Dunántúli Protestáns Lap, 1938 (49. évfolyam, 1-52. szám)
1938-08-07 / 32. szám
1938. 154. oldal ___________ DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. Az 1928 május hó 28-án megnyílt zsinat többszöri megszakítás után, december 7-én kezdte meg utolsó tanácskozását. Elsősorban határozott a törvényhozás által elrendelt István király napjának megünneplési módozatáról, majd a templomok kereszt és festményekkel ékesítése ellen, a két protestáns egyház közigazgatási és vagyoni vitás kérdéseinek eldöntésére külön bíróság szervezéséről, a lelkipásztorok szolgálatának korhatáráról és áthelyezésükről, a legfontosabb kérdés azonban a kárunkra reverzálist adók büntetéséről szóló törvénycikk, amely törvénycikk véleményem szerint enyhe és csak lassú haladás előre és lesznek sokan, akik nem fognak megrettenni az öt évi urasztalától eltiltástól és ősi hitüket elárulva, megfogják adni a kath. egyház által követelt reverzálist. Nagytiszteletű és Tekintetes Egyházmegyei Közgyűlés! Igaza van Muraközy Gyula nagytiszteletü úrnak: »Sokan vagyunk, akik a magyar református egyház mai állapotát nagyon nyomorúságosnak, szegénynek és nagyon szétszórtnak látjuk, s akik épen ezért ezt a lassú haladást is megköszönjük az Egyház Urának«. Nagy kár, hogy a zsinat nem foglalkozott a lelkész- és tanítóválasztási törvény megváltoztatásával, pedig sok korteskedésnek, a lelkészi álláshoz nem illő megalázkodásnak, a választások után pedig sok egyenetlenkedésnek venné az elejét; mert a lelkészválasztásnál a főcél alkalmas személy keresése az Isten Igéjének hirdetésére, nem pedig annak megmutatása, hogy melyik párt az erősebb. Nagytiszteletü és Tekintetes Egyházmegyei Közgyűlés! Meg kell emlékeznem még a két protestáns egyház püspökei, főgondnokai, illetve felügyelői által az egyházak pásztoraihoz és híveihez intézett felhívásról, amelyben megemlékeznek István királyról és. az általa alapított királyságról, kiemelve a bölcs király történelmi nagyságát. A május végén megtartott eucharisztikus kongresszusról felhíva a hívek figyelmét arra, hogy részünkről az ünnepségeket semmi bántó hang meg ne zavarja. Felhívják az összes lelkitanítókat, hogy igehirdetéseikben és tanításaikban hirdessék Krisztus főpapi tisztét, engesztelő áldozatát, az úrvacsora sákramentumát, az istenitiszteletről szóló tanítást és a felebaráti szeretet nagy parancsát, végül pedig felhívják az összes híveket, nogy erősen álljanak meg a hitben. Nagytiszteletű és Tekintetes Egyházmegyei Közgyűlés! Ä múlt évi megnyitó beszédemben megemlékeztem arról, hogy a kecskeméti állami iskolákba a ref. polgármester rendeletileg kifüggesztette a keresztet, a törvény rendelkezésének ellenére, s azóta folyton halljuk, hogy keresztet függesztenek ki az állami és községi iskolákba és más épületekbe. Legutóbb pedig Keszthelyen és Szigetváron történt, hogy a községi iskola tantestülete és a képviselőtestület határozatából, az eucharisztikus év emlékezetének megörökítésére kifüggesztették a feszületet, nem törődve azzal, hogy a kisebbségek vallásos érzését sértik azzal. Vájjon ezekkel az erőszakkal kifüggesztett keresztekkel mennyivel lesz több keresztyén ember országunkban? Befejezésül idézem Ravasz püspök úrnak a fehérvári orsz. presbiteri szövetség gyűlésén elhangzott szavait: »Áltatás az, hogy békeidőket élünk. Oroszországban államvallás az istentelenség, Németországban is kiforrás alatt van a valláskérdés, véleményem