Dunántúli Protestáns Lap, 1939 (50. évfolyam, 1-53. szám)
1939-08-20 / 34. szám
170. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1939. kássága iránt. Rendkívül alapos képzettségű és ezért mindig szerény tudós volt, aki tudását készséggel bocsátotta pápai kollégiumunk éremgyűjteménye rendelkezésére. Feledhetetlen az az önzetlensége, amellyel theologusoknak is bármikor rendelkezésére állt a bibliai régészet és az ókori éremtan területein. Megbízható felvilágosítása és nagyszerű irodalmi tájékozottsága lapunk szerkesztőjét is sokszor kötelezte hálára. Korai elhunytát mélyen sajnáljuk, benne a magyar tudományosság egyik nagy Ígéretét siratjuk. Szakáll Rezső, Császár község nyug. főjegyzője, a tatai ref. egyházmegye tanácsbirája, életének 70-ik, házasságának 40-ik évében Császáron váratlanul elhunyt. Áldott legyen emlékezete. — A tatai egyházmegye lelkészértekezlete július hó 19-én Tatató városon tartotta közgyűlését és konferenciáját Győri Elemér elnök, egyházkerületi főjegyző elnöklésével. Jelen voltak: Löké Károly esperes, Thaly Dezső egyházmegyei gondnok és az egyházmegye lelkipásztorai. A gyűlés imádsággal és igehirdetéssel kezdődött, melyet az elnök végzett. Azután következett Győri Elemér elnöki megnyitó beszéde, melyben megemlékezett az elmúlt hónapok nagy történelmi eseményeiről, melyek 'nemzeti életünkben végbementek és egyházi életünkre is hatással voltak. Rámutatott arra, hogy a református egyházak és azok lelkipásztorai a felvidéki bevonulások alkalmával sok helyen háttérbeszorultak, pedig a 20 esztendeig tartó rabság idején a református egyházak tagjai és lelkipásztorai voltak a magyarság leghűségesebb őrei és hitvallói! Megnyitó beszédének központi tárgyát az evangelizáció képezte. Az evangelizációnak ki kell terjedni a gyülekezet minden rétegére. Az evangelizáció feladata a hitélet elmélyítése. Mindig hitvallásos és egyházi jellegű legyen! A református egyház jövője — mondotta továbbá — nem azon fordul meg, hogy milyen szerepet játszik a politikai mozgalmakban, hanem a hitélet felfokozásában, az öntudatos, hitvalló intelligencia nevelésében és a falusi népünk vallásos felfogásának reformálásában, hogy ez a két nagy értékünk lehessen gát is, melyen megtörik minden támadás és rohamcsapat is, mely diadalmasan viszi előre az evangéliom ránk bízott szeplőtlen lobogóját. — Márkus Jenő dr. „Az igehirdetés és politika“ címen tartott előadást. Rámutatott arra, hogy az igehirdetés azzal teszi a legnagyobb szolgálatot a magyarságnak, ha az Isten előtti felelősségérzést felébreszti és megerősíti az egyháztagok lelkében. A politizáló egyház hitelét veszíti, mert Isten csak annak az egyháznak a küldetését újítja meg szakadatlanul, amelyik egészen Neki szolgál. — Mikos Lajos a revideált bibliafordítás próbaszövegéből Ruth könyvét ismertette, Ruth könyvének hat féle fordítását hasonlította össze alapos tanulmányában. Megállapítja, hogy a Czeglédy Sándor-féle új bibliafordítás nagy nyeresége egyházunknak. A fordítás nyelve magyaros, szép és eleven. — Tapsonyi Sándor Jerémiás Siralmai fordítását vizsgálta át és ismertette. Mint Czeglédy Sándor egykori tanítványa szeretettel emlékezik meg a nagy bibliafordítóról. A fordításról ezt mondja többek között: minden lélek a ma nyelvén hallja belőle Isten szavát és okulhat belőle lelke üdvösségére. Szép magyar nyelven folyó ótestámentumát olvasgassuk minél szorgalmasabban. ■— Barsi Lajos „Lelkészválasztási törvény reformjáéról tartott előadást. Ismertette azokat a szomorú állapotokat, melyeket egyegy Ielkészválasztás néha előidéz a gyülekezetekben. A mai lelkészválasztás nem ideális, de ennek nemcsak