Dunántúli Protestáns Lap, 1938 (49. évfolyam, 1-52. szám)
1938-12-25 / 52. szám
256. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP, 1938. gyakorlatnak, amikor majd a mindennapi iskolából kiment gyermekek egy részével nem fog tudni rendelkezni a presbitérium és illuzóriussá válik a hivatkozott Népiskolai Szervezet ezen rendeleté: »A presbitérium ... azoknak a konfirmációra előkészítéséről intézkedni köteles«. A 12 éves korhatáron túli konfirmáció akkor volna megvalósítható, ha a kultuszkormány végrehajtaná a mindennapi iskola nyolc osztályúvá fejlesztéséről felállított törvényt. Lelkészértekezletünk kívánatosnak tartja, hogy a negyedik osztáiy számára most előírt es bevezetett »Bibliai történetek« című tankönyv az iskolai használatból kivonassék és helyette Tóth Ilonka »Bibliai történetek« című könyve állíttassák vissza, azért, mert az újonnan bevezetett Nagy István-féle könyv stílusa a gyermek értelmét meghaladó, nehéz stílus, már pedig kívánatos, hogy az elemi iskolás gyermekeink kezébe adott tankönyvek stílusa a gyermek értelmi fokának megfelelő, könnyű és egyszerű stílus legyen, amit a gyermek könnyen és szívesen tanul. És ha ez áll tankönyveinkre általában, különösen áll ez vallástanítási könyveinkre. Tóth Ilonka »Bibliai történetek« c. könyvét, amelyet Tivontak a használatból, tanítóink szívesen tanították, megfelelőnek tartották, azért ajánlja a lelkészértekezlet annak visszaállítását. (Vége.) Ólé Sándor. Salamon Gazdagsága. (Az Esion Gaber körül folyó ásatások meglepő eredményei.)* „És felhalmozd a király az ezüstöt és aranyat, mint a köveket, Jeruzsálemben.“ (II. Krön. 1 : 15.) Bölcsességet és tudományt kért Gileonfcan Istentől Salamon, az Izrael királya és az Úr megadta néki a bölcseséget és a tudományt, sőt gazdagságot, kincset és tisztességet is olyat adott neki, melyhez hasonló nem volt sem az előtte, sem az utána való királyoknak. (Krón. 1:17.) brről a gazdagságról sokat beszél az írás. Isten házát ékesen megépíttette Jeruzsálemben, ugyanott ragyogó palotát emeltetett magának és felhalmozta benne kincseit, az aranyat és ezüstöt, hogy messze földön arról beszéltek és Sába királynője is eljött, hogy megnézze azokat. Jeruzsálem kőfalait is megerősíttette, felépíttette az egyiptomi faraó által földig lerombolt Gézért és városokat épített: Bethoront, Mahalatot, Megiddót és másokat. Óriási építkezéseihez természetesen pénz kellett. Erre szolgált már akkor is az adó és Salamon tiszttartói gondoskodtak annak behajtásáról és a meghódított királyok járandósága is pontosan beérkezett a királyi udvarba. Ehhez járul még »...ami jő vala az árus emberektől és a füszerszámokkal kereskedő kalmároktól«, de óriási hasznot hajtott Salamon saját kereskedelmi tevékenysége is: Egyiptomtól Tarsisig az ő kereskedői bonyolították le a forgalmat és a szomszédos királyoknak is ők adtak el lovakat és szekereket. Elég volt-e mindez az óriási kiadásokra? Elég volt-e ez, hogy Salamon finom arannyal borított elefántcsont királyi széket készíttessen és kétszáz paizst tiszta vert aranyból és háromszáz kerek paizst sziliaranyból? Igen, mert Salamon hajói Ofirba jártak és hoztak aranyat, ezüstöt és elefántcsontot. A fejlett tengeri kereskedelem éss a fellendült ipar valóban * A város neve héberül Ecjón-geber. igen erős oszlopa volt Salamon gazdagságának. Az újabb felfedezések: