Dunántúli Protestáns Lap, 1939 (50. évfolyam, 1-53. szám)
1939-05-28 / 22. szám
110. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1939. ködik; a Nőegyletnek pedig külön alapszabálya van, A szeretetintézményekben tett látogatások alatt szervezett és rendszeres látogatásokat kell érteni. A szegényekről való rendszeres gondoskodás csak akkor szerepel a kérdőívben, ha az az egyház, a gyülekezet, vagy annak valamilyen alakulata részéről történik. A gazdasági helyzettel való foglalkozáshoz az egyháztagok megélhetésének, boldogulásának, gyermekeik elhelyezésének kérdései tartoznak. Az egyházmegyei előadókat arra kérem, hogy a számadatok összesítése és felsorakoztatása mellett általános helyzetképet feltáró jelentést is adjanak/ az egyházmegyében folyó missziói munkáról. Az egyházmegyéi jelentőíven az I.: 11, 17; II.: 2—3, 13, 25; III.: 2—3, 13, 25; IV.: 15, 17. kérdésekre a gyülekezetek többségéből beérkezett feleletek alapján inkább csak általánosságban és nagy vonásokban lehet feleletet adni. További tájékoztatást bárki kérésére készséggel ad: dr. Enyedy Andor konventi missziói előadó, miskolci lelkipásztor. Felhívjuk a Nagy tiszteletű Lelkipásztor Urak figyelmét, hogy a szentháromságvasárnapi perselypénz a Gusztáv Adolf Egyesület javára az egyházmegyei közalapi pénzkezelő úrhoz küldendő be. <g@®®@®®@®®®®®®®@®®®®®®®®®®®®®®@®®®@@®(§® ® ® 1 VEGYESEK I ®®®®®®@®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®(§®®®®S®®® Lapunk olvasóinak és munkatársainak Istentől gazdagon megáldott pünkösdi ünnepeket kívánunk. — A zsinati országos bizottság, melynek célja a Felvidék visszacsatolásával hazajött reformátusok ismét egyesítése a magyarországi ref. egyház többi részével, Budapesten gyűlést tartott. A bizottság megállapodásai szerint azok az egyházmegyék, amelyek az új határok szerinti területen egy szervezetben állnak (barsi komáromi), ebben a szervezetben maradnak, a régi állapot szerinti kiigazítással. így a barsi egyházmegyéből Losonc és Ipolypásztó visszatér a drégelypalánki egyházmegyéhez. A felszabaduló területen adott tisztség! megbízások legkésőbb 1942 dec. 31-én lejárnak. A püspökök és főgondnokok címüket életfogytiglan megtartják. A nyugdíj dologban megkezdődik a három irányát adatgyűjtés: a nyugdíjra igényt tartó lelkészeknél, a megszállt területi egyházi nyugdíjintézetnél és a megszűnt cseh állam nyugdíjalapjánál. A felszabaduló területen még a régi egyházi törvény szerint májusban összeállítandó névjegyzék f. év végéig érvényes. Az év végén az új törvény szerint új névjegyzéket kell összeállítani. Presbiterek számát 1941 január 1-től az új törvény szerint kell megállapítani és a választást megejteni. Lelkészképesítő vizsgát már csak az anyaegyházkerületek bizottságai előtt lehet tenni. Lelkészválasztás f. év november 2-ig a felszabaduló területen a régi törvény szerint, november 2-től az új törvény szerint megy. A megüresedett vagy megüresedő lelkészi állásokat haladéktalanul be kell tölteni. Az egyházi adót 1940 január 1-től az új törvény szerint kell kivetni. Tárgyalta még a bizottság a káplántartó helyek szaporítását, önálló hitoktatói állások szervezését, az egyházak tűzbiztosítását. A visszatérő egyházközségek tűzbiztosítása 1944 dec. 31-én jár le, megújítani a jelenlegi formában nem szabad. A bizottság legközelebbi ülését terv szerint július 3-án tartja. S ebből az ülésből terjeszti Szentpéteri Kun Béla előadó által feldolgozott javaslatait a szeptember első felében ülésező zsinat elé. — Wernle Pál a baseli egyetem híres tanára, hosszú betegség után elhunyt. Theologiai tanulmányait Baselben kezdte, Berlinben és Göttingában végezte. Nagy hatással volt rá Baselben Duhm, Berlinben Harnack és Göttingában Weisz János és Bousset Vilmos. 