Dunántúli Protestáns Lap, 1939 (50. évfolyam, 1-53. szám)

1939-04-09 / 15. szám

1939. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 77. oldal. — A Debreceni Kollégium nagy halottja. A négy­évszázados fennállását ünneplő debreceni kollégium fenntartó testületéi Európa és Amerika legkiválóbb protestáns vezető férfiaiból harminchatot a négyszá­zados debreceni kollégium tiszteletbeli egyházi fő­iskolai tanárává választottak és részükre díszes diplo­mát állítottak ki, amelynek kiosztása a jubileumi ün­nepségnek egyik fénypontja lesz. A 36 megválasztott tiszteletbeli professzor közül egyet kiragadott a kö­nyörtelen halál. D. Dr. Cordier Leopold, a giesseni egyetem theologiai karának világhíres professzora, a debreceni kollégium tiszteletbeli tanára f. év már­cius elsején rövid betegség után hirtelen elhunyt, amint erről a Giesseni egyetem Rector Magnificusa dr. Csikesz Sándor prorektort levélileg értesítette. Az elhunyt kiváló tudós egyik őse négyévszázaddal ez­előtt, mint párisi tanár, Kálvin tanítómestere volt, akinek a nagy reformátor saját bevallása szerint a legtöbbet köszönhetett. A Cordier család négyszáz esztendőn keresztül sok lelkipásztort, tudós tanárt adott egyházának és szenvedte a hugenották minden üldöztetését és vértanúságát, mig azután a XVIII. század elején kivándorolt Németországba és végzett az ottani reformátusság körében elévülhetetlen ér­demű szolgálatokat. Ennek a családnak egyik legkivá­lóbb tagja volt az elhunyt tudós professzor. Munkás­sága különösen a valláspedagógia és ifjúságnevelés körében volt korszakos jelentőségű, de kiterjedt a hitvalláshoz hű rétegek egyháztársadalmi megszerve­zésére is a Németországot elöntött kommunizmus és atheizmus áramlatával szemben. Egyike volt a .re­formátus énekköltészet legnagyobb ismerőjének, s a debreceni ünnepségeknek azért örült, hogy alkalma lett volna eljönni és itt a helyszínen tanulmányozni a magyar református falusi gyülekezeteknek a genfi ősi zsoltárokhoz való ragaszkodását. — Gyászhír. Mély részvéttel értesültünk, hogy Szüis Lajos m. kir. vadászzászlós április hó 3-án, életének 21-ik évében hirtelen elhunyt. A katonai dísszel lefolyt temetési istentisztelet Galántán volt f. hó 5-én d. u. 3 órakor; az igét Czibor József deáki lelkipásztor hirdette, a deáki ref. énekkar gyás2- lénekeket zengett s a környék falvainak lakossága nagy számban jelent meg igaz részvéte kifejezéséül. A szertartás befejezte után az elhunytat szakasza s a kivezényelt díszszázad kísérte a falun kívül várakozó gépkocsihoz, melyen Pápára szállították, s itt f. hó 6-án d. e. 10 órakor temették el az alsóvárosi új te­metőben síri pihenőre nagy részvét mellett. A vigasz­talás igéit Ólé Sándor lelkipásztor hirdette. Az el­hunytban Szüts Lajosné szül. Szüts Emma, néhai Szüts Lajos nádasdladányi ref. lelkipásztor özvegye egyetlen fiát, Szüts József a veszprémi egyházmegye esperese és Szüts Jenő szentgáli tanító unokaöccsét gyászolja. Az Ür vigasztalja meg hátramaradt sze­retteit. — Turóczy Zoltán győri ev. lelkészt a nyíregy­házai ev. gyülekezet egyhangú meghívással lelkészévé választotta. Turóczy, bár rendkívül elfoglalt ember volt győri működése alatt is, mindenkor szívesen tett eleget református egyesületek kérésének, örömmel ment bárhova, ahol az élő Krisztusról akartak hallani. Új munkakörében is Isten gazdag áldását kérjük éle­tére. — Brunner Emil zürichi egyetemi tanárt, aki a folyó iskolai évet az amerikai princetoni presbiteriá­­nus theologiai főiskolán töltötte,mint vendégtanár, a princetoni egyetem meghívta tanárának egy új, most felállítandó vallástani tanszékre. Mint a svájci lapok­ban olvassuk, Brunner még nem döntött, hogy a meg­hívást elfogadja-e, vagy nem. — Genfben a nyugalomba vonuló, Magyarorszá­gon is jól ismert Choisy utódjául az egyháztörtéifeti tanszékre Courvoisier-Patry J.