Dunántúli Protestáns Lap, 1939 (50. évfolyam, 1-53. szám)
1939-09-03 / 36. szám
180. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1939. állóban és gyökértelen lelkek számára való. Vannak dolgok, amikben a református lelkipásztor szélső baloldali, úgy, mint jézus Krisztus és a reformátorok mindenütt, ahol társadalmi igazságosságról, egyenlőségről és testvériességről, az emberi méltóság megbecsüléséről, a gondolat és a szó szabadságáról, a szegények és elnyomottak, kicsinyek és kizsákmányoltak védelméről van szó, ahol előítéletekkel, elfogultsággal, hazugsággal kell szembeállani, ahol a templomból ki kell űzni a kufárokat, I évi fákkal és főpapokkal szemben kell odaállítani a cselekvő samaritánust s a farizeussal szemben a pubHkánus pártjára állam. A magyar református lelkipásztor gyökeresen jobboldali, amikor arról van szó, hogy e földi életben az örökkévalóság mértéke és igénye érvényesüljön, de gyökeresen jobboldali mindig, amikor intézménynyel szemben a lelket, külsővel szemben a belsőséget, uralkodással szemben a szolgálatot, sötétséggel szemben a világosságot kell biztosítani. Lényegében nem kérdezzük tehát, mit mondanak rólunk azok, akik dogmatikusan jobb-, vagy baloldaliak, nem érdekel minket, hogy ki hogyan skatulyáz. Isten előtt állunk s az Ő Igéjével mérjük magunkat és másokat. Ebből az következik, hogy református lelkipásztor életre-halálra nem csatlakozhatik egyik vagy másik napipolitikai párthoz. Lehetséges, hogy valamelyiket egv konkrét kérdésben támogatja. Lehetséges, hogy állandó jóindulattal segíti azt, amelyik legépítőbb és képviselőiben is legmegbízhatóbb. De magát nem adhatja oda egy pártnak, mert nagyon hamar rájön, hogy ez rossz szövetség. Ilyenkor mások rendelkeznek s ő csak fizet és miután a református lelkipásztor hivatalánál fogva szegény ember, nem anyagi javaiból fizet, hanem erkölcsi javaiból. Jde pedig az az Ige talál, amelyet Jézus különös élességgel hangsúlyozott: »Mit használ, ha valaki az egész világot megnyeri is, lelkében pedig kárt vall« ... Magyar Értesítő. A pápai református egyházmegye évi rendes közgyűlését augusztus 11-én tartotta Pápán, a főiskola dísztermében Jakab Áron esperes és dr. Jókay-Ihász Miklós egyhm. gondnok elnöklésével. A templomban istentisztelet volt Jakab Áron esperes szolgálatával, mely után az alakulás megtörténvén, dr. Jókay-Ihász Miklós egyhm. gendnok a közgyűlést gondolatokban, értékes megfigyelésekben és megállapításokban gazdag beszéddel nyitotta meg, melynek kapcsán az egyházmegyei közgyűlés Isten iránti hálával emlékezett meg az elmúlt év nagy történelmi eseményeiről: a Felvidék és Kárpátalja vjszszatéréséről; testvéri szeretettel üdvözölte a hazajött barsi és komáromi egyházmegyéket; hódoló táviratot küldött Kormányzó úr őfőméltóságához, aki mint az isteni gondviselés kiválasztott eszköze, lehetővé tette a nagyjelentőségű események bekövetkezését; feliratban köszönte meg a m. kir. kormánynak, hogy erélyes, gyors és határozott cselekvésével megszerezte magyar szivünknek azt a boldogságot, hogy ezt a közgyűlést már megnagyobbodott hazánkban tarthatjuk meg; elszállott a szeretet és emlékezés szárnyán a még vissza nem tért rab testvérekhez, fohászt küldött Istenhez, hogy az ő könnyeiket gyűjtse tömlőjébe és hozza haza hozzánk a mi foglyainkat; megemlékezett az utolsó 25 év történelmi évfordulóiról s leszűrte azokból a tanúságokat; üdvözölte dr. Balogh Jenő egyhker. főgondnokot 75-ik életévének betöltése és a szegedi