Dunántúli Protestáns Lap, 1939 (50. évfolyam, 1-53. szám)
1939-09-03 / 36. szám
184. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1939. harmadik csoport új eget ,és új fűidet vár, de ezek csak látszatra keresztyének, belül pogányok. Az új föld népe a szívében hordja az eget, Ilyen a K1E ifjúsága. Az új ég népe forradalmat csinál az új földön, der ez fordított forradalom : el a Sátántól vissza Istenhez ! Új XVI. század kell, új reformáció. A konferencia váratlan vendégeként megjelent és előadást tartott Stewart Jakab, a futballistából lett skót evangélizátor. A szerdai napon országos KIÉ vezetői értekezlet volt s ezzel zárult a KIÉ V. Nemzeti Konferenciája. — A pápai református egyházmegye lelkészértekezlete augusztus 10-én délután 3 órakor ülésezett Pápán a főiskola dísztermében. Megjelentek a kebelbeli lelkipásztorok kevés kivétellel és az egyházmegye világi képviselői közül is néhányan. A CXXXIV. zs. 1. versének eléneklése után Kiss Zoltán elnök üdvözölte a megjelenteket és mondott mindenek érdeklődését lekötő, tartalmas elnöki megnyitót. Felölelte a lelkipásztorokat érintő időszerű kérdéseket. Szólott értekezletünknek a nyugdíjüggyel kapcsolatos műit évi állásfoglalásáról, melyet azóta több egyházmegye, s a kerület is magáévá tett. Jelenlegi eredmény annyi, hogy a konvent a matematikai szakértő véleményétől teszi függővé az elbírálást. Szólott a vallásoktatásról, melynek eredményesebbé tételével utóbbi időben több érdekelt testület és egyesület foglalkozott. Emlékeztetett itt a pápai ref. egyházmegye vallásoktatási szemináriumára, mely a vallásoktatást képek, rajzok segítségével ajánlotta előbbre vinni, s melynek gerincét Gergely F.: »Beszélő kréta Isten szolgálatában« c. előadása képezte. Az értekezlet ebben azt az álláspontot foglalta el, hogy míg a vallásoktatást érintő viták nyugvópontra nem jutnak, a tanítóság ne kísérletezzék képes, rajzos tanítással. Az átmeneti időben készíttessen a vallástanítás anyagából írásbeli dolgozatokat. Vezérkönyvek kötelezővé tételét is akkor gondolja értekezlet, ha azok megfelelőbb tankönyvekhez Íródnak. Feltétlen kicserélendőnek tartja Nagy L: »Jézus élete«, Takács K.: »Egyháztörténet« c. könyvét, továbbá az Apostol-féle Konfirmációi Kátét, ellenben kívánja visszahozni a kátészerű tanítást az elemi iskolákba. Szólott é. elnök Ormós L.: »Az egységes egyházi népiskolai felügyelet tervezete« c. munkájáról. Elnökkel egyértelműen nem tartja megfelelőnek szerző elgondolásait az értekezlet, mivel ez ellenkezik a tételes egyházi törvényekkel. Értekezlet a lelkipásztorból és tanítóból álló köri felügyelet mellett van, ahol biztosítva van a szakszerűség a körtanítóval, a felekezeti jelleg pedig a körlelkésszel. Külön szakfelügyelő beállítása csak újabb terhet jelentene az amúgyis sok terhet viselő egyházközségnek. A továbbiakban Györgydeák Dániel pázmándfalúi lelkipásztor nagyon értékes előadásban szólt az »Igehirdetéss és politika« kérdéséről. Megállapította, hogy a régiek megoldották ezt a kérdést. Nem hiányzott igehirdetésükből a nemzeti gondolat. Bátrak voltak, bíráltak, az ige pörölyével jellemet kovácsoltak. Az igétől való eltávolodással meggyengült a kritika. Visszautasította azt az általános szólamot, hogy »a pap ne politizáljon«. Ha a politika az állam mindenkori külső és belső életével való foglalkozást jelent, akkor nem hiányozhat belőle az Ige, a Krisztust hirdetés, az ő elveinek hangoztatása. Sokszor okoz bajt, hogy a politikát hitetlenek irányítják. Ha bak van. nem a politika a bűnös, hanemia politic záló ember, aki felelőtlen, ha nem áll az Ige alapján, Népünket az Ige világossága mellett politikai érettségre kell nevelni, hogy az államéletben visszafoglalja elhagyott helyét. Gáti Samu s.