Dunántúli Protestáns Lap, 1939 (50. évfolyam, 1-53. szám)

1939-12-10 / 50. szám

1939.

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

253 oldal.

kítják hitüket, akkor eltűnik a nyugalom. Felfogását ! környezete tiszteletben tartotta. Csak egy ember akadt, aki fel merte emelni szavát és ellenkező nézetét nem hallgathatta el, ez volt Mária Terézia fia, a későbbi II. j József. Meggyőződése volt, hogy vallásügyi téren any- i jáétól különböző eljárást kell követni, s fel kell használni mindenkit, tehetsége szerint az állam érdekeinek üdvére és ezt a meggyőződését élete végéig vallotta.

Mária Terézia nem jó szemmel nézte fiának a fejlődését s akaratát tudta is vele szemben, egész haláláig érvényesíteni, de azt nem tudta elérni, hogy fia világnézetét megváltoztassa.

József már fiatalon belátta, hogy anyja politikája nem menti meg a lelkeket, hanem segít elveszíteni a hasznos és munkás kezeket is. Éppen ezért két módszer között választhatott, vagy azt az eljárást kell követnie, hogy ki kell üldözni mindazokat, akik nem azt hiszik, amit mi, vagy pedig teljes kultusz szabadságot kell adni mindenkinek. Az államnak a kötelessége, hogy tartsa magát távol a lelkiekbe való beavatkozástól, s bizzja a lelki dolgokat arra, aki a szivek egyedüli irányítója, maga pedig a toleranciát érvényesítse. A vallási türelem tehát annyit jelent, mint megengedni, hogy hivatalokban alkalmaztassák, földbirtokot szerezhessen, ipart űzhessen valláskülönbség nélkül mindenki, aki erre alkalmas. Nem a vallásosság hiányzott Józsefből* hanem a vakbuzgóság, mert felismerte a hátrányokat, amelyekkel együtt jár a klérusnak a beavatkozása az állam sorsának intézésébe.

József világnézetét nem a felvilágosodás befolyásolta, Iranern a modern gonoolatrendszerbe a természetjogi tanítás útján kapcsolódott be, mely maga is a felvilágosodásnak egyik gyökerét jelentette. Ennek lényegével József tanulmányai során ismerkedett meg Pufendorf Sámuel természetjogi munkája alapján. A fiatal trónörököst egyéb tárgy nem is igen érdekelte.

A természetjog tanítása szerint a természetjog szorosan össze van forrva az emberi lélekkel, mert azt Isten helyezte bele. Az uralkodót teljhatalom illeti meg, mert törvények nem kötik, egyedüli kötelességei azok, melyeket a természetjog diktál és akkor uralkodik dicséretesen, ha a jóllétet mozdítja elő. József világnézetétől tehát elválaszthatatlan a természetjog. Ez késztette az uralkodót a reformok megindítására, ez érlelte meg benne azt a gondolatot, hogy reformokra feltétlen szükség van.

József egyéniségének kifejlődése tehát már korán lezáródott. Egész fiatalon megérlelődtek lelkében a toleranciát illető felfogásának gyökerei is: Egyedül Isten lát az emberek szívébe, vigyázni kell ugyan, hogy az államot hamis hitel vek yeszélybe ne sodorják, de arra is, hogy a vallás örve alatt belső békéjét bántódás ne érhesse. A Ielkiísmeret tehát nem nyomható el és minden nem államveszélyes felekezet tolerálható, mert az evangélium nem az államok pusztulására rendeltetett. Pufendorf tehát feloldja p fejedelmet a dísszidensek üldözésének kötelessége alpi,, de a toleriáltaktól is megkívánja, hogy államuknak jó polgárai legyenek. Toleranciára természetesen csak azok a vallások számíthatnak, melyek nem hirdetnek államellenes tanokat. De különösen tolerálni kell a disszidenseket, ha szabadságukat alaptörvények biztosítják.