gróf Tisza István tudományegyetem tiszteletbeli doktorává, dr. Révész Imrét a tiszántúli egyházkerület püspökévé, dr. Kovácss Gyulát a mezőföldi egyházmegye gondnokává választása, dr. Hóman Bálintot újra kultuszminiszterré, dr. Zsindely Ferencet min. ein. államtitkárrá, dr. Jalsoviczky Károlyt kiüt. min. államtitkárrá történt kinevezése, Lampérth Lajost rédei lelkipásztori szolgálatának 25-ik évfordulója alkalmából; kifejezte kegyeletes részvétét dr. . Segesdy Ferenc egyhker. világi főjegyző halála felett. Mivel a készülő földreformtörvény a telepítés helyett kishaszonbér 1 etekre fekteti a súlyt* ami a magyar föld1 kérdését nem oldja meg, egyházmegyei közgyűlés felír a konventhez, hogy a m. kir. kormánynál járjon közbe 'aziránt, hogy a magyar lelkiségnek sokkal jobban megfelelő, öröktulajdont adó s ezzel önálló egzisztenciákat teremtő telepítéssel igyekezzék a vajúdó kérdést nyugvópontra juttatni; egyúttal kéri az egész egyetemes egyházat, hogy vegye kezébe és folytassa azt a telepítési lehetőségeket teremtő mozgalmat, mely a debreceni deákok, a pestkörnyéki hitoktatók köre, a pápai főiskolai tanárikar és deákság és a Református Élet kezdeményezése; a maga részéről e célra 100 pengőt felajánl. Bállá Dezső kupi lelkipásztor, kinek nyugdíjazási kérvénye elintézés alatt van, lemondott tanácsbirói tisztéről; az egyházmegyei közgyűlése elrendelte az így megüresedett tisztség betöltését s meghatottál! veit búcsút az egyházmegyében 48 évig hűséggel munkálkodott lelkipásztortól. Esperesi jelentés során a közgyűlés kegyeletes részvéttel emlékezett meg Püspök úr hitvesének korai elhunvtáról és egyházmegyei Gondnok úr nevelő nagynénjének: ásvái Jőkay Etelkának haláláról; Dezső Bélának világi tanácsbiróvá, Kiss Árpádnak egyházmegyei gyűlési tanítóképviselővé választását megerősítette., az előbbitől a hivatalos esküt kivette; egyházhatóságoktól a kultuszminiszternél való beielentését kéri annak a vallássérelmi esetnek, mely zserint a devecseri községi temetőben eltemetett Keresztes Józsefnek, ’a pápai egyházmegye volt világi tanácsbirájának sírján a fejfát kereszttel cserélték ki; lelkészt és presbiteri konferenciák tartását kimondotta, a missziói munka végzését az egyházliatósági határozatok értelmében az egyházi szerveknek és munkásoknak nyomatékosan kötelességévé tette; az adócsökkentési államsegély és a lelkészi korpótlék valorizálását, mint a nyugdíjterhek elviselhetővé tételének egyetlen módját — újra kéri, a múlt évi 20. számú határozatát a nyugdíjterhek csökkentésére nézve megújította (Ez nem fából vaskarika); • csetényi egyházközség azon panaszát, hogy a másvallásuak (baptisták) iskolai adóhátralékát az állami hatóságok nem hajtják be, —- az egyházi hatóságok útján a kultuszminisztérium elé terjeszti ; tudomásul vette, hogy a szerecsenyi evangélikusok elszakadtak tőlünk; elismeréssel és dicsérettel jegyezte fel, hogy a mezőörsi egyháztagok az egyházközség használatában lévő földeket, hogy az egyház mielőbb kifizethesse adósságát, — közmunkával igen eredményesen hasznosítják; önkéntes adományokért, hagyományokért (Pápán 29.492 P) köszönetét iszavazott; egyházhatóságok eljárását kéri, hogy a kultuszminiszter a katonai szolgálatra behívott tanító helyettesének a kátonai szolgálat két első hónapjára is utalványozza az államsegélyt, mert az egyházközségek nincsenek abban a helyzetben, hogy e két hónapra kétszeresen szolgáltassák ki a tanítói fizetést; tanítóválasztásokat megerősítette, rendkívüli
