Dunántúli Protestáns Lap, 1939 (50. évfolyam, 1-53. szám)

1939-01-22 / 4. szám

1939. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 21. oldal. első bekezdésben foglaltaknak megfelelően a katonai szolgálat 25. hónapjáig lehet kifizetni. II. A m. kir. honvédség kötelékében vállalt tényle­ges katonai szolgálatra bevonult 1905., 1906. és 1907. születési évfolyamú állami, vármegyei, államvasúti, állami vas-, acél- és gépgyári és állami kőszénbányá­szati tisztviselőket, kezelőket, díjnokokat, havidíjaso­kat, napidíjasokat, segédtiszteket, altiszteket, kisegítő szolgákat, havibéreseket, órabéreseket, tiszteletdíjaso­kat és egyéb alkalmazottakat, valamint munkásokat a katonai szolgálat időtartamára szabadságolni kell. Ez a szabadságolás csak a katonai szolgálatra történt behívás időtartamára szólhat és az alkalma­zott legkésőbb a katonai szolgálat megszűntét követő harmadik napon az illetékes szolgálati főnökségénél jelentkezni tartozik. Az elbocsátás napjának megállapítása szempont­jából az érdekelt alkalmazottnál a nyert katonai sze­mélyi igazoló okmányon feltüntetett keltezés idő­pontja az irányadó. Ez a szabadság nem Számítható be az alkalma­zott részére évenként engedélyezhető, ú, n. üdülési szabadságának az időtartamába. A kinevezett (megválasztott, évi fizetéses) állami, vármegyei, államvasúti, állami vas-, acél- és gépgyári és állami kőszénbányászati tisztviselő (gyakornok) vagy évi fizetéses egyéb alkalmazott, továbbá az 1934. évi 2390. M. E. számú rendelet alapján alkalmazott ideiglenes munkaerő, valamint napidíjas (havidíjas, havibéres, kisegítő szolga, napibjéres), végül a tiszt­viselői munkakörben foglalkoztatott főiskolai vagy kö­zépiskolai végzettséggel biró órabéres részére a ka­tonai szolgálat tartamára szóló szabadságolás ide­jére mindazokat a nem terhes illetmfényeket folyósí­tani kell, amelyek a tényleges szolgákat tartama alatt járnak. Az állami, vármegyei, államvasúti, állami vas-, acél- és gépgyári, vagy állami kőszénbányászati óra­béresek vagy munkások, a katonai szolgálat tartamára szóló szabadság idejére — ha nem csupán átmeneti időszaki vagy idénymunkára, vagy előre meghatáro­zott munkálatra vétettek fel —, amennyiben nősek vagy családdal bírnak, a részükre megállapított napi­bérnek (napszámnak) (30o/o-ára tarthatnak igényt. A katonai szolgálat tartama alatt az órabéresek és munkások részére járó illetmények megállapításá­nál munkanaponként legfeljebb nyolc munkaóra ve­hető számításba. A szabadságolt alkalmazott munkakörének ellá­tására kisegítő munkaerő nem alkalmazható. Az átmeneti, időszaki vagy idénymunkára vagy előre meghatározott munkálatra felvett munkások, to­vábbá az előzőekben nem említett alkalmazottak a szóbanlevő katonai szolgálatra történt behívásuk tar­tamára díjazásra igényt nem tarthatnak, az ilyen al­kalmazottak azonban a katonai szolgálatból való el­bocsátás után az előbbi alkalmazásukba visszaveen­­dők. Ha azonban az időleges alkalmazás vagy az át­meneti (időszaki) munkálat a katonai szolgálatból való elbocsátás előtt szűnne meg, az alkalmazott a bevonulás napjával a szolgálatból végleg elbocsá­tandó. Szabadságon töltött idő a szolgálati idő szem­pontjából megszakítást nem képez. Az előzőekben foglalt