Dunántúli Protestáns Lap, 1939 (50. évfolyam, 1-53. szám)

1939-02-26 / 9. szám

1939.

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

43. oldal.

Magyar diák a reformációtól kezdve csaknem megszakítás nélkül mindig található a wittenbergi s később haliéi egyetemen. Nagyrészt theologusok jönnek, de vannak itt magyar gazd,ászok és medikusok is. Három egészen határozott konkrétuma van ennek a magyar külföldjárásnak ma is Halléban. M.a is meg van az 1675-ben Kassai György Mihály által alapított magyar könyvtár, mely akkor 2000 könyvvel kezdte meg működését. 1863-ban 11 theologus megalapítja a haliéi Magyar Egyletet, mely összefogó kapcsa, kifelé pedig demonstráló erejű intézménye lett az itt élő magyar diákoknak. A múlt évben pedig délkeleteurópai egyháztörténeti kutató állomást létesített az egyetem, melynek vezetője a haliéi magyar lektor. Jelenleg 14-en vagyunk idekint és az a néhány magyar diák. akiket a haliéi temetők őriznek itt az idegenben. A német professzorok meleg pártfogással segítik előbbre magyar tanítványaikat. Különös hálával kell megemlékezni Lang, Schumann, Heinzellmami és Wolf professzorokról.

Theologus élet.

Az említett délkeleteurópai egyháztörténeti kutató állomás főleg a magyar reformáció korával foglalkozik. Meglepő, hogy ez a korszak mennyire csak a külső politikai eseményeiben ismerős előttünk. Próbáljuk az ak'kori lelki élet vonalait meglátni. Az akkori irodalom, levelezések nagyon érdekes képet mutatnak. Külön olvassuk Luther nagy Kátéját. S tárgyaltuk az egervölgyi hitvallást. Csodálatos is, hogy a reformátorok milyen világosan tudtak látni, hogy most minekünk nem ehhez vagy ahhoz kell vissz - mennünk, hanem a reformátorok evangéliom-megértését kell a theologia minden terén irányadóul vennünk. (Vájjon mikor vesszük elő mi is otthon egész komolyan, nemcsaak történeti külsőségeikben reformációkorabeli dolgainkat? Ha kérdezik, el kell hallgatnunk, vagy húzódozva kell bevallanunk, hogy a magyar református egyháznak máig sem állanak például a Kálvin kommentárok rendelkezésére. S a kiadásra tervbe vett 20 esztendő nem túl sok-e?) A német theologusok itt most a Schmalkaldeni tételekéit, a Tridentinumot, M.elanchton apológiáját és Luther: Rőmerbriefjét tárgyalják. Nem mondhatjuk, hogy sok könnyebbségük volna nekik a nyelv tekintetében, mert a latin eredetit veszik alapul a tárgyaláshoz. Kicsit bátortalanul merem csak itt azt is megjegyezni, hogy a német theologusok, ha előadásra, templomba mennek, csak a görög Bibliát teszik a zsebükbe. Kétségtelenül fel lehet persze az elintellektualizálódás veszedelmét hozni, de a német alaposság nem jelenti mindig a szőrszálhasogatást. Én már a hetedik határban szerettem: volna járni, mikor egyik theologus barátom még mindig egy probléma elmélyedésén fáradozott. S hogy miért fejlődhetik ki egyéni vélemény a theologusokban, arról még külön is sokat lehetne beszélni. Úgy látom, a mai német theologia egyik nagy kérdése az eredendő bűn problémája, amely a hitből való megigazulás újra meg újra visszatérő refrénjével gyümölcsözően kapcsolódik össze.

Gyülekezeti élet.

