Dunántúli Protestáns Lap, 1938 (49. évfolyam, 1-52. szám)
1938-02-06 / 6. szám
1938. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 27 oldal. pásztornak és különösen a taníttató lelkipásztoroknak nincsen módjuk tudományos theol. munkák vásárlására, vagy szakfolyóiratok járatására, ami pedig első helyen szolgálja a tudományos önképzést, ezért legcélszerűbb volna a Dunántúli Proteestáns Lap fejlesztése célunk szolgálatára,. Szerény elgondolásom szerint a Dunántúli Protestáns Lapnak lenne egy állandó rovata, melyben theol,. professzorok és bizonyos irányban theol. kérdésekkel tudományosan foglalkozó lelkipásztorok írnának kisebb szakértekezéseket. Ezekben lehetőleg röviden és szabatosan ismertetnék az egyes theologiai diszciplínák jelenlegi helyzetét, eredményét, egyházi életünk főbb kérdéseit megfelelő tudományos alátámasztásban. Kétségkívül ez a felelős szerkesztő úrra lényeges munkatöbbletet jelentene, de munkáját akár főmunkatársak, akár szerkesztői bizottság választásával meg lehetne könnyíteni, amelynek, vagy akiknek kiegészítésére javaslattételre felelős szerkesztő urat kellene felkérni. A lelkipásztori továbbképzésnek másik módja tanfolyamok rendezése,. A tanfolyamnak az az előnye az önképzéssel szemben, hogy az önképzésinél rendszerint a tudás specializálása alakul ki, a tanfolyamon viszont a résztvevők általános theol. képzettsége nyer továbbfejlesztést. Ezeknek a tanfolyamoknak az lenne a feladata, hogy elsősorban a tudományok fejlődése felől nyújtsanak a tanfolyamok résztvevőinek ismereteket és fölkeltsék a vágyat a további tudományos munkálkodásra. Előadói theol. professzorok és gyakorló lelkipásztorok lennének. Ilyen tanfolyamokat rendezhetnek az egyházmegyék a lelkészértekezlet keretében, de rendezhet az egyházkerület is. Mindegyik esetben 'kivaüátbs ázonban a télki pásztori- továtbbk'éphz‘és 'k'őEp'öhtt' bizottsága fiúk megalakítása, az ‘egyházkerület püspökének elnöklete alatt. Ez a központi bizottság lenne hivatva irányítani az egész egyházkerület területén a továbbképzést, kidolgozná ennek részletes tervezetét és anyagát évről évre és adná meg az utasítást, a segédeszközöket és esetleg az előadókat is az egyházmegyék számára. Az egyházmegyei tanfolyamok létesítésének az lenne az előnye, hogy kevesebb költséggel volnának megrendezhetők, melyek esetén az egész egyházkerületben az egyöntetűséget és magukon a tanfolyamokon a tervszerűséget és céltudatosságot, a tanfolyamok szellemi nívóját a központi bizottság biztosítaná. Az egyházmegyei tanfolyamokon kívül az egy-, házkerület is rendezhetne évenként egyszer legalább három napos továbbképző tanfolyamot,. Ilyen többnapos tanfolyamokon naponként legfeljebb 3—4 előadás volna tartható, hogy megbeszélésre is minél több alkalom legyen, továbbá az, hogy ne legyen a tanfolyam túlzsúfolt és fárasztó. Az előadások közül nagyon kívánatos lenne, ha egyik vagy másik szemináriumszerü lehetne, ami még eredményesebbé tenné az együttműködést és az egész tanfolyamot. A tanfolyamon minden előadás látogatása egyformán kötelező. Emellett igen kívánatos lenne a tanfolyamon résztvevők számára bizonyos zártabb közösség állandó megtartása, ami azt jelenti, hogy lehetőleg együttlaknának (internátusbán) és együtt étkeznének, tehát külön ebédre vagy vacsorára