Dunántúli Protestáns Lap, 1940 (51. évfolyam, 1-52. szám)
1940-06-09 / 23. szám
112. oldal DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 1940. egyház bekapcsolódását- Nagyszerű munkát kezdeményezett a debreceni kollégium, melynek ifjúsága 1936. év február havában kiáltvánnyal fordult a magyar társadalomhoz, rámutatva arra, hogy ez a reformtörekvés csak akkor vezethet sikerre, ha a nemzeti társadalom áldozatos erőfeszítése mellette áll. Minden pártpolitikai céltól függetlenül áll a mozgalom, nem kiván beleszólni a kérdés politikai megoldásába, hanem a mindenkor adódó lehetőségek között (vétel, árverés, földreform) szeretné biztosítani, hogy a magyar föld a magyar nép kezére kerüljön és eként a fajmagyarság jövőjének szilárd alapjává lehessen. 1940 március 15-ig a mozgalom anyagi eredménye 29.402.61 P, melyből az ifjúság adománya 7411.36 P, a Kormányzó úr adománya 10.000 P és a társadalom adománya 11.991.25 P. A társadalom áldozatkész tagjai havi befizetéseket is vállalnak. Eddig 73 ilyen állandó befizető van, akik havonta 210 P-vel járulnak a cél eléréséhez. Említésre méltó, hogy a biharmegyei tanítóság külön, a debreceni ref. tanítótestület szintén állandó befizetésre vállalkozott, ezek nincsenek benne az imént említett 73 állandó befizető számában. A debreceni ref. tantestület fizetésének fél o/0-át ajánlotta fel. Eddig hat magyar családot telepítettek át Dunántúlra, kiknek mindegyike házat, telket, felszerelést kapott és feles gazdálkodásra fel van készítve. Egyik család ezenfelül állami földosztásból 17 holdat kapott a debreceni mozgalom segítségével. Eddig 21.730.18 P-t nyújtott a telepeseknek. Ebben van a szállítási költség, amit ajándékba kapnak s <az ingatlanok és felszerelés ára, amit 20 év alatt kamatmentesen törlesztenek. Most van folyamatban egv nagyobbszámú telepítés Tótvázsonyba, amelynek kapcsán 12 család telepedik át. A mozgalom további érintkezést tart fenn a telepesekkel. Meglátogatják őket, aminek egyházi szempontból el sem gondolható nagy jelentősége van. Kívánatos volna^ ha a dunántúli lelkipásztorok megbízható adatokat nyújtanának minél több község helyzetéről: milyen a magyarság számaránya, van-e vételalkalom, van-e jó munkaalkalom, akar-e földosztást csinálni ott az állam, lehetne-e oda telepeseket küldeni a reformátusság megerősítése végett stb. A debreceni mozgalom vezetősége a munka megosztásához munkatársakat keresett, így összeköttetésbe jutott édes testvérével, a pápai református főiskolával. A pápai református főiskola tanártestületei nyomban megértették a kérdésnek fajunk jövőjére kiható nagy jelentőségét és készséges örömmel vállalták a munka egyrészét, a Dunántúlnak és a hozzá közelálló Komárom, Bars, Esztergom, Hont vármegyék megszervezését- A pápai főiskola az előtte álló nagy feladatot a földmivelésügyi minisztériummal karöltve óhajtja megvalósítani, vagyis a földmivelésügyi minisztérium kijelöli a földet és rendelkezésre bocsátja a telepítési törvény rendelkezései értelmében az arra jogosultaknak. A telepeseket a főiskolai telepítési bizottsága választja ki és hozza javaslatba. Nem hagyhatjuk szó nélkül azt a különbséget, mely a debreceni és a pápai telepítési mozgalom között mutatkozik. Amig a debreceniek egyes családokat telepítenek