Dunántúli Protestáns Lap, 1940 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1940-05-26 / 21. szám

104. oldal. DUNANTÜLI protestáns lap 1940. ság az, hogy Magyarországon alapos földreform akkor volt, amikor a Habsburgok idegen telepeseket hoztak. Nagy földreformokat hajtottak végre az idegen ural­kodók, midőn a magántulajdon lábbal tiprásával a nagy magyar birtokokat: Rákócziét, Batthyányiét ide­gen családoknak adták. Budavár visszavétele után ke­gyetlen kisajátítás történt a neoacquistica commissio útján. Egészségesebb kiegyenlítődést próbált csinálni az 1848-as törvényhozás, azonban ez inkább politikai kérdés maradt. Darányi Ignác szinte prófétai munká­ját egyszerűen megakadályozták, a Búza Barna-féle földreform politikai szempontok szerint való szét­osztása lett volna a magyar földnek. Szabó István elgondolásait eltorzították, mert a háború után a föld­reform célja a földéhség lecsillapítása volt. A telepí­tés teljes mellőzésével észszerűtlenül darabolta el a reform a földbirtokot. Kb. 1,200.000 holdat használt fel, 632.000 holdat a nagybirtokból, a többit a közép- és kisbirtokból vette igénybe. A legszerencsétlenebb földbirtoktipust a törpebirtokot növelte. 412.000 egyén kapott 700.000 holdat, egyenként kb. másfél holdat. A legfontosabb és legjelentősebb a házhelyek juttatása. Az OFB által végrehajtott földreform révén 1921—1929-ben 995 községben osztottak ki házhelyet és pedig 37.116-ot 9923 kát. holdon. A jelenlegi' kormány fokozatosan mintegy egy és félmillió kát. hóid földet fog juttatni részes, bérbirtok és örök áron való megváltás útján a kis- és törpebirtokosoknak, és azt akarja, hogy minden magyar ember tisztességes házban lakjék. Az 1936. évi telepítési törvény nem lebeccsülendő eredményt ért él. A földmível'ésügyi minisztérium két év alatt 30.000 hold földet vásárolt, melyeken kis­­birtokokat létesített, 17.000 holdon kishaszonbérlete­­ket alakított és főleg nemzetiségileg veszélyeztetett területen megkezdte a telepítést. Két év alatt 5500 család jutott kis-, vagy törpebirtokhoz és 3200 család kishaszonbérlethez. Meg kell azonban állapítani, hogy iez az ütem lassú és több évtizeden keresztül volna csak megoldható a földreform kérdése. Pedig ma a magyar föld megoszlásának végzetesen szélsőséges határai között körülöttünk és határainkon belül lévő Veszedelmek tragikus határozottsággal parancsolják ennek g kérdésnek minél gyorsabb megoldását. A visszakapott földrészek nélkül Csonkamagyarországon ,a törpebirtokok száma 5 holdon alul 1,236.753. Ennek az 1,200.000 embernek a kezében van a magyar föld­ből 1,631.246 hold, vagyis még másfél hold sem esik rájuk. Viszont 3392 birtokos kezében 5,750.0000 hold van. Köztük van az egészséges parasztbirtok, amelyik 10—15 holdig terjed, sőt a középbirtok egészen vé­kony rétege. A szabad forgalmú nagybirtokok 80 o/o-án nagybérlők gazdálkodnak, 648 haszonbérlő ke­zén van majdnem egy millió hold. Az 5000 holdnál nagyobb földbérletek közel kétharmada részvénytársa­sagok kezelésében van. Ez nem egészséges állapot. Itt az államnak elsőrendű feladata a telepítés mellett a törpe- és kisbirtokos osztály erősítése juttatások révén. Minthogy ebbe közvetlen beleszólásunk jiincs, nem. is kívánunk vele foglalkozni,, hanem most már arra szeretnénk rámutatni, hogy mi a refortnátus egy­ház teendője? (Folytatjuk.) Győry Elemér. — A Baseli Külmissziói Társaság most tette közzé múlt évi jelentését, melyben örömmel