szerint itt az utolsó perc, hogy a keresztyén egyházak összefogjanak«. Közgyűlésünket megnyitom. A tatai egyházmegye közgyűlése. A tatai egyházmegye lelkipásztorai július hó 19-én Kocson tartották ezen gyülekezet lelkipásztorának és presbitériumának szives meghívására évi rendes lelkészértekezleti gyűlésüket. Ezen alkalommal részint a kocsi gyülekezetnek, részint Süvegh István lelkipásztortestvérünknek voltunk igen szívesen látott vendégei. Másnap, július 20-án Tatán az egyházmegyei közgyűlés volt. Reggel 9 órára megjelentek -— Ikevés kivétellel — az egyházmegyei világi tisztviselők, a lelkipásztorok és egyházi gondnokok. Ekkor nevezett gyülekezet templomában felhangzott a 63. dicséret 1. verse, mely után Löké Károly esperes felolvasta Róm. XV. 1—7. és 13. verseit, majd buzgó imában áldást kért a megjelentekre és a végzendő munkára. Utána Thaly Dezső egyházmegyei gondnok mondta el e lap előbbi hasábjain közölt megnyitó beszédét. A megnyitás után következett a gyűlés tárgyainak sorrendszerinti elintézése. Kálmán Rudolf tb. főszolgabírót egyhangúlag világi jegyzővé választották a gyülekezetek presbitériumai. A választást a közgyűlés örömmel erősítette meg, mert a komáromi egyházmegye volt érdemes gondnokának fiában biztosítékot lát arra, hogy szivvellélekkel szolgálja egyházmegyénket. A megválasztott vil. jegyző esküjének letétele után ünnepélyes szavakkal tett Ígéretet arra, hogy azt a bizalmat, mely vele szemben teljes egyhangúságban nyert kifejezést, minden közérdekű működésében igyekszik kiérdemelni. Megerősítette a közgyűlés Kocsis Sándor szomódi s.-lelkésznek héregi- és Szabó Kálmán nagypalli s.-lelkésznek etei lelkipásztorrá történt megválasztását. Mohácsy Margitnak császári tanítónővé, Gombás Istvánnak ácsi tanítóvá történt megválasztása végleges megerősítést nyert. Kupusz Margitnak dunaalmási és Sáhó Ilonának bőnyrétalapi tanítónővé történt megválasztását végérvényesen csak akkor lehet megerősíteni, mikor a választásokat a kultuszminiszter úr is tudomásul veszi és nevezettek részére a fiz. kiegészítő államsegélyt kiutalja. Nevezett megválasztott négy tanító, ill. tanítónő a törvényben előirt esküt letette. Ezek után következett Besse Lajos egyházm. főjegyző előadásában Löké Károly nagy gonddal készített, az egyházmegye minden gyülekezetének összes mozzanatára kiterjedő esperesi és egyházlátogatási jelentésének tárgyalása. Felhívta a közgyűlés a lelkipásztorokat és tanítókat, hogy tartózkodjanak minden szélsőségees politikai irányzatban való részvételtől. Rom. kath. testvéreinkkel szemben ivedig helyezkedjünk a megértés és testvéri szeretet álláspontjára, hogy ne egymás ellen küzdjünk, hanem egymás mellett dolgozzunk a letiport magyar haza talpraállításáért és a Krisztus igaz ügyének diadaláért. Köszönetét nyilvánította a közgyűlés a kultuszminiszter úrnak, dr. Darányi Kálmán és Tasnádi Nagy András uraknak azért a nagyon sok fájó sebet enyhítő intézkedéséért, hogy az elhalt lelkipásztorok és kiskorú árvái részére a férj, illetőleg apa elhalálozásanapját követő három hónapon át mindazokat az államsegélyeket kiutalják, amelyek az elhalt lelkipásztornak esedékesek voltak. Ismételten felír a közgyűlés a tanítói nyugdíjjárulékok rendezése tárgyában a fokozatos hatóságok útján a kultuszminiszter úrhoz, hogy , ezen járulékok fizetését minden tanítói állás után tegye a községek kötelességévé s az egyházakat terhelő hátralékok után leg-