rendelkezések a székes­­fővárosi közmunkák tanácsánál, a közalapoknál és köz­alapítványoknál, az Országos Társadalombiztosító In­tézetnél, a 'Magánalkalmazottak Biztosító Intézeténél, az Országos Gazdasági Munkáspénztárnál, továbbá a vármegyei törvényhatóságok közúti alapjainál alkal­mazottakra, valamint a fizetéskiegészítő államsegély­ben részesülő nem állami tanszemélyzet tagjaira is alkalmazandók. Budapest, 1935. évi október hó 12-é-n. A hivatalos másolat hiteléül: Olvashatatlan aláírás s. k. min. s hiv. igazgató, az elnöki iroda főnöke. Másolat. 2788/1938. P. M. (Kiadatott 7627/1038. ein. szám alatt. Kiegészítés az 1932. évi augusztus hó 19-én 1477. P. M. szám alatt kiadott illetményszabályzathoz. 1. A vállalt rendes (elsöizbeni) katonai szolgá­lattételre a m. kir. honvédséghez bevonult állami, vár­megyei, államvasúti, állami vas-, acél- és gépgyári és állami kőszénbányászati tisztviselők (gyakornokok) és évi fizetéses egyéb alkalmazottak részére járó il­letményeket az 1477/1932. P. M. szám alatt közölt illetményszabályzat 3. pontja a napidíjas (havidíjas, havibéres, kisegítő szolga) alkalmazottak, valamint a tiszteletdíjas és szerződéses alkalmazottak részére járó illetményeket (javadalmazásokat) pedig az emlí­tett illetményszabályzat 4—6. pontjaiban foglaltak sza­bályozzák. 2. Az 1. pontban említett alkalmazottak, ha a m. kir. honvédség kötelékében vállalt rendes (elsö­izbeni) katonai szolgálat letelte után szabadságoltat­tak és későbbi időben belbiztonsági gyakorlatra hi­vattak be, úgy a belbiztonsági gyakorlat (fegyver­gyakorlat) tartamára, a fenti illetményszabályzathoz 1205/1934. P. M. szám alatt kiadott Kiegészítés ötö­dik bekezdésében foglaltak szerint igényük van mind­azokra a nem terhes illetményekre, \amelyek őket megilletnék abban az esetben, ha tényleges polgári szolgálatot teljesítenének, függetlenül attól, hogy nő­sek vagy nőtlenek és függetlenül attfól is, hogy pol­gári állásukban milyen idő óta szolgálnak. 3. Az első pont alá eső, a rendes (elsöizbeni) ka­tonai szolgálatra bevonult alkalmazpttak közül azok részére, akiknél a megállapított rendes /elsöizbeni) katonai szolgálati idő már letett, azonban a rendkí­vüli körülmények folytán, leszerelés nélkül, további katonai szolgálatra visszatartanak, az 1938. évi novem­ber hó 1-től kezdve a polgári állásuk (alkalmazásuk) után ugyanazok az illetmények járnak, mint amilyen illetmények a 2. pontban foglaltak szerint a belbizton­sági gyakorlatra (fegyvergyakorlatra) bevonultak ré­szére. 4. A fenti illetményszabályzatnak 1205/1934. P. M. szám alatt közölt kiegészítés hatodik bekezdésében foglaltak szerint az 1. pontban említett hatóságok­nál, hivataloknál, üzemeknél stb. alkalmazott olyan hetibéres, napibéres, órabéres vagy munkás, akit a m. kir. honvédség kötelékében vállalt rendes (elsö­izbeni) katonai szolgálat letelte után szabadságoltak és későbbi időben belbiztonsági gyakorlatra hívtak be, a belbiztonsági gyakorlat (fegyvergyakorlat) tar­tama alatt a hetibérének (napibérének, órabérének, napszámnak) 60<yo-át megtartja akkor, ha legalább három évi megszakítás nélküli szolgálattal bir és emellett nős vagy családos. 5. A rendkívüli körülmények folytán belbizton­

Next

/
Thumbnails
Contents