-lelkész a Czeglédy—Raffay bibliafordításból vizsgálta át a Példabeszédek könyviét, s hozta észleleteit az értekezlet elé. Az új fordításból részleteket hasonlított össze a revideált szöveggel, így igazolva az előbbinek tiszta, világos kifejezéseit szemben a revideált néha homályos, nehezebben érthető, hiányos szerkezetével. Bemutatta, hogy anyanyelvűnk fejlődése milyen szépen érvényesül az új fordításban, ahol a' régi nyelvhasználat szavai helyett újak és közismertek szerepelnek. Aprólékos, hűséges, kitartó munka eredménye a fordítás — mondotta az előadó. Ugyanez volt az ő dolgozata is. Jakab Áron esperes, nagvpiriti lelkipásztor »A lelkészválasztási törvény reformjá«-ról értekezett. A tapasztalatok embere beszélt itt, aki maga is több választást vezetett le a régi és új törvény alapján. Említést tett a jelölésről, ami nem egyéb, mint az érdem jutalmazása. Kívánatosnak tartja azoknak az intézkedéseknek szigorítását, amik a korteskedés megtorlását illetik. Előadó véleménye szerint nem szükséges a törvény revíziója. Ha hiba fordul elő, az nem annyira a törvényben, hanem a végrehajtás gyengeségében találja okát. Végit János adorjánházai lelkipásztor »Az utolsó három évi szociális és gazdasági vonatkozású törvények«-ről adott elő. Szólt a többgyermekes családok családi pótlékáról, hozzáfűzve, hogy az az evangéliumi, ha a pótlék három gyermek után fokozatosan emelkedik. Szólt a telepítésről és kifejezte azt az aggodalmát, hogy egykés vidékeinkre kát. telepesek kerülnek. Helyteleníti, hogy az orsz. telepítési tanácsba a három katholikus képviselő mellé minden más felekezet csak egy képviselőt küldhet. Szükségesnek tartja a házhoz, földhöz juttatást, mert ref. ember csak a maga földjén szeret gazdálkodni, minden más helyzetet jobbágyságnak tekint. Elismeréssel emlékezett meg a gazdasági munkavállalók kötelező biztosításáról, mint amely hathatós eszköz az »úrak« iránti ellenszerv letörésére. Kovács Sándor dereskei lelkipásztor »Geleji Katona István élete és munkássága« címen értekezett. Felemlítette a nagy igehirdető kiváló szellemi képességeit, nyomtatásban megjelent műveit. Például állította fel szigorúságát, bátorságát, keresztyéni jellemét annyival inkább, mert azok a bűnök, amiket ő ostorozott — gőg, cicoma, részegség, paráznaság — mai bűnök is, amiket a ma lelkipásztorának hasonló eréllyel kell fenyíteni. Lampérth Lajos rédei lelkipásztor jött végül két javaslattal. Az egyik arra irányúi, hogy a lelkészi továbbképzés előmozdítására a tagoktól begyült 2 P-ős hozzájárulásból pályadíj tűzessék ki pályamunkák jutalmazására; a másikban elvetette azt az indítványt, amelyik a nyugdíjterhet műsoros,, vagy vallásos-esték! jövödelmével kívánja eiyyhíteni. Legvégül elnök mutatta be Maller Kálmán soproni lelkipásztor beszámolóját baseli útjáról, utána az ülést bezárta. Császár Károly. — Az Országos Református Tanáregyesület aug. 25-én és 26-án Hajdúnánáson tartotta XXXIII. rendes közgyűlését az ország minden részéből összesereglett tagok élénk részvétele mellett. A tagok nagy része, a vezetőséggel az élén 25-én délután érkezett meg Hajdúnánásra, ahol az állomáson Nikodémusz János h. gimn. igazgató köszöntötte a vendégeket. Az üdvözlésre vitéz dr. Bessenyey Lajos elnök válaszolt. A délután folyamán a szakosztályok üléseztek: vallástanárok szakosztálya, nyelv, és történettudományi-, mennyiségtani és természettudományi-, tanítóképző-intézeti-, polgári iskolai és testnevelési
