Dunántúli Protestáns Lap, 1939 (50. évfolyam, 1-53. szám)

1939-03-12 / 11. szám

Ötvenedik évfolyam.

11. szám.

Pápa, 1939 március 12.

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP

A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE

______________________________, MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP.________________________________------------------------------------------ FŐSZERKESZTŐ: MEDGYASSZAY VINCE PÜSPÖK ------------------------------------------FELELŐS SZERKESZTŐ DR. PONGRÁCZ JÓZSEF THEOL. TANÁR PÁPA I FŐMŰNKATÁRS ÉS A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE: DR. TÓTH LAJOS THÉOL FŐISKOLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KÜLDENDŐ I TANÁR PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK INTÉZENDÖK

Az igazi szabadság.

2. Kor. 3 : 17.

Sokszor azt gondoltuk, hogy március 15 nagy gondolata az évek gyors múlásával lassanként el fog homályosulni. Hiszen mennyi minden történt csak 1914 óta is. Egymást érték a nagy, történeti megmozdulások, melyek új térképeket rajzoltak Európa földjére. És az a természetes, hogy jobban emlékezünk a hozzánk időben közelebb álló eseményekre.

Március 15 azonban azok közé a világtörténeti fontosságú napok közé tartozik, melyek annál jelentőségteljesebbek lesznek, minél távolabb megyünk tőlük.

A szabadság ünnepe, a nemzeti függetlenség, öncéluság napja mindig időszerű lesz, mert ez hozzátartozik a nemzet életéhez. Jaj annak a népnek, mely lemond szabadságáról! Az ilyen aláírta saját halálos ítéletét. Isten teremtési rendjéhez tartozik, hogy a népek drágának tartsák szabadságukat és készek százhaiálba rohanni, csakhogy kivívhassák és megtarthassák azt.

Pál apostol mélyen belelátott a történelem titkos értelmébe: ahol az Úrnak Lelke, ott a szabadság. Hiába minden emberi erőfeszítés, hiába a társadalom legcsodálatosabb megszervezése, kártyavár az egész, mely azonnal összedől, ha hirtelen szélvész támad: Krisztus nélkül a nemzetek élete bizonytalan és örvény szélén folyik. K Szent Lélek tudja csak igazán átalakítani a nemzeteket. Újjászült emberi személyiségek nélkül nincs valódi becsület, önzetlenség. Hit nélkül nincs tartós eredmény. Csak az Úr Lelke tud ihletni nagy tettekre vezetőket és vezetetfeket egyaránt.

Hirdessük e napokban, hogy magyar nemzetünk csak akkor tudja létezése célját elérni, ha mindig teljesebben Krisztusé lesz. Akkor leszünk valóban szabadok, ha Krisztus megszabadít.

»Ahol az Úrnak Lelke, ott a szabadság.«

P. J.

Az ötödik budapesti zsinat.

Március 2-án, csütörtökön délelőtt tartotta megnyitó ülését az Országos Zsinat. A budapesti egyetemes székház emeleti nagytermében megjelent egykét kivétellel mind a száznyolc zsinati képviselő,, köztük Darányi Kálmán dr. képviselőházi elnök, pápai főiskolánk világi gondnoka, Tasnádi Nagy András dr. igazságügyminiszter, a budapesti egyházmegye gondnoka, ott voltak a püspökök: Farkas István, M.edgyasszay Vince, Révész Imre, Bertók Béla, Magda Sándor, Söröss Béla, az egyházkerületi főgondnokok: Farkasfalvi Farkas Géza orsz, képviselő, Vay László

báró miniszterelnökségi államtitkár, Polchy István és Tornallyay Zoltán felvidéki földbirtokosok, eljött Finkey Ferenc koronaügyész, Lázár Andor ny. igazságügyminiszter, Szász Károlv volt képviselőházi elnök s az egyházi életnek még számos kitűnősége.

Féltizenegy óra után néhány perccel elfoglalták helyüket az elnöki emelvényen Ravasz László dr. püspök és Teleki József gróf főgondnok, az utóbbi mint világi alelnök. A »Jövel Szentlélek Úristen ...« kezdetű dicséretet énekelték előbb a zsinat tagjai, majd Ravasz László püspök-elnök felolvasta a Bibliából János evangéliuma XV. részének első nyolc versét és imádkozott a zsinat munkájának megáldatásáért, eredményeiért.

Az ülés megkezdésekor Ravasz- püspök még bemutatta az előző ülés jegyzőkönyvét, a zsinati képviselőket Győrffy Lajos jegyző előadásában igazolták, majd titkos szavazással, az összes jelenlévők szavazataival megválasztották Balogh Jenő dr. főgondnok, v. b. t. t.-ta zsinat világi elnökévé, Ravasz László dr. püspök titkos tanácsost lelkészi elnökké, lelkészt alelnök Farkas István püspök, világi alelnök Teleki József gróf főgondnokj jegyzők: Erdős Károly dr. debreceni egyetemi tanár, Győry Elemér dunántúli lelkészfőjegyző, Enyedy Andor - dr. tiszáninneni lelkészfőjegyző, Jékely-Áprily Lajos dr., a budai Baár- M.adas leánygimnázium igazgatója, Váczy Ferenc dr., a nagykőrösi tanítóképző-intézet igazgatója és R. Vozáry Aladár dr. orsz. képviselő, kárpátaljai főjegyző, a zsinat háznagya Benedek Zsolt dr. konventi tanácsos lett.

Lelkes éljenzés fogadta az evangélikus testvéregyháznak a terembe lépő küldötteit: Kapi Béla dr. püspök, Kemény Lajos budapesti esperes és Mikler Károly dr. ny. jogakadémiai tanár vettek részt a deputációban.

Az új lelkészi elnök, Ravasz püspök előbb a gyengélkedése miatt távol maradt világi elnökről, Balogh Jenőről emlékezett meg szívélyesen és javaslatára táviratban kivántak gyógyulást a főgondnoknak. Ravasz László ezután Balogh Jenőnek előre elkészített elnöki beszédét olvasta fel s ez így kezdi:

— Az elnöki székből is végtelen hálával, csordultig. telt szívvel borulok le a Mindenható előtt: Isten, az örök igazság atyja nem hagyhatta jóvá azt az ítéletet, amelyet Trianonban tájékozatlanság szült. Íme, meglett első eredménye annak a küzdelemnek, amelyet a békeparancs megdöntése végett folytattunk. M.a joggal kiálthatjuk: Isten volt jelen ebben! Balogh Jenő ezután fájdalommal állapította meg, hogy a határon túl lévő testvéreknek ezúttal sem volt lehetséges a zsinaton magukat képviseltetni, de végtelen az örömük, hogy Isten kegyelméből kétszáznegyvenegy református egyházközség már visszatért! — Köszöntjük