Dunántúli Protestáns Lap, 1940 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1940-06-02 / 22. szám

1940. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 109. oldal. A leány líceum tantárgyai: hit és erkölcstan, ma­gyar nyelv és irodalom, történelem, földrajz, német nyelv, második élő idegen nyelv ^(nálunk angol), ter­mészetismeret., mennyiségi ismeretek, nevelési ismere­tek., háztartási ismeretek., kézimunka,, rajz. ének., kar­ének..zene., testnevelés. Ezeken kívül minden osztály­ban heti egy óra a »mindennapi kérdések« tárgyalá­sára fordítandó. Mindezeknek a tárgyaknak tanulása során meg­kapja a tanuló a hozzá közvetített ismereteknek köz­vetlenül az élet szempontjából való értékelését is. Az ismereteknek ilyen irányú értékelése adja meg a lí­ceumnak gyakorlati irányát. Ez a gyakorlatiasság a líceum munkájában nemcsak az ismeretek közvetítésé nek módszerében, hanem a nevelés egész szellemében jelentkezik. Bár a tanítóképzésnek a felállítandó tanító- és tanítónőképző akadémiákon folyó új rendjét meg­alkotó 1938. XIII. te. szoros szervi kapcsolatot kí­vánt létesíteni a tanító-(nő)képző akadémia és a ta­nítóképzés alsó tagozatát is alkotó liceum között, mégsem tekinthető a liceum csupán a tanítónőképző akadémia előiskolájának, hanem olyan gyakorlati irá­nyú, értékes nevelési ismereteket is közlő középisko­lának., mely nem egy élethivatásra, hanem az élethiva­tások egész sorára készíti elő a növendékeket. Ugyanis a líceumi érettségi bizonyítványnak képesítő hatálya van mindazokra az állásokra és tisztségekre, amelyek elnyeréséhez az 1883. I. te. értelmében középiskolai érettségi bizonyítvány szükséges, és a líceumi érettségi bizonyítvány birtokosa előtt a továbbtanulás lehető­ségének is egész sora nyílik meg: a tanífó(iiő)képző akadémián, a polgári iskolai tanárképző főiskolán, a zeneművészeti-, képzőművészeti és testnevelési főisko­lán, az óvónőképzőben, a gazdasági szaktanítóim-* képző-intézetben, a gazdasági akadémián, a kereske­delmi akadémián, a Magyar Kir. József Nádor Műszaki és Gazdasági egyetemnek közgazdasági karán, postai és egyéb tanfolyamokon, a szociális, népvédelmi, egészségvédelmi és gyermeknevelési tanfolyamokon és intézetekben. A liceum I. osztályába az iratkozhatik be, aki valamely gimnázium, vagy polgári iskola IV. osztályát sikerrel elvégezte, szeptember havának 15. napjáig 14. életévét már betöltötte, de 17. évét mégnem lépte túl. A líceumban magántanuló nem lehet. A bentlakás kö­telező, kivéve azokat az eseteket, amikor a növendék legközelebbi rokonainál (nagyszülők, szülők testvérei) nyerhet elhelyezést. Az elmondottakból világosan kitűnik, hogy a leány­­liceum a jövő iskolája, amelynél megfelelőbbet jelen viszonyaink közt nem találunk leánygyermekeink szá­mára, mert ebben és csak ebben az iskolában kapja meg mindazt, ami az általános műveltség megszerzése, elhe­lyezkedésének biztosítása és női hivatásának betöltése szempontjából a mai időkben feltétlenül szükséges. De amikor megállapítjuk, hogy van egy minden kívánalmakat kielégítő leányközépiskolánk, egyszersmind át kell éreznünk mindnyájunknak azt a reánk váró fel­adatot, hogy ezt az iskolát azzá kell tennünk, aminek a nemzeti nevelésügy legfőbb őre szánta, a magyar honleányok, a jövendő magyar anyák iskolájává. Min­dent meg kell tennünk, hogy benépesedjék leányliceumunk, mert csak így válik egyházkerületünknek és