Dunántúli Protestáns Lap, 1939 (50. évfolyam, 1-53. szám)
1939-12-31 / 53. szám
1939. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 273 oldal. József szívesen fogadta és megnyugtatta, hogy nincs ok az aggodalomra, mintha a kafholikusok ellenállása .más belátásra binná,, egyszersmind figyelmeztette a deputáció tagjait, hogy a protestánsok is kerüljék a vitatkozásokat. Megkérdezte íózsef azt is., hogv hány új templomra volna szükségük. A követek 150— 200-ban jelölték meg a számot. Nem hallgatta el, hogy a prímás cca 1000-re becsülte a várható templomépítéseket. Érdekelte, hogy mennyi volna a papok fizetése, s csodálkozva vette tudomásul, hogy évi 300 frt-ra gondolnak csupán. A kihallgatás nem hozott új eredményt, de a protestánsok mégis megnyugodtak, mert bizalommal látták sorsukat József kezében. * Nem közölhetjük pontról pontra a hatalmas mű tartalmának kivonatát, de már ez a néhány cikk is meggyőzhet mindenkit, hogy Mályusz könyvét nem ok nélkül merjük a legjobb lélekkel ajánlani protestáns gyülekezeteink figyelmébe. Rendkívül érdekesek azok a fejezetek, melyek József további ténykedését fejtegetik s azokból megállapíthatjuk, hogy mind az uralkodó, mint a protestáns egyházak vállvetett munkával dolgoztak a türelmi rendelet érvényesítéséért, újabb engedményeket kaptak, a homályos kitételeket szabatosan körvonalaztatták és megkezdték egyházi életük megszervezését, kiépítését- is, noha a klérus befolyása alatt álló világi hatóságok mindent elkövettek, hogy az egyes kívánalmakat és törekvéseket meghiúsítsák. E munka alapján győződhetünk meg, hogy hogyan vitte át a gyakorlati életbe és hagyta érvényben halála után is József a protestánsok jogait biztosító ama törvényeket, melyek a bécsi, nikolsburgi és linzi békekötésekben gyökereztek. (Vége\ Dr. Soós Adorján kollégiumi tanár. Alvinczy Gém: A fiatal Darányi Kálmán. Budapest, 1938. Bethánia nyomda. 8-r. 48 1. Ára 1 P. Elsőrangú írói készséggel megírt mű, melyet lehetetlen végig nem olvasni, ha egyszer kézbe vettük. A megboldogult Darányi Kálmánt, mint a kezdő hivatalnokot mutatja be az álnevet viselő író., akit igazi nevén mi Dunántúliak is jól ismerünk, mert Vincze Géza, ez a jótollú erdélyi lelkészatyánkfia rövid ideig Dunántúlon is szolgálta a magyar Siont. A személyes ismeretség és meleg átélés vezeti tollát minden sorban. A Fogarasban csendben, feltűnés nélkül dolgozó főszolgabíró jellemzése, mindennapi életének bemutatása mesterműnek is beillik. Ami legjobban megkap, az az, hogy nem akarja az akkori főbíróban a ma vezéremberét megláttatni Velünk, erre nézve semmi erőfeszítést sem tesz, és mégis örömmel állapítjuk meg, hogy az ország vezető államférfiává nőtt Darányi azonos azzal, aki Fogarasban is minden reábizott feladatot és elvállalt munkát lelkiismeretes felelősséggel végzett. Pompás az akkori ottani szászság és románság belső életének megfigyelése^ társadalmi életének megrögzítése. Bennünket, dunántúli reformátusokat pedig legközelebbről érint Darányi Kálmán már fiatal korában is komoly, dolgozó református voltának ékes kidomborítása: a fogarasi ref. egyház vásárvámjogát a Budapestről jött jogászember, az egyház