Dunántúli Protestáns Lap, 1939 (50. évfolyam, 1-53. szám)

1939-05-28 / 22. szám

110. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1939. ködik; a Nőegyletnek pedig külön alapszabálya van, A szeretetintézményekben tett látogatások alatt szervezett és rendszeres látogatásokat kell érteni. A szegényekről való rendszeres gondoskodás csak ak­kor szerepel a kérdőívben, ha az az egyház, a gyü­lekezet, vagy annak valamilyen alakulata részéről történik. A gazdasági helyzettel való foglalkozáshoz az egyháztagok megélhetésének, boldogulásának, gyermekeik elhelyezésének kérdései tartoznak. Az egyházmegyei előadókat arra kérem, hogy a számadatok összesítése és felsorakoztatása mellett általános helyzetképet feltáró jelentést is adjanak/ az egyházmegyében folyó missziói munkáról. Az egyházmegyéi jelentőíven az I.: 11, 17; II.: 2—3, 13, 25; III.: 2—3, 13, 25; IV.: 15, 17. kér­désekre a gyülekezetek többségéből beérkezett fele­letek alapján inkább csak általánosságban és nagy vonásokban lehet feleletet adni. További tájékoztatást bárki kérésére készséggel ad: dr. Enyedy Andor konventi missziói előadó, mis­kolci lelkipásztor. Felhívjuk a Nagy tiszteletű Lelkipásztor Urak figyelmét, hogy a szentháromságvasárnapi per­selypénz a Gusztáv Adolf Egyesület javára az egyházmegyei közalapi pénzkezelő úrhoz kül­dendő be. <g@®®@®®@®®®®®®®@®®®®®®®®®®®®®®@®®®@@®(§® ® ® 1 VEGYESEK I ®®®®®®@®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®(§®®®®S®®® Lapunk olvasóinak és munkatársainak Isten­től gazdagon megáldott pünkösdi ünnepeket kívánunk. — A zsinati országos bizottság, melynek célja a Felvidék visszacsatolásával hazajött reformátusok ismét egyesítése a magyarországi ref. egyház többi részével, Budapesten gyűlést tartott. A bizottság meg­állapodásai szerint azok az egyházmegyék, amelyek az új határok szerinti területen egy szervezetben áll­nak (barsi komáromi), ebben a szervezetben marad­nak, a régi állapot szerinti kiigazítással. így a barsi egyházmegyéből Losonc és Ipolypásztó visszatér a drégelypalánki egyházmegyéhez. A felszabaduló terü­leten adott tisztség! megbízások legkésőbb 1942 dec. 31-én lejárnak. A püspökök és főgondnokok címüket életfogytiglan megtartják. A nyugdíj dologban meg­kezdődik a három irányát adatgyűjtés: a nyugdíjra igényt tartó lelkészeknél, a megszállt területi egy­házi nyugdíjintézetnél és a megszűnt cseh állam nyug­díjalapjánál. A felszabaduló területen még a régi egyházi törvény szerint májusban összeállítandó név­jegyzék f. év végéig érvényes. Az év végén az új tör­vény szerint új névjegyzéket kell összeállítani. Pres­biterek számát 1941 január 1-től az új törvény sze­rint kell megállapítani és a választást megejteni. Lel­készképesítő vizsgát már csak az anyaegyházkerületek bizottságai előtt lehet tenni. Lelkészválasztás f. év november 2-ig a felszabaduló területen a régi tör­vény szerint, november 2-től az új törvény szerint megy. A megüresedett vagy megüresedő lelkészi állá­sokat haladéktalanul be kell tölteni. Az egyházi adót 1940 január 1-től az új törvény szerint kell kivetni. Tárgyalta még a bizottság a káplántartó helyek sza­porítását, önálló hitoktatói állások szervezését, az egyházak tűzbiztosítását. A visszatérő egyházközségek tűzbiztosítása 1944 dec. 31-én jár le, megújítani a jelenlegi formában nem szabad. A bizottság legkö­zelebbi ülését terv szerint július 3-án tartja. S ebből az ülésből terjeszti Szentpéteri Kun Béla előadó által feldolgozott javaslatait a szeptember első felé­ben ülésező zsinat elé. — Wernle Pál a baseli egyetem híres tanára, hosszú betegség után elhunyt. Theologiai tanulmányait Baselben kezdte, Berlinben és Göttingában végezte. Nagy hatással volt rá Baselben Duhm, Berlinben Harnack és Göttingában Weisz János és Bousset Vilmos. 