Dunántúli Protestáns Lap, 1938 (49. évfolyam, 1-52. szám)

1938-07-10 / 28. szám

1938. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 135. oldal. .június hó 28-án hosszas szenvedés után csendesen elhunyt Kisasszondon. Temetése, az elhunyt kíván­sága szerint puritán egyszerűséggel ment végbe Kis­asszondon, /unius 30-án. A temetési szertartást Antal Gábor kisasszondi h. lelkész végezte. Az elhunyt hosszabb ideig volt a belsősomogyi egyházmegye ta­­nácsbírája, a belsősomogyi ref. egyesület világi el­nöke, a kisasszondi ref. egyház tb. főgondnoka s állandóan buzgó résztvevője volt, családi hagyomá­nyaihoz híven az egyházi életnek. A B. F. R. A. — Új református templom. Balatonaligán jú­nius 26-án szentelték fel a Rauszek Jenő és neje Szap­panos Júlia által építtetett új templomot, mely alka­lomból a balatonfőkajári anyaegyházközség presbi­tériuma díszgyűlést tartott. Bakó Lajos lelkipásztor elnök, a mezőföldi egyházmegye esperese, ima és igeolvasás után a nyilvános gyűlésen jelenlevő vendé­geket, dr. Ravasz László és Medgyasszay Vince püspököket, Rauszek Jenő és neje Szappanos Júlia Öméltóságáikat, a templom építtetőit és mind a töb­bieket — társadalmi és felekezeti különbség nélkül — a Krisztusban