presbitere védi a támadásokkal szemben. Történeti dokumentumok Darányi Kálmán Jelleméhez a harctérről írott levelet, melyekből szintén bemutat gárat az író. A könyvet Darányi arcképe és pár sikerült fogarasi felvétel díszíti. Mindenkinek örömmel ajánljuk megvételre és elolvasásra. [ |] j P. J. Dr. Vasady Béla: Az Országos Református Lelkészegyesület és az Országos Református Presbiteri Szövetség ceglédi gyűléseinek emlékkönyve (1939 augusztus 24—27). Szerkesztette dr. Vasady Béla egyetemi tanár, az Országos Református Lelkészegyesület főtitkára. Debrecen, 1939. 171 1. 8-r. Az ORLE ceglédi közgyűlése, nagyon helyesen, kimondotta, hogy a Cegléden elhangzott konferenciai előadásokat, köz- és nagygyűlési beszédeket külön Emlékkönyvben örökíti meg. A közgyűlés e határozatát hajtotta végre dr. Vasady Béla főtitkár1, amikor e könyvet kiadta. A nagyértékű előadások így azok számára is hozzáférhetők, akik nem tudtak a gyűléseken résztvenni. Üdvös vállalkozás az ORLE részéről, hogy ezután minden évben ad ki hasonló Emlékkönyvet. Az igehirdetők közül Kiss Lajos, dr. Vass Vince és Szabó Imre prédikációit olvashatjuk a kötetben. M.egráz és felemel dr. Ravasz László elnöki megnyitója; korunk nagy kérdéseit és évfordulóit világítják meg Varga Imre, dr. Vasady Béla, Szabó Imre, ifj. dr. Szabó Aladár, dr. Gál Lajos, dr. Soós Béla, dr. Révész Imre, Muraközy Gyula, dr. Szabó Zoltán és Boda József előadásai. Az ORLE nagygyűlésén elhangzott beszédeket és előadásokat is teljes terjedelemben közli az emlékkönyv. Egyházunk első presbiterei szólnak itt az egész magyar református egyházhoz: dr. Balogh Jenő, dr. Tasnádi Nagy András.. Fülöp Zsigmond. Érdemes elolvasni Szabó Imre főtitkári jelentését is. Utolsó a kötetben, de értékét tekintve, első helyen is állhatna dr. Ravasz püspök el nem mondott záróbeszéde: Mi a presbiter? íme belőle egy részlet: »Nem kell aggodalmaskodnunk a győzelem felől. Nem mi győzünk, nem mi nyerünk: Isten győz, az Ő ügye nyer. Nekünk csak az a gondunk, hogy rajtunk ne múljék. S rajtunk akkor nem múlik, ha teljesen eszközzé válunk. Eszközzé akkor válunk, ha tökéletesen engedelmeskedünk«. Minden lelkipásztor és presbiter szerezze meg ezt az Emlékkönyvet. P. J. • Csurgói diák. Regényes korrajz. írta K• Pap János kaposvári igazgató-tanító. A szerző a belsősomogyi egyházmegyében három évig tanító Ötvöskónyiban, majd Szilvásszentmártonban. 1885-bep a színészi pálya iránti vonzalmától indíttatva Budapestre megy, beiratkozik a szinészakadémiára, azt elvégezve, előbb a Népszínház szerződtetett tagja, majd vidéki társulatoknál játszik. A színpadnak alapos ismerője. Egymásután jelennek meg népies darabjai, főleg a népszínmű irodalmat gazdagítja értékes müveivel. A Korcsma című darabját Budán a nyári színkörben adják elő; 1891 május 9-én a Népszínházban játszák először ismert népszínművét, a Cseperhekalap-oí. A szereposztásban ott találjuk Blaháné és Tamássy kiváló énekesek nevét. Ezután egész sorozata jelenik meg tollából értékes színműveinek, melyeknek legtöbb része előadásra engedélyt nyer. T891-ben búcsút mond a ..szinészpályápak, Alsó- Segesden vállal ref. tanítói állást, itt működik 17
