Dunántúli Protestáns Lap, 1940 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1940-05-19 / 20. szám

1940.

DUNÁNTCiLI protestáns lap

101. oldal.

(r*----------------------------------------------:-----------V KONYVISMERTETES A

IV ----------------Világosság Útja. Evangéliumi bizonyságtételek. Irta: Nyár\; Pál ref. esperes-lelkész. Függelékül ifi Nvárv Pál ref. lelkipásztor beszédei. Budapest. 1936. Sylvester Rt. kiadása. 8-r. 160 1. A különböző ünnepi alkalomba írt beszédek s a többiek is, valóban evangéliomi bizonyságtételek. Megragadó gondolatok, szuggesztív erővel ható igazságok, megkapó hasonlatok, sokatmondó illusztrációk valósággal megfogják az embert és tekintetét az Ur Jézusra, a mennyei hazára, a bűnnel való szakításra, Krisztusban a földi boldogságra s az evangélizáció felelősségteljes munkájára irányítják. A 61-ik oldalon ezt olvassuk: »A keresztyénség ellenségei találták ki rólunk, hogy mi csak a túlvilágban reménykedünk. Ha Krisztuséi vagyunk, akkor vagyunk igazi birtokosai a földi életnek is, akkor végezzük el ennek teánk váró kötelességeit, akkor nem leszünk álmodozók, mert Krisztus megtanít élni már idelent.« »Mihelyt hivővé lettem, azonnal elkezdődött az én örök életem, tehát a másvilág, megoldott problémává lesz: részese lettem idelenn már a boldog örökkévalóságnak.« 67. o. »Ne hjgyj a sátán hazugságának, hogy Isten megsavanyítja az ember életét. Ne hidd, hogy örömtelen emberré leszel, ha Neki, szenteled magadat. Sőt akkor tudsz igazán örülni, akkor tudsz majd lelked mélyéből kacagni, mert boldoggá tesz az a tudat, hogy az Ő megváltotta vagy.« 134. o. A beszédeket közvetlenség, textusszerűség, evangéliomi erő jellemzi. Azokat olvasva, bátor, elszánt harcost lát az ember a maga lelki szemei előtt, aki minden embert harcra hív Krisztusért. Modern világunkban ilyen lelkipásztorokra és ilyen beszédekre van szükség.

Csilizpatas. Kiss János.

®®®®®®®@®®®®®®®©®®®®®®®®®®®®®®(a}®S:a@@SS®

® ®

1 VEGYESEK 8

® ®® ®@®®®® ®®@® ®®©s>®@® s®® ®®®® ®® S@ s @

— Makkai Sándor ötven éves. A Magyar Értesítő jelenti: Kulturvilágunk és a lelki magyarság gazdag érdemű munkása, Makkai Sándor dr. debreceni egyet, tanár, a volt erdélyi református püspök pünkösdhétfőn töltötte be 50 évét. Alig 27 éves korában theologiai tanár lesz Sárospatakon, a következő esztendőben Kolozsváron. 32 esztendős és már — a Budapestre jött Ravasz László utódaként — erdélyi püspökhelyettesfőjegyző, 36. életéve pedig meghozza neki az erdélyi püspökséget. Nagyfontosságú és annyira kényes lelkivezéri őrhelyén kerek 10 esztendeig, hősies önfeláldozással működik. Ebben az évtizedben bontakozik ki szépírói és esztétikusi talentuma és azóta egy-egy könyve, súlyosveretű, szines regényei, ragyogó tanulmánykötetei az egyetemes magyarság számára társadalom- és nemzetpolitikai irányjelzők. Emellett a legtermékenynyebb magyar irók közé tartozik, egész könyvtárat tesznek művei. Amióta — püspökségről történt leköszönése után — átjött az anyaországba és a debreceni egyetem hittudományi karának büszkesége lett, a református egyház missziói öntudatának egyik legmélyebb és leghasznosabb keltegetője és egyúttal olyan nevelő, akinek mindig van mondanivalója, üzenete valamennyiünkhöz. Közirói megnyilatkozásai érdekesek, meggyőzőek és elragadóak. A Protestáns Irodalmi Társaságban is vezetői szolgálatot vállalt, a Protestáns Szemle főszerkesztője.

Megérdemli, hogy becsüléssel gondoljon reá minden magyar. (M. É.)