25 éves korában a baseli egyetemen magántanár. Ebben az idő­ben újszövetségi tanulmányokkal foglalkozik. 1900-ban meghívják őt a baseli egyetem egyháztörténeti tanszé­kére. 1918—19-ben jelent meg három kötetes müve Az evangéliomi hit a reformátorok föiratai alapján, melyben mesteri módon dolgozta fel Luther, Zwingli és Kálvin gondolatvilágát. Élete legfőbb munkája A svájci protes­tantizmus a 18. évszázadban. Bevezetés a teológia ta­nulmányozásába című, 1908-ban megjelent műve egyike a legismertebb teológiai enciklopédiáknak. Nagy törté­nész, termékeny irő és Krisztus alázatos tanítványa volt. Sok magyar diák is hálával emlékezik a tőle nyert lelki kincsekre és áldja emlékezetét. — Brunner Emil zürichi tanár, akit hazánkban is jól ismernek, mert felolvasó körútat tett nálunk pár évvel ezelőtt, haza jön az amerikai Princetonból, ahol egy évig theologiai előadásokat tartott. Az amerikaiak ott akarták tartani, a princetoni egyetem külön új tan­széket ajánlott fel számára, de Brunner az európai helyzetre való tekintettel, úgy határozott, hogy vissza­tér szülőföldjére. — A nyíregyházi Kálvineum énekkara, mely a fővárosban is nagy sikerrel szerepelt a rádióban és a templomokban, odahaza, Nyíregyházán a Városi Szín­házban rendezett fényes hangversenyt, melyen ünnepi beszédet Kiss József tankerületi főigazgató mondott a magyar dal pártolásának elsőrangú kötelességérőb A közönség lelkesen ünnepelte Vikár Sándor ének- és zenetanárt, akinek a debreceni kollégiumi kántus ekkor nyújtotta át a zöld selyemszalagos babérkoszorút an­nak elismeréséül, hogy Vikár a kántus 200 éves ju­bileumi ünnepségére hirdetett pályázatán kórusával első díjat nyert. A megérdemelt sikerek alkalmából szívből köszöntjük Vikár Sándort, mint kollégiumunk volt diákját, aki mint őrségi papfiú nálunk végezte a gimnáziumot és a teológiát és itt szerzett lelkészi ok­levelet. Ad astra! — K. Kiss Sámuel ny. elemi iskolai igazgatót, a győri ref. egyházközség presbiterét választotta meg újra elnökévé a Győrvárosi és Győrmegyei Általános Tanítóegyesület Győri Köre május 15-én tartott gyű­lésében. K. Kiss Sámuel már 16 éve elnöke az emlí­tett egyesületnek és nagy odaadással, dicséretes ügy­­biuzgósággal irányítja ügyeit és képviseli a tanítóság érdekeit. Működésének elismerése, hogy újra három évre megválasztották elnöknek. — Magyar Tanügyi Testületek Egyetemes Szer­vezete címen közös szervezetbe tömörültek az ország­ban fennálló tanügyi (tanügyigazgatási, tanári, tanítói, kisdednevelői) egyesületek. Az új szervezet megalko­tásában jelentős része van az Orsz. Református Tanár­­egyesületnek, melynek elnöksége az ügyet állandóan felszínen tartotta és szorgalmazta. A megalakulásról vitéz dr. Bessenyei Lajos, az ORTE elnöke számol be a Protestáns Tanügyi Szemle májusi számában.

Next

/
Thumbnails
Contents