Dunántúli Protestáns Lap, 1939 (50. évfolyam, 1-53. szám)
1939-10-22 / 43. szám
Ötvenedik évfolyam. 43. szám. Pápa, 1939 október 22. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LÁP A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE ________________________________MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. _________________________________------------------------------------------ FŐSZERKESZTŐ: MEDGYASSZAY VINCE PÜSPÖK------------------------------------------FELELŐS SZERKESZTŐ DR. PONGRÁCZ JÓZSEF THEOL. TANÁR PÁRA I FÖMUNKATÁRS ÉS A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE: DR. TÓTH LAJOS THÉOL FŐISKOLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KÜLDENDŐ | TANÁR PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK INTÉZENDŐK Sörös Béla a tanítvány szemével. Igazi kálvinista volt még halálában is. Olyan csöndben ment el, hogy nem akartuk hinni a megváltoztathatatlan valóságot. Csak rövid újságcikk s a gyászjelentés hozta a megdöbbentő hírt. Sörös Béla életét az Isten országa szolgálatába állított „tehetség“ mértékével kell mérnünk. Termő élet volt. Ennek bizonysága a sok eredeti meglátása, amit a sajtó útján, könyvben és az Ige hirdetésén keresztül építő erővel szórt a köréje sereglett hallgatóság leikébe. Többször hallottuk tőle, hogy bár nagyon szép és építő, ha valaki beszédeit mások okulására is kiadja, de az elmondott beszédek és az igehirdetők értékét alapjában véve Isten méri le, mert a titkos megrendüléseket és benső csodákat csak az Úristen ismeri. Élete evangéliomi, tehát sub specie aeternitatis beállítottságú volt. Igazi homo theologicus, aki a köznap eseményeit is állandóan Isten akaratával, a Lélek munkájával hozta Összefüggésbe. Az élettel magyarázta az Igét és az Igével az életet. Széleskörű theologiai, bölcseleti, társadalomtudományi, politikai, egyházjogi ismeretei, ezekkel kapcsolatos élményei bemutatták az ő széles skálájú tehetségét. Nagyszerű igehirdetői készsége, csodálatos nagy bibliaismerete s egész megnyilatkozását átszövő evangéliomi erő elénk tárta az Isten Igéjével átformált egyéniségét. Skóciában, mikor ő künn járt, a Ritschlféle theologiai iskola dívott. Innét hozta ő is magával a hajlandóságot, hogy az evangéliommai kapcsolatos élményre, általában is az élettel kapcsolatos élményekre igen nagy súlyt helyezett. S jöhet új theologiai irány, a gyakorlati theologia szempontjából mindig is nagyon fontos lesz az élmény. így az ő élményein keresztül a legtöbbször megdöbbentettek bennünket az élet nagy realitásai. Ha pedig valamilyen gyűlésen ő is jelen volt s a dobogóra lépett, jelenlévő hívei bizonyosak voltak, hogy „a helyzet signaturajat ő oldja meg“. Magas termete, klasszikus diplomata arca, átható tekintete mindig és mindenütt önkéntelenül is a tisztelet érzéseit váltotta ki bennünk. Jelenléte lehalkította az ifjúság bármilyen féktelen megnyilatkozásait s tisztelő várakozással fogadta rendelkezéseit. Nagy tudású, hivő ember volt. Szigorú magával és mással szemben. A felelősséget, hűséget, szorgalmas munkát, tudást, hálát mindig személyválogatás nélkül becsülte. Mint a súlyos egyéniségek, ő is sok vihart élt át. Beszédével, magatartásával, megnyilatkozásaiban igaz, hű ember, a Lélek embere volt. Mint pedagógus egyedülálló. Bár tanítványai mindig érezték a Közte és köztük levő különbséget, mégis tudták szeretni. Ő pedig mindig a szeretet és türelem hangján, meghitt közvetlenséggel beszélt tanítványaival. Hitéletének komolyságát, széles tudását, nagy pedagógiai rátermettségét értékelte az u. n. szlovenszkói és kárpátaljai konvent, amikor a lelkészképzés körül teljhatalommal ruházta fel Sörös Bélát. Hogy ezt a feladatát hogyan látta el, erre nézve bizonyíték, hogy még ellenfelei is meghajoltak teljesítménye előtt s az ő egyénisége volt a garancia, hogy a losonci theologia mind a kettőt: a tudományos képzést és a lelki ráhatást is megadja növendékeinek. A Losoncról kikerült segédlelkészek és lelkészek pedig sokszor igazolták egyházunk világi részének Sörös Béla nevelési módszereire vonatkozó dicsőítő megállapításait. Már az a tény, hogy a losonci ref. theol. szemináriumnak nem volt fegyelmi szabályzata, bizonyos felelős helyzetbe hozta az ifjú embert. A Krisztus Lelke volt az egyetlen mérték, ami szerint kellett az ifjú embernek viselkednie. Nem volt ott a „tilos" csábítása és a vele sokszor kapcsolatos virtuskodás lehetősége. Az év megnyitásakor igazgató és növendékek körbe álltak, megfogták egymás kezét, kört alkottak és azt mondotta: „amig a Krisztus Lelke vezet benneteket, addig tart ez az egység, az összetartozás ezen legerősebb köteléke“. Előadta az ószövetségi és újszövetségi bibliai tudományokat. De igazi tárgya a homiletika, a gyakorlati theologia volt. Ha nem volt elég előadó, szükségből vállalta a többi tárgyak egy részét is. így az etikát és vallásfilozófiát is. Ha nappal nem ért rá, éjjel három óráig is készült, hogy abból a tárgyból is, ami nem az ő szakja, a lehető legjobbat adja tanítványainak. Ha nem volt előadó, lefoglalta napokon át az összes előadási órákat és a theologiai tárgyak mellett beavatta tanítványait a politikába, a társadalomtudományba, a magyar história filozófiájába stb. stb. Felelős pedagógus voltát mutatja az, hogy tanítványai életszemléletét mindig emelkedettebbé tenni igyekezett. Pl. részt vett az ifjúság bibliakörein is. A theologia mellett legnagyobb élvezet volt politikai elmefuttatásait hallgatni. Mert amellett, hogy a szó teljes értelmében nagy gyakorlati theologus volt, nagy politikus is volt, kezében volt írásban hogy a csehszlovák állam első számú „közellensége“. A csehszlovákiai magyar nemzeti párt bölcsőjénél ott állt. A cseh uralom alatt a magyar politikának diványpolitikusa, — tanácsadója volt. Hatása tanítványaira és ezeken keresztül a Felvidék és Kárpátalja magyar református egyházainak jövendő életére vonatkozóan felmérhetetlen és beláthatatlan. Igaza volt annak az évfolyamtársamnak, aki Sörös Béla hatásáról beszélgetve, azt mondta: „Valamikor Arany szerint Toldi Miklós volt az, aki nyomóruddal mutatta az útat Lacfy nádor seregének Budára, — most nekünk, akiket a kifosztott kisebbségi sors a-maga anyagi és lelki tehertételeivel idelökött Losoncra, Sörös Béla mutatja az útat a jövőbe, az Életre. A khaoszból a kozmoszba“. Sokan Losoncon látták meg a lelkipásztori hivatás szépségét, időszerűségét és a magyar életben nagy fontosságát, — olyan ifjak, akik csak asylumnak akarták használni a lelkészi pályát. Sörös Béla célja volt egy új, felelős,-T p a REFfiMiniS FŐISKOLA