— A Prot. Irodalmi Társaság április 28-án a komáromi ref. templomban a 4 prot. gyülekezet rendezésében felolvasó és inüvészestet rendezett, melyen dr. Kapi Béla ev. püspök elnökletével Móricz Zsigmond és Szánthó Róbert írók, Gyökössy Endre, a költő, Árokháty Béla orgonaművész és Zöldy Sándor hegedűművész léptek fel. Hatalmas, mélyenjáró és magas élvezetet adó ünnepély volt.

— Gyászhír. Mély részvéttel értesültünk, hogy Kovács Ilona, néhai Kovács Lajos sárszentmihályi lelkész leánya, életének 47-ik évében, Veszprémben elhúnyt. Temetése ! 4-én, Enyingen volt nagy részvét mellett. Az elhunytat többek között gyászolja testvére Kovács Szeréna férjezett dr. Kovács Gyuláné, nagynénjei: özv. Hermann Pálné szül. Baráth Lívia, özv. Támer Jánosné szül. Kovács Irén, özv. Baráth Zoltánná szül. Apáti Abt Klotild, sógora dr. Kovács Gyula járásbirósági elnök, a mezőföldi egyházmegye gondnoka, nagybátyja Szűcs József esperes s a kiterjedt rokonság. Az igazak emlékezete áldott.

— Síremlékavatás. Pünkösd másodnapján avatta fel a berhidai ref. temetőben az Orsz. Ref. Szeretetszövetség titkára Széky Endre pestszentimrei lelkipásztor néhai Bekő Elek volt tengődi főjegyző berhidai lakos síremlékét, melyet a Szeretetszövetség nagy jóltevője emlékének készíttetett, aki a szövetségnek 16.000 P-t, a berhidai ref. egyháznak 750 P-t hagyományozott. Előbbi adományból készült el Pestszentimrén az emeletes, 14 szobából álló aggmenház, mely hirdetni fogja a síremléknél is hosszabb ideig, hogy Bekő Elek hite együtt munkálkodott az ö cselekedeteivel és a cselekedetből lett teljessé a hite. A síremléket a berhidai egyház nevében Szűcs István lelkipásztor vette át gondos őrizésbe.

— Evangélizációs konferencia Somogyszobon.

A belsősomogyi egyházmegye bel missziói bizottságának rendezésében — a múlt év őszén Kaposvárott és Szigetváron megtartott körzeti összejövetelek után •— a csurgóvidéki lelkipásztorok és tanítók, valamint feleségeik részvétele mellett programmszerüen záródott május 8-án Somogyszobon az egyházmegye belkörű, dinamikus erőket indító evangélizációja és ezzel betetőzést nyert az 1039—40. évre a munkaterv végrehajtása. Jelen volt a körzetből 22 lelkipásztor, 17 tanító és 11 lelkipásztorné és tanítóné, összesen 50, ami — tekintve az utazásra igen kellemetlen időjárást — élénken bizonyítja a konferencia iránt megnyilvánult érdeklődést. Templomi könyörgés után, melyen a könyörgő és igehirdető Tóth Kálmán csurgói lelkipásztor adta meg a tanítványok közös elmélkedéséhez az alaphangot, az iskolában ültek össze éneklésekre, lelkeket építő tu iományok meghallgatására és egymás hitét erősítő hozzászólásokra a testvéri közösség békességét szomjazó egyházi tisztviselők és segítőtársaik. A konferencia a „Jövel Szent- Lélek Úristen!" kezdetű dicséret eléneklésével Kovács Károly körzeti elnök elnöklése és a missziói előadó irányítása mellett folyt le áhítatos csendben és szeretettől átforrósodott környezetben. Bevezető előadásokat tartottak Győry Elemér egyházker főjegyző „Neveljed a mi hitünket!" c. dr. Tóth Endre theol. tanár és egyházker. aljegyző „Hitvalló lelkipásztorok és tanítók" c. és B. Major János egyhm. tanügyi elnök „A lelkitanítók szabályszerű küzdelme" c. evangéliomi szellemű s a konferencia gerincét képező előadásaikkal. A hozzászólások, mint pl. Mózes Ernő, Halka Sándorné, Kiss

REFORMÁTUS FŐISKOLAI KÖNYVTÁR