanítónőképző-intézeti tanárnő látta el. Az Évkönyvet a jövő iskolai évre vonatkozó értesítés zárja be. Függelékül a jövő isk. évben használatos tankönyvek jegyzéke olvasható. Az Évkönyv a Főiskolai könyvnyomdából került ki.

— A Protestáns Szemle júliusi számában theologiánk tudós tanára dr. Trócsányi Dezső írt érdekfeszitő tanulmányt Hegelről. Gaudy László Az európai protestantizmus helyzete napjainkban címen, Istványi Géza A harmincas évek történetírása címen, Dómján János A londoni szociális munka hőskora címen írnak. Verset Oláh Gábor, kisebb cikket Reök Iván írt. Érdekesek a Jelek és magyarázatok. Könyvek és írók címen hat tartalmas könyvismertetést olvashatunk. A folyóiratot a Magyar Protestáns Irodalmi Társaság adja ki. Főszerkesztője Makkai Sándor, felelős szerkesztője Kerecsényi Dezső. A M. P. I. T. tagsági díja (ezért a Protestáns Szemle is jár) évi 20 P. A Protestáns Szemle előfizetési ára egy évre 22 P. A Protestáns Szemle kiadóhivatala : Budapest, IX., Kálvin-tér 8. Pénztár: Budapest, IV., Deák-tér 4. Postatakarékpénztári számla száma : 4170. Melegen ajánljuk.

— A magyar gályarablelkészek levéltára címen figyelemreméltó cikket írt a Levéltári Közlemények tizenhetedik (1939. évi) évfolyamában (277 — 279. 11.) dr. Miklós Ödön nagycsepelyi ref. lelkipásztor, az ismert egyháztörténész, theologiánk volt tanára. Cikkében rámutatott arra, hogy a gályar abságravitel, a megszabadítás és a lelkészek további sorsa minden arrafodított munka ellenére még ma sincs kielégítően feltárva. A nagy európai levéltárakban számot tevő anyag van e kérdésre vonatkozólag. Dr. Miklós maga közel száz darab ismeretlen okmányt és feljegyzést, közte De Ruyter holland tengernagy eredeti naplóját, melyben a kiszabadítást is feljegyezte, hozott napfényre a holland levéltárak anyagából. Rámutatott arra, hogy van olyan egykorú leveles gyűjtemény is, amelyet maguk a gályarabok állítottak össze, ez Zürichben van. E gyűjtemény tulajdonképen a gályarablelkészek levéltárának tekinthető és mintegy 800 darabból áll. Dr. Miklós felveti a gondolatot, hogy lépéseket kellene tenni e gyűjtemény megszerzésére és valamely hazai közgyűjteményben leendő elhelyezésére, esetleg csere útján.