való meghívást senki sem fogadhatna el, mert esetleg későre nyúló kintmaradás esetén a másnapi munka sikere nem volna kellőleg biztosítható. Ez az elgondolás is, sok egyéb ok mellett amellett szól, hogy ilyen tanfolyamok rendezésére csak iskolavárosok (Pápa, Csurgó stb.) lennének alkalmasak és pedig augusztus hónapban, amikor a szorgosabb mezei munka egyrésze már bevégződött, de a másik még nem kezdődött el és az iskolák bentlakásai és köztartásai rendelkezésre állhatnak minimális díj ellenében. A részvételi költségeket és vasúti díjat az egyházközségek pénztára fedezné, a vidékről meghívott előadókét az egyházkerületi pénztár. Három év alatt minden lelkipásztornak részt kellene venni egy^egy ilyen ‘ továbbképző tanfolyamon. Ezek a felvetett gondolatok bizonyára nem elegendők a lelkipásztori továbbképzés intézményes megoldására, de addig is, mig az egyetemes konvent véglegesen intézkedhetik ebben az ügyben, némiképen előmozdíthatják, hogy a lelkipásztori kar teljesebb fegyverzettel, alaposabb felkészültséggel végezhesse a munkát sok bajjal és nyomorúsággal küzdő népünknek és gyülekezeteinknek megtartására és Isten nagy nevének dicsőségére. * * * Egyházkerületünk közgyűlése e tárgyban a következő határozatokat hozta: L Egyházkerületi közgyűlés a lelkipásztori önképzés előmozdítása érdekében megkeresi egyetemes konventet, hogy a Parochiális Könyvtárat eredeti rendeltetésének megfelelően szakkönyvek és kommentárok kiadása által szíveskedjék .a lelkipásztori továbbképzés szolgálatába, miként ez történt a múltban is, hathatósan beállítani.. 2. Egyházmegyei lelkészértekezletek figyelmébe ajánlja, hogy korszerű theol. kérdésekről tűzzenek ki pályatételt megfelelő díjak mellett a lelkészértekezleti tagdíjakból., Z* Felkéri a Dunántúli Protestáns^ Lap szerkesztőjét, hogy addig is, mig megfelelő tudományos folyóirat megjelentetése lehetővé válik, nyisson állandó rovatot Tudomány címmel, melybe theol. tanárok s egyes tudományágakban különös jártassággal biró lelkipásztorok ismertetnék a theol. tudományok fejlődését, jelenlegi állását és világítanák meg egyházi életünk időszerű kérdéseit. 4. Megszervezi a lelkipásztori továbbképzés központi bizottságát, melynek tagjaiul M.edgyasszay Vince püspök elnöklete, alatt megválasztja Győry Elemér lelkészi főjegyzőt, dr. Pongrácz József, dr. Tóth Lajos, dr. Tóth Endre, dr. Trócsányi Dezső, dr. Török István theol. tanárokat. Felkéri lelkipásztori továbbképzés központi bizottságát, hogy működését haladéktalanul kezdje meg és a legközelebbi tanfolyam anyagát dolgozza ki, hogy megfelelő szakelőadókkal, legalább is Pápán és Csurgón, vagy Kaposváron az 1938. év folyamán lelkipásztori továbbképző tanfolyam legyen tartható. 5. Egyetemes konvent '274/1937. sz. határozata alapján felhívja egyházmegyéket, hogy az ú. n. egyházmegyei vándorkönyvtárat mindenütt alakítsák meg és tett intézkedéseikről, valamint a már Tneglevő egyházmegyei könyvtárak állapotáról a jövő évi egyházkerületi közgyűlésre jelentést tegyenek. — Feleségképző akadémia címen rendez a kecskeméti ref. leánykor előadásokat. — A kecskeméti Református Egyesület új dísztermet kapott, melynek felavatásán megjelentek a város, a katonaság, katolikus egyesület, vitézi szék, különböző hivatalok és intézmények képviselői is.