25 éves korában a baseli egyetemen magántanár. Ebben az időben újszövetségi tanulmányokkal foglalkozik. 1900-ban meghívják őt a baseli egyetem egyháztörténeti tanszékére. 1918—19-ben jelent meg három kötetes müve Az evangéliomi hit a reformátorok föiratai alapján, melyben mesteri módon dolgozta fel Luther, Zwingli és Kálvin gondolatvilágát. Élete legfőbb munkája A svájci protestantizmus a 18. évszázadban. Bevezetés a teológia tanulmányozásába című, 1908-ban megjelent műve egyike a legismertebb teológiai enciklopédiáknak. Nagy történész, termékeny irő és Krisztus alázatos tanítványa volt. Sok magyar diák is hálával emlékezik a tőle nyert lelki kincsekre és áldja emlékezetét. — Brunner Emil zürichi tanár, akit hazánkban is jól ismernek, mert felolvasó körútat tett nálunk pár évvel ezelőtt, haza jön az amerikai Princetonból, ahol egy évig theologiai előadásokat tartott. Az amerikaiak ott akarták tartani, a princetoni egyetem külön új tanszéket ajánlott fel számára, de Brunner az európai helyzetre való tekintettel, úgy határozott, hogy visszatér szülőföldjére. — A nyíregyházi Kálvineum énekkara, mely a fővárosban is nagy sikerrel szerepelt a rádióban és a templomokban, odahaza, Nyíregyházán a Városi Színházban rendezett fényes hangversenyt, melyen ünnepi beszédet Kiss József tankerületi főigazgató mondott a magyar dal pártolásának elsőrangú kötelességérőb A közönség lelkesen ünnepelte Vikár Sándor ének- és zenetanárt, akinek a debreceni kollégiumi kántus ekkor nyújtotta át a zöld selyemszalagos babérkoszorút annak elismeréséül, hogy Vikár a kántus 200 éves jubileumi ünnepségére hirdetett pályázatán kórusával első díjat nyert. A megérdemelt sikerek alkalmából szívből köszöntjük Vikár Sándort, mint kollégiumunk volt diákját, aki mint őrségi papfiú nálunk végezte a gimnáziumot és a teológiát és itt szerzett lelkészi oklevelet. Ad astra! — K. Kiss Sámuel ny. elemi iskolai igazgatót, a győri ref. egyházközség presbiterét választotta meg újra elnökévé a Győrvárosi és Győrmegyei Általános Tanítóegyesület Győri Köre május 15-én tartott gyűlésében. K. Kiss Sámuel már 16 éve elnöke az említett egyesületnek és nagy odaadással, dicséretes ügybiuzgósággal irányítja ügyeit és képviseli a tanítóság érdekeit. Működésének elismerése, hogy újra három évre megválasztották elnöknek. — Magyar Tanügyi Testületek Egyetemes Szervezete címen közös szervezetbe tömörültek az országban fennálló tanügyi (tanügyigazgatási, tanári, tanítói, kisdednevelői) egyesületek. Az új szervezet megalkotásában jelentős része van az Orsz. Református Tanáregyesületnek, melynek elnöksége az ügyet állandóan felszínen tartotta és szorgalmazta. A megalakulásról vitéz dr. Bessenyei Lajos, az ORTE elnöke számol be a Protestáns Tanügyi Szemle májusi számában.