Dunántúli Protestáns Lap, 1939 (50. évfolyam, 1-53. szám)
1939-04-23 / 17. szám
86. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1939. tett jelentést. Közölte, hogy csak a dunamelléki egyházkerületben 268 vasárnapi iskola dolgozik, a lelkészt kar pedig mindent elkövet a hitélet elmélyítésére. Szólott a szeretetszövetség fejlődéséről, a női tábor szervezéséről, a sárospataki főiskola falu-szemináriumáról és a Soli Deo Glória-szövetség munkájáról is. A konvent foglalkozott azzal a kéréssel, hogy a dunántúli telepítéseknél és a kishaszonbérletek kiosztásánál hívják fel a kormány figyelmét a dunántúli egyházkerület által gyűjtött adatokra, s el is határozták, hogy közbenjárnak az illetékeseknél ebben az ügyben éppúgy, mint ahogy felhívják a belügyminiszter figyelmét a falvakat felkereső állítólagos színészek és artisták fokozottabb ellenőrzésére isv mert ezek legtöbbször károsan befolyásolják a fiatalság nemzeti és erkölcsi felfogását. Tárgyalták még a missziós bizottság munkatervét, foglalkoztak a lelkészi nyugdíjintézet ügyeivel, s ennél a pontnál felszólaltak Ravasz László, Farkas István és Révész Imre püspökök is. Csütörtökön a tanügyi kérdések tárgyalásának bevezetésként elparentálták Makláry Károlyt és Bodor Lajost és új népiskolai, illetőleg könyvtári szakelőadóvá Kiss Gyula ceglédi igazgatót és Péterffv László dr. debreceni igazgatót választották. Barthos Indár előadásában kimondotta a konvent, hogy szabályozni fogják a tanítók minősítését, s egyben az elnökség felkérte a püspököket, hogy a mezőgazdasági középiskolák szervezésére ösztönözzék a vagyonosabb egyházközségeket. Kiss Gyula népiskolai beszámolójának ismertetése mellett a konventi határozat felhívja az egyházkerületeket az iskolák túlzsúfoltságának megszüntetésére és hangsúlyozza, hogy az egyházkerületeknek a nemzeti nevelés elvi és gyakorlati tisztázásának érdekében a tanítók számára előadásokat szükséges rendezniük. Komoly aggodalmat okoz az iskolafenntartási költségek súlya alatt roskadozó egyházközségek állapota, amely sürgős segítség nélkül a teljes összeomláshoz vezet és ennek következtében az egyház nem tudja betölteni a népiskolák fenntartásával a valláserkölcsi és hazafias fhevelés feladatát. Ennek érdekében felhívják a vallás- és közoktatásügyi miniszter figyelmét az egyházközségek tarthatatlan anyagi helyzetére, amely főként onnan ered, hogy a községi iskolai hozzájárulásokat a költségvetésekből indokolatlanul törlik, a nyugdíj járulékterheket pedig aránytalanul felemelték. Kéri a konvent, hogy a jövőben több református tanító léphessen elő a VII. fizetési osztályba, továbbá a tanítói nyugdíj járulékokból eredő hátralékok fizetésére az erre képtelen iskolafenntartó egyházakat ne kényszerítsék. Az iskolafenntartók által alkalmazottaik részére a törvényben meghatározott tűzharcos hadi pótdíj megadása pedig erkölcsi kötelesség. Hangsúlyozza a konventi határozat, hogy nemzeti és miszsziói szempontból a theologiai főiskoláknak törekedniük kell valamely hazai szláv nyelv és a román nyelv tanítására, valamint a mezőgazdaságtan beillesztésére. A Felvidék magyarlakta részeinek felszabadulásával kapcsolatban a konventi határozat megállapítja, hogy Magyarországnak eredetileg 2086 református gyülekezetéből Trianon 1078 gyülekezetét és 966.000 lelket szakított el. Ennek alig negyedrésze került most vissza. Gondoskodás történik arról, hogy a Felvidék theologusai mihamarabb beilleszkedhessenek az anyaország tanítási rendszerébe. Benedek