Nelson Glneck professzor ásatásai az »Edom földjén« tárgyilagos világossággal igazolják ezt. (L. The Expository Times, 1938 dec. 135— 136. o.) Salamon királyi kikötője, Ecjon Geber, a Vöröstenger keleti öblében, Eláthoz közel feküdt; itt építietj ték a hajókat és itt bonyolították le a tengeri kereskedelmi forgalmat. Az a hely, ahol ma az ásatások folynak, egy alacsony domb, 650 méternyi távolságra a tengertől, és mégis, az aránylag nagy távolság ellenére is, minden valószínűség szerint itt volt a kikötő! A tenger vizétől való nagy távolság azzal magyarázható, hogy az északi szelek és az arab sivatagról jövő homokviharok háromezer éven át óriási mennyiségű homokot raktak le a domb és a viz köpött. A tengerpartot azután ez a folyamat mind délebbre szorította, egészen a mai állapotáig. * Ecjon Geber igen forgalmas hely lehetett és jelentősége most a kutatások előrehaladásával egyre jobban emelkedik előttünk és úgy látjuk, hogy fontosabb ipari és kereskedelmi hely volt a maga idejében, mint a bibliai tudósítások után elképzelnénk. Itt találkoztak a legfontosabb karavánutak, melyek Arábiából és a Sinai félszigetről Jeruzsálem felé közeledtek. Hatalmas ipari központtá fejlődött ki: a rézfinomító és feldolgozó kemencék, mint az ásatások mutatják, nagy területen feküdtek. Eddig tíz rézolvasztókemen| cét tártak fel, melyek ma is igen jó állapotban vannak. Itt készítették a fegyvereket, lándzsahegyeket, halászóhorgokat, tűket, stb. Salamonnak nagy kivitele ; volt a nyers és a feldolgozott rézéből, de királyi pa! lotájának díszei is itt készültek. Innen származhattak 1 Jakin és Boaz oszlopai, Hirámnak, a tirusi rézművesnek kezemunkái, melyek a templom tornácában állottak, innen az óriási öntöttfém medence, az »öntött ten! ger« — kb. 72.640 liter befogadóképességű, melyet 12 rézből való ökör tartott. A rézfeldolgozó ipar mellett igen fejlett és fontos iparág volt a fazekasság. Az említett ásatások egy helyen olyan tömegben hoztak felszinre cserépedényeket, hogy feltehető: ott ilyen lerakat, vagy talán éppen bolt volt. — Említésre méltó szerepet játszott Ecjon Geberben a főiparágak révén a szövő-, üveg- 1 gyöngvkészítő-, kötélgyártó-, kosárfonó- stb. ipar is, de legnagyobb jelentőségű a hajógyártás Volt. A tirusi föníciaiakkal való szövetség révén tapasztalt hajósok és hajóépítőmesterek kerültek Ecjon Geberbe és megtanították Salamon szolgáit a hajózás magasabb mesterségére. Valóságos kereskedelmi hajóhadat szereltek fel itt. Mikor kifelé indultak ezek a hajók, rezet és rézipari' cikkeket vittek magukkal, — és arannyal, ezüsttel, elefántcsonttal és illatszerekkel tértek vissza: ez a hajózás bonyolította le a kereskedelmet a távoli partvidékkel, Ofirral és tán Indiával is, és ez a külkereskedelem volt Salamon gazdagsá gának egyik legbővebb forrása. Ecjon Geber, mint hajózási, ipari es kereskedelmi központ olyan nagy jelentőségű lehetett Salamon idejében, mint ma az ottani kormányzóságoknak az olajforrások és olajfeldolgozó gyárak. A hajósok voltak azok, kik messze földre elvitték Salamon bölcseségének,. tudományának és — gazdagságának hírét és teremtettek állandó kereskedelmi kapcsolatot a távoli országokkal. Sába királynője is így hallott a nagy királyról és elment hozzá, hogy megcsodálja az ő bölcseséget és tudományát. Salamon igazán királynőhöz méltóan fogadta, gazdagon