állapítják meg, hogy a munkán Isten gazdag áldása nyugodott. A háború ellenére a bevételek növekedtek és az adósság nagyobb mértékben csökkent, mint az előző években. ®®®®@®®@®®®®®®®@®®®®®®®®@®®®@®®®®s®@®g®) I VEGYESEK 1 ®@0)®®@@®®©®®®®®®®®@®®®®®®®®®©®®®®®S)5@©(je} — A belmissziói előadók a múlt héten tartották a lelki elmélyülésüket szolgáló konferenciájukat Göröm­­böly-Tapolcán, ahol az ige tanulmányozása mellett igyekeztek egymás hitét erősíteni és a belmissziói munka egységes irányítását megbeszélni. Egyházkerületünkből dr. Benedek Sándor egyházkerületi, Fülöp László mező­földi, Kovács József belsősomogyi és Pataky László őrségi egyházmegyei előadók vettek részt ezeken a meg­beszéléseken. Egyik nap megjelentek Farkas István tiszán­­inneni és Vásárhelyi János erdélyi püspökök is. — Gyászhír. Mély részvéttel értesültünk, hogy Jakab János győrszemerei ref. lelkipásztor, a pápai egyházmegye tanácsbiráia majjus 22-én, életének 60-ik, házasságának 35-ik, lelkipásztori szolgálatának 36-ik évében, rövid, de súlyos szenvedés után Győrben el­hunyt. Temetése 25-én volt Győrszemerén nagy rész­vét mellett. Az elhunytat gyászolja felesége szül. Patkó Karolina, leánya Edit és veje dr. Kardos Fe­renc, valamint kiterjedt rokonság. Az igazak emlé­kezete áldott. — Pünkösdre a Canterbury érsek, a Skót Egy­ház moderátora és a Szabad Egyházak moderátora közös felhívást intéztek Nagybritannia gyülekezeteihez, hogy kérjék Isten Szentleikét, hogy e világban az igazság, az irgalmasság, a szabadság és igazságosság uralkodhas­­sék a nemzetek között és hogy ezek legyenek az eljö­vendő béke alapjai. — Református Nap Alistálon. Lelki áldásokban gazdaghatású Református Nap volt május 19-én Alis­­tálón. A délelőtti istentiszteleten Galambos Zoltán ko­máromi lelkipásztor hirdette az Igét és a komáromi ref. tanítóképző vegyeskara énekelt Nagy Sándor igazgató vezetésével. Tóth Zsigmond nagymadi lelkész kereszte­lést végzett. A délutáni templomi összejövetelen imád­kozott és megnyitót mondott Nagy Sándor helyi lelkész, Gáspár J.: Lelkünk Uram c. énekét előadta a tanító­képző vegyeskara, Babits Mihály Miatyánk c. versét szavalta: Persely István tanítójelölt, Református öntudat c. előadást tartott Zsemlye Lajos hetényi lelkész, Gluck Himnusz-át előadta a képző vegyeskara Nagy Sándor igazgató vezetésével. Orgonán játszott Gyöngyszemek a magyar énekirodalomból címen Árokháty Béla budapesti vallástanár, Bódás János Te szólj Uram! c. versét elő­adta : Ádám Julia tanítójelölt, A szép éneklés szerepe a gyülekezet hitéletében c. előadást tartott Árokháty Béla vallástanár, Liszt F.: Szép énekszó c. darabját előadta a komáromi ref. tanítóképző vegyeskara Nagy Sándor igazgató-karnagy vezényletével. Bibliamagyarázatot Ga­lambos Zoltán komáromi lelkipásztor tartott, utóimát Tóth Zsigmond nagymadi lelkipásztor mondott. — A székesfehérvári ref. egyházközség a refor­mátus templomban tíz napon át gyülekezeti evangeli­­záló estéket rendezett. Az igehirdetés szolgálatát Bé­­íkefi Benő lelkész-evangelizátor látta el. Az egyes esték tárgyai voltak: Miért van keresztyénség? Hol a hiba? A más mérték. A lemosolygott ellenség. Se­gíts magadon... De hogy? Isten megszólal. Miért küldte el Isten a Fiát? A tökéletes áldozat. Emberi válasz Istennek. Vesztek erőt... A templomi evan­­gélizáció után minden este a templomban utóösszejö­vetel volt, melyen az urvacsorai kérdéseket, a kérész-

Next

/
Thumbnails
Contents