-t választották meg, aki eddig is jeles egyháztörténetírói munkásságot fej­tett ki. — Köberle Adolf baseli egyetemi tanárt a nyu­galomba vonuló Heim Károly utódjául hívták meg a tübingai egyetem rendszeres theologiai tanszékére. — A móri református gyülekezet ünnepe. A móri református gyülekezet folyó évi március hó 26-án ün­nepelte lelkészének, Ábrahám Jánosnak 10 évi, kán­tortanítójának, Kecskés Máhálynak 20 évi, á gyüleke­zetben eltöltött szolgálatát. Az ünnepségen részt vet­tek a mezőföldi ref. egyházmegye esperese, Bakó Lajos balatonfőkajári és a székesfehérvári kiskör lel­kész-elnöke, Vargha Sándor magyaralmási lelkészek is. A délelőtti istentisztelet után az egész gyülekezet jelenlétében a gyülekezeti tagok nevében Nagy Ká­roly kisbirtokos, a református nőegylet részéről Föl­des Antalné, a móri ref. KIÉ részéről Mike Sándor, a leánykor nevében Földes Manci és Takács Annus, a cserkészcsapat részéről Illés Sándor parancsnok és Csere Ferenc cserkész, végül a presbitérium nevében Horváth József községi jegyző köszöntötték meleg szavakban a jubiláns egyházi tisztviselőket s nyúj­totta át a hívek szeretetájándékát Ábrahám János lel­késznek : egy szép selyempalástot és föveget, Kecskés Mihály kántortanítónak egy hatszemélyes ezüst cse­mege-készletet. Az ünnepeltek magas szárnyalású be­szédben ■ meghatottan köszönték meg a hívek és az egyes testületek igaz és őszinte szeretetmegnyilvá­­nulását. Bakó Lajos esperes és Vargha Sándor tanács­bíró az ünnepeltek és a gyülekezet között fennálló örvendetes összhang és együttérzés feletti'örömüknek adtak hatásos felszólalásaikban kifejezést s annak további ápolására és fejlesztésére kérték a Minden­ható kegyelmét. — Telepítési akció. A kaposvári Bethlen Gábor Szövetség vezetősége és tagjai megértették az idők szavát és világosan meglátták, hogy a dunántúli pusz­tuló magyarság megmentésére legsürgetőbb teendő az, hogy sokgyermekes családokat kell telepíteni az el­néptelenedett községekbe. A Szövetség tagjai szemé­lyenként 20 P-t ajánlottak fel a nemes magyar célra és most április első napján Csurgóra érkezik Kónya László feleségével, 4 fiával és 4 leányával, hqgy ott a Bethlen Gábor Szövetség kaposvári fiókja által ré­szükre szerzett telken letelepedjenek. Pénzt kapnak házépítésre, a szükséges háziállatok bevásárlására, hogy boldogulni tudjanak. Sok reménységgel nézünk a telepítés elé, melyet a Bethlen Gábor Szövetség kaposvári fiókja a következő években is folytatni fog olyképen, hogy felváltva egy-egy sokgyermekes re­formátus és evangélikus vallású családot telepít át a Tiszántúlról. Most Dévaványa tiszántúli községből jön Kónya László református földmíves a családjával. — A balassagyarmati református egyház ez év­ben is megrendezte szokásos gyülekezeti hetét a már­cius 26-tól április 2-ig terjedő időben. Az előadások sorrendje a következő volt: márc. 26-án: Az egyház és a vének. Előadó Antal Zoltán; márc. 27-én: Az egyház és az ifjúság. Előadó Pógyor István; márc. 28-án: Az egyház és a művészet. Előadó dr. Kiss Árpád; márc. 29-én: Az egyház és a természet. Elő­

Next

/
Thumbnails
Contents