a gyülekezet az oka, hanem a törvény is, mely lehetőséget ad a visszaélésekre. A lelkészválasztási törvény módosítására van szükség, de addig is, mig ez be nem következik, végezzünk evangéliumi munkát, mely pótol minden törvényt. — Csizmadia Károly a telepítésről tartott előadást. Ismertette a telepítési törvény tervezetét és az eddig végzett telepítési munkát. Rámutatott a telepítés kettős céljára: sokgyermekes magyar családokat kell megélhetéshez juttatni és a nemzetiségi vidékre jó magyarokat kell telepíteni. Ezeket a célokat tekintve, a legnagyobb áldozat árán is meg kell oldani a telepítés kérdését. A telepítés ma már létérdeke a magyarságnak szociális és nemzeti szempontból egyaránt. — Kurucz Gyula a reverzálisok ügyében kiadott zsinati Utasítás végrehajtása során szerzett tapasztalatokról tartott előadást. Rámutatott arra, hogy a reverzális harc megrontja a felekezetek közötti viszonyt és feldúlja a családok békéjét. A reverzális teljes megszüntetését kell kérni törvényhozás által, amig ez meg nem történik, addig is szigorúan végre kell hajtani a törvény rendelkezését, hogy egyházunk érdekét megvédhessük. — Sári Imre „Lelkipásztori kamara megszervezéséiről tartott előadást. Ismerteti ezzel kapcsolatos álláspontokat és terveket; Nem tartja szükségesnek a „Lelkipásztori Kamara“ megszervezését, mert az Egyházi Törvény mindenkor védelmet nyújt a lelkipásztornak és szükség esetén ítél. — Csizmadia Károly ismertette a nyugdíjintézeti járulékok ügyét. A dunántúli egyházkerület gyülekezetei más egyházkerületek gyülekezeteihez viszonyítva aránytalanul magas fennntartói járulékot fizetnek. Javaslatot terjesztett elő a fenntartói járuléknak lélekszám arányában való kivetésére, melyet a Lelkészértekezlet elfogadott és egyházmegyei, egyházkerületi közgyűlés útján a Konvent elé terjeszt. — Szőnyi József könyvtárosi és pénztárosi jelentést terjesztett elő. Éneklés után Győry Élemér elnök imádsággal bezárta a gyűlést. Csizmadia Károly lelkészértekezleti jegyző. — Losoncon több, mint kétezer résztvevő jelenlétében vasárnap rendezte ötödik nemzeti konferenciáját a keresztyén ifjúsági egyesületek szövetsége. A konferencia vasárnapi programja istentisztelettel kezdődött, amelynek rendjén Ravasz László püspök prédikált, majd a nagygyűlésre került sor. Gergely István, a szövetség elnöke mondott itt megnyitót, s a jelenlévők lelkes éljenzése közben indítványozta, hogy a konferencia küldjön hódoló táviratot a kormányzónak, s ugyancsak táviratban köszöntse Darányi Kálmánt, a képviselőház elnökét. A nagygyűlés további rendjén Sebestyén Endre, Sulkovszky Viktorné, Lukács Sarolta, Balogh Jenő, Thuróczy Zoltán, Sörös Béla püspök, Kuszy Emil, Losonc város nevében pedig Szilassy Béla államtitkár és Koltay Béla polgármester mondott beszédet. Délután az ifjúság és a nagyközönség számára rendezett evangélizációs gyűlésen Pataky Tibor államtitkár tartott előadást »Egymás terhét hordozzátok« címmel. Az ifjúság részéről Kovács Péter, Kiss János és vitéz Csia Sándor szólalt fel, {a ‘záróbeszédet pedig Sörös Béla püspök mondotta. Este a mozgalom alapítójának, idős Szilassy Aladárnak és fiának, a magyar cserkészet egyik úttörőjének sírjához zarándokolt el a konferencia tábora, majd fáklyásmenetben vonult fel a KIE-házhoz, ahol Teleki Pál gróf miniszterelnök,. Pataky Tibor és Szilassy Béla államtitkár, Teleki László gróf, Huszár Aladár, valamint a megye és a város társadalmának kitűnőségei várták az ifjúságot. A Hiszekegy eléneklése után Gergely István üdvözölte a miniszterelnököt, aki hosszabb beszédben válaszolt. Beszédének egyik részét lapunk vezető helyén közöljük.