Zsolt, Péter Zoltán, Papp Ferenc felszólalása után a református középiskolai igazgatók minősítését illetően akként rendelkeztek, hogy a középiskolai felügyelő javaslata alapján az egyházkerület püspöke minősítsen. Ezután Hetessy Kálmán dr. kecskeméti lelkész a konventi bíróság új tagjaként esküt tett. A vasárnapi munkaszünet kérdésében a konventi határozat azt javasolja, hogy »vasárnapi szövetség« alakuljon, amely azután országos mozgalommal a vasárnap bibliai komolyságú megünneplését törvényes úton biztosítaná. Boér Elek dr. bejejelentette a presbiteri világszövetség szeptemberre tervezett budapesti konferenciájának elhalasztását, majd Révész Imre püspök és Balogh Jenő világi elnök köszönő szavaival és Farkas István püspök imájával véget ért az egyetemes konvent idei ülése. A Magyar Értesítő nyomán. <*@®®®@®@@®®®®®®@®®®®®®®®®®®®®®@®®s®@®@® ® ® 1 VEGYESEK 1 ® ® ®®®®®®@®®®S®©®®®®®®®®®®®®®®®®®®®©®®@®®® — Dr. Darányi Kálmán, a képviselőház elnöke, főiskolánk világi gondnoka, a Bethlen Gábor Szövetség lakomáján a Bethlen Gábor-serleggel kezében nagyhatású beszédet mondott: Ha a történelem könyvét lapozva, csak a dicsőség és nagyság lapjaiba merülünk, — kezdte általános figyelemtől kísérve, — kellemes bódulat és aranyos köd száll meg, míg a kemény megpróbáltatások ideje és kora biztonságérzetünket, fennmaradásunba, jövőnkbe vetett hitünket célozza. Ilyen korszak, ilyen tanulságokat magábanrejtő kor volt a Bethlen Gáboré is. Mikor ginmázista gyerekként először láttam közismert, talán kissé kesernyés, komor képét, zord idők lehellete csapott meg, mikor pedig a királyválasztó besztercebányai országgyűlés fennmaradt épülete előtt mentem el, mindig az volt az érzésem, hogy ez a Magyarországról Erdélybe került famíliából származó s a Felvidéken országgyűlést tartó fejedelem az egyetemes magyar nemzeti gondolat reprezentása volt. Ez az érzés még erősebben él bennem most, amikor csonka országunk fővárosában azokra az emlékekre gondolok, amelyek Erdélyt és a tőlünk elszakított Felvidéket a fejedelemmel összekötik. Vájjon az a magyar szempontból tragikus ellentét, amely Bethlen Gábor korának másik legkitűnőbb magyarjával, Pázmány Péterrel állította szembe, nem teszi-e lehetővé a felfogást, hogy a vallási meggyőződés erején túl mindketten a magyar szintézis után sóvárogtak? A magyarság fennmaradását az isteni gondviselés nem azzal tette-e lehetővé, hogy két egymástól különböző és ellentétes politikát folytató instrumentum fejlesztette ki a nemzet jövendő boldogulásának alapjait? Szabadságharcaink leverése bennünket sohase tudott megsemmisíteni, mert mindig akadtak a Kossuthok mellett Széchenyiek és Deák Ferencek. Darányi Kálmán ezután arra mutatott rá, hogy Bethlen Gábort nem a pillanatnyi siker elnyerése vezette, de a távolabbi jövőbe nézett, Erdély határán túl terjedő birodalmat akart alapítani, a szultán és a császár között Erdélyt, a magyarságot és a protestantizmust mint közvetítő akarta szolgálni. Mi Bethlen Gábor szövevényes diplomáciáját abból a nézőpontból tekintjük, hogy eredményei mennyiben szolgálták a magyar faj társadalmi közösségének érdekeit, mert diplomáciai lépései csak így válnak érthetővé és igazolhatóvá. — Erdélyt Bethlen Gábor alakította állammá — folytatta fejtegetéseit általános figyelem közepette Darányi Kálmán —, s így Erdélyre nézve az ő kormányzata társadalomszervező politika volt. Vallásossága intellektuális meggyőződés a keresztyénség megváltó hivatásában, az egyház misszió