Különösen lényeges pontja a természetjognak, hogy az egyház nem alkothat államot az államban, mert Krisztus nem ilyennek alapította, ha pedig mégis államot alkot, akkor meg nem Krisztustól való. Nem

ez egyházat akarja tehát elnyomni a természetjog, hanem a hierarchiát.

Ilyen formán a XVIII. század egyik legkitűnőbb szellemének felfogását tette magáévá József, hogy a maga egyéniségén keresztül átvetítse azt a gyakorlati életbe.

(Folyf. köv.) Dr. Soós Adorján

kollégiumi tanár.

@®3®§!@®@$)®®®®®®@®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®@®

8 VEGYESEK |

@®@3®®@®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®'?@@

— Az egyeztető bizottságot, melynek öt tagját a dunántúli egyházkerület, öt tagját pedig a dunáninneni egyházkerület közgyűlése küldötte ki, Medgyasszay Vince püspök december 12-re, Pápára, a püspöki székházba hívta össze.

— A Dorogvidéki Református Egyház december hó 10-én a dorogi református templomban délelőtt 10 órakor kezdődő istentisztelet keretében ünnepélyesen iktatja be főgondnokát dr. Hegedűs Lóránt ny. pénzügyminisztert. Ez alkalommal Isten igéjét dr. Tóth Endre theok tanár, egyházkerületi missziói előadó hirdeti.

— Kitüntetés. A Kormányzó Úr Őfőméltósága Fülöp Zsigmond Komárom sz. kir. város volt polgármesterét, a komáromi ref. egyház főgondnokát a m. kir. kormányfötanácsosi címmel tüntette ki. Szívből köszöntjük öt a legmagasabb helyről jött kitüntetés alkalmából.

— Choisy Jenő genfi egyetemi tanár, magyar református Sionunk őszinte barátja betöltve a törvényben megszabott harminc esztendőt az egyetemi tanári pályán, nyugalomba vonult. A genfi Semaine Religieuse múlt heti száma szép cikkben méltatja a tanári pályán 30 esztendőt eltöltött tudós munkásságát. Az egyháztörténetnek volt lelkes buvárlója. Önálló kutatásokkal gazdagította ismereteinket a Kálvin és Béza korabeli Genf vallásos viszonyairól. Egyik jeles tanulmánya: Női munkások az öskeresztyénségben megindítója lett a svájci protestantizmus körében a nők egyházi szolgálatának. Dr. Keller Adolf akadémiánk tb. tanára azokra a kötelékekre mutatott rá, melyek dr. Choisyt a különböző nemzetközi keresztyén mozgalmakhoz csatolták. Dr. Choisy meglátogatta hazánkat is és a Genfben tanuló magyar diákok benne egyik legmelegebb szívű barátjukat tisztelik. A nyugalom éveire mi is Isten gazdag áldását kérjük.

— A „felvidéki Dunáninneni Kerület“ ref. Jelkészeinek politikai magaviseletét igazoló bizottság Löké Károly tatai em.-i esperes, felsőházi tag elnöklete alatt Komáromba ülésezett november 20—21-én amikor alapos és beható tárgyalások után az egész református lelkészi kart a lehető legnagyobb elismerésének nyilvánulása mellett igazolta a 20 éves cseh uralom alatti hűséges, becsületes és bátor magyar magatartásáért.

— Dr. juris utriusque. Faragó János tanker, kir. főigazgató fia, Gábor, miután előzőleg az államtudományok doctora lett, kitüntetéssel letette a jogtudományi szigoi latokat. Ennek alapján f. hó 2-án a budapesti kir. magyar Pázmány Péter-tudományegyetemen a jogtudományok doctorává avatták. A Nagyméltóságú m. kir. Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter úr 1938 november 25-én tanügyi fogalmazó-gyakornokká nevezte ki s szolgálattételre Nógrád vármegye kir. tanfelügyelőséghez osztotta be Balassagyarmatra.