Németországban — legalább is ma — az evangélikus és református felekezetek között nincs sok eltérés, a liturgiában is csak csekély különbség van. A tanban való különbség ugyan természetesen kifejezésre jut, bár a református templomban is meg vannak itt a szobrok -és az oltár. A tanbeli különbség problémáját most más kérdések kissé háttérbe szorítják. A különbség ma inkább a német keresztyének, a

hitvallók és a kettő között állók egymásközti viszonyában mutatkozik. A legkisebb templom is kitűnő — esetleg központi — fűtési eszközökkel rendelkezik. A hívek lehető legteljesebb kényelmét keresik. Karácsony táján, amikor a nagy Bach Sebestyén karácsonyi oratóriuma is megszólalt az egyházi hangversenyeken, eléggé meg is teltek a templomok. A ref. dómban a nehezen hallók részére külön fülkagylós készüléket is állított be az egyház. Minden gyülekezetnek van énekkara s ezeket elég gyakran szerepeltetik. Nagyszerű orgonistáik vannak, azonban mintha egy kicsit — számunkra legalább is — túl sok lenne a zene az igehirdetés mellett. Bár itt jóval hosszabb prédikációkat tartanak, mint nálunk általában. A gyülekezeti munka mellett a sokszor egészen különálló belmissziói körök u. n.. »Gemeinschaft«-ok dolgoznak, rendeznek evangelizációkat, bibliaórákat s foglalkoznak iratmisszióval. A K1E szerepét a Hitlerjugendkörök töltik be. — A városi evangélikus misszió iszákos-mentéssel, családgondozással, Biblikus irat terjesztéssel foglalkozik.

Társadalmi élet.

Csak néhány gondolatra szorítkozom ezen a ponton. Németországban rendkívül nagy értéke van a gyermeknek. Szinte mondhatnám, hogy azt csinálnak, amit akarnak. Az utcák hangosak a gyermek-kiáltozásoktóL Eleven, pufók gyerekek pajkos kedvükben itt az egyetem területén is nyugadta.u hancúroznak. S vasárnaponként vidáman nótázva mennek kirándulni. Karácsony felé egv nagyon kedves kép ragadott meg a Franke-intézet előtt. Vasárnap reggel apró gyerekek karácsonyi énekeket énekeltek Karban az utcán. A karácsonyt ...egyébként sok külső dísz, csillogás jellemezte., a belsőt nem lehetett látni, urvacsora-vétel közben azonban mégis volt alkalmam könnyes szemekbe nézni. — Két érdekes könyv került az elmúlt hetekben kezembe: az egyik egy palástját letett evangélikus lelkész írása: tartalma: az evangéliomi hit és egyáltalán a keresztyénség tarthatatlansága. A másikat pedig egy reverendáját letett kath. pap írta: írásában komoly evangéliomi látással foglalkozik az örökkévalóság Királyának érkezésével, Krisztus második visszatérésével.

Halle. . Somogyi Sándor.

1 VEGYESEK I

3 @

— Gyászhír. Mély részvéttel értesültünk, hogy Tóth Béla, ny. városi mérnök, 69 éves korában váratlanul elhunyt. Gyászolja özvegye, öt gyermeke, köztük Tóth Sándor kollégiumunk rajztanára. A megboldogult mint építész többek között a Rimaszombati Egyesült Protestáns Gimnázium mai impozáns épületével állított maradandó emléket munkás, példaadó életének. Az Úr vigasztalja meg hátramaradt szeretteit.

— A barsi református egyházmegyében egyházmegyei főjegyzővé Pap József sárói lelkészt, egyházmegyei tanácsbiróvá Lányi Árpád hontfüzesgyarmati lelkészt, egyházmegyei aljegyzővé dr. Vargha Sándor lévai ügyvédet választották meg.

— Theologiánk február 22-én este tartotta meg szokott félévi szeretetvendégségét a főiskolai köztartás magyar címerekkel, nemzeti szalaggal ékesített nagytermében, mely alkalommal köszöntötte ünnepélyesen tanárikar és az ifjúság a Losoncról jött 15 theologust. Közének és Körmendy Lajos főisk. szénior