nemzetünk­nek társadalmat formáló értékes tényezőjévé. Vázlatos ismertetésemet legyen szabad azzal a kéréssel befejeznem, melyet lapunk minden olvasójához tisztelettel intézek: legyen szószólója, szerető felkarolója leányliceumunknak, juttassa el ezt az ismertetést min­denhova, ahol e kérdés iránt érdeklődnek. Ha mind­nyájan közremunkálkodunk leányliceumunk benépesítése és ezzel együtt az 1942 őszén megnyíló tanítónőképző akadémiánk hallgatói létszámának biztosítása érdekében, az eredmény nem maradhat el. Ezzel tartozunk egy­] házunknak ép úgy, mint nemzetünknek. Dr. Horváth Endre. ®®®®ä®®[e)®®®®®®®@®®®®®®®®®®®®®®®®®®®@SS@ ® ® 1 VEGYESEK 8 ® ® C«@®@®(e)@S®®©S@®®®@®®®®®®®®®®®®®S®a®®8@SCeí — Váry Szabó Elemér, a gr. Károlyi Gyula uradalom ny. főszámvevője 1883-ban érettségizett pápai diák végrendeletében a pápai főiskolának hagyományozta több évtizeden át gyűjtött régi pénz és éremgytijtemé­­nyét, a gyűjteményt magában foglaló diófaszekrénnyel és érmészeti szakkönyvtárral együtt. A gyűjtemény az átadó végzés szerint 2339 darabból áll, ebből 50 arany, 1371 ezüst, a többi bronz és egyéb fém. Az értékes gyűj­temény már megérkezett Pápára s ebből az alkalomból a főiskolai napon dr. Pongrácz József főiskolai könyv­tárnok, az éremtár kezelője, emlékbeszédben méltatta Váry Szabó Elemér személyiségét és ismertette a gyűj-1 teményt, melynek néhány fiókját ki is állította, hogy az érdeklődők megtekinthessék. — Szavazatfelbontás. A zsinati pótképviselő­ségre elrendelt szavazásra beérkezett szavazatokat május hó 28-án bontotta fel Pápán, a püspöki irodában, a Medgyasszay Vince püspök elnöklete alatt Császár Ede ig. tanító, egyházkerületi képviselő, dr. Molnár Imre egyházkerületi ügyész és dr. Pongrácz József egyház­kerületi tanácsbiróból álló bizottság. Az egyházkerület j gyülekezetei zsinati lelkészi pótképviselőnek Fejes Gábor í őrségi esperest, választották meg 313 szavazattal, dr. Agyagássy Sándor lelkipásztor 235 szavazatával szem­ben. Zsinati világi pótképviselő lett Fülöp Zsigmond m. kir. kormányfőtanácsos, komáromi főgondnok 330 szavazattal, dr. Kovács Gyula mezőföldi egyházmegyei gondnok 222 szavazatával szemben. — Tornaünnepély. Pápai gimnáziumunk és nő­nevelőintézetünk május 26-án tartotta meg társadalmi esemény számbamenő tornaünnepélyét, melynek min­den egyes száma csak gyarapította a két intézet jó hír­nevét. A fenntartó testület nevében Ólé Sándor főiskolai lelkészi gondnok mondott lelkes beszédet és köszönte meg vitéz Kovács Lajos Jenő és Gölöncsér Júlia test­­nevelési tanárok buzgó fáradozását. Az ünnepélyen megjelent Pápa város és járás egész közönsége, élén Medgyasszay Vince püspökkel. — A tanári sírokat látogatták meg május 27-én a pápai főiskola tanárai, a theologia hallgatói és a gim­názium IV. és VII. osztályú növendékei az alsóvárosi temetőben. Az intézet cserkészcsapatai rendbehozták ez alkalommal a tanári sírokat, dr. Tóth Endre theologiai tanár pedig minden sírnál röviden méltatta az illető ta­nár munkásságát. Rövid időre megelevenedtek előttünk Márton István, Tóth Ferenc, Tarczy Lajos, Vály Ferenc, Szilágyi József, Tóth Dániel, Kiss János, Kis Ernő, Ba­­ráth Ferenc és a többi tanár nemes veretű egyéniségei. Sarudy György sírboltjánál a hálás tanítvány meleg emlékezésével szólott Rab István gimn. h. igazgató, Bor­sos István sírjánál pedig a főiskolai könyvtárnokságban

Next

/
Thumbnails
Contents