veszélyeztetett területekre, addig a pápai mozgalom a földmivelésügyi minisztérium segítségével telepestömböket, falvakat óhajt létesíteni a dunántúli területeken. Nem teszi ki a telepest az idegen környezet felszívó hatásának, ellenkezőleg a telepes község létesítése arra van hivatva,, hogy az idegen környezetre gyakoroljon felszívó hatást. A. pápai mozgalom eddigi eredménye: a gimnáziumi ifjúság befizetett 722 P^ a thíeo'l. és a gimn. tanári kar felajánlotta fizetésének 1 o^o -át. Ezek azok a fontosabb szempontok, melyeket a kérdéssel kapcsolatban szükségesnek láttunk felvetni. Tisztában vagyunk azzal, hogy nem merítettük ki egyházunk teendőinek hosszú sorozatát, de érezzük, hogy nem dolgoztunk hiába. Egyébként ez az egész előadás csak egy lépés akart lenni a mi szociális feladataink megvalósítása felé. (Folyt, és vége.) Győry Elemér. t KÖNYVISMERTETÉS Kállai Albert. Praedicatio, mellyet az nagyságos, tekintetes és jó emléközetü vitéz Urnák Drugeth Homonnai István Uramnak, Zemplén és Ung Vármegyéknek fő Espánnyának, tiszteséges temetségén, az Ungvári Praedicator-------praedicállot, 1599. Esztendőben. Bártfa, 1599. Bp., 1940. 16. 1. Ez a halotti prédikáció dr. Incze Gábor értékes vállalatában: A reformáció és ellenreformáció korának keresztyén református és evangélikus egyházi íróiban jelent meg, mint a sorozat XIV. száma. Az eddig ismeretlen füzetet Csikesz Sándor találta meg több más ismert theologiai munka között egy régi bőrkötéses kötetben. Ez a legelső magyarnyelvű, református temetési prédikáció. Az új kiadást a budapesti református vallásoktató testület adta ki kegyelete jeléül, a felfedező Csikesz Sándor emlékére. A bevezetést Incze Gábor írta, aki szerint „a talpraesett, világos és megkapó temetési beszéd igazi evangéliom“. Közli az új kiadás az első kiadás címlapját is hű másolatban. Dr. Incze Gábor mély hálára kötelezte a régi magyar irodalom kedvelőit és búvárait e ritka ny omtatvány újra kinyomtatásával. ®®®®@®®Ce}®®®®®®®©®®®®®®®®®®®®®®®©®:S®@S5@ I VEGYESEK I ®@@®®®®®®@®®®®®®®®®®®®®®$®@®®©®S®@3 — Mit tegyen az egyház? Finnország újjáépítéséről ír a Kotimaa című finn újság, s mint a Harangszó laptársunk közli, az alábbiakban jelöli meg az újjáépítés munkájában az egyház feladatát: Az egyháznak elsősorban és mindenekelőtt Isten igéjét kell használni. A nép lelke szenvedéstől megtört és azt semmi más nem tudja megvigasztalni, mint Isten igéje. Az az Ige, mely a mennyei Atya szeretetéről beszél, Jézus megváltói haláláról, bűntől való szabadulásról, halál és minden gonosz hatalomból való menekülésről és a Szentlélek újjáteremtő erejéről. Az igehirdetésben és a szentségek kiszolgáltatásában az egyháznak most van a legnagyobb feladata. Az apostolok idejétől kezdve az igehirdetéshez kapcsolódott egyházunkban a szeretetszolgálat is. Voltak idők, mikor erről megfeledkezett az egyház. A múlt században megelevenedett azonban ez a szeretetszolgálat. Egyházunk szeretetmunkája figyelemreméltó volt, különösen a diakonissza munka. A megkötött béke ebbe a munkába is mély sebet vágott. Két diakonisszaintézetet és a finn belmissziói szövetség intézeteit vesztettük el. Végül említsünk meg egy olyan dolgot, mely nem újkeletű gondolat, de most éppen nagy jelentősége van. A finn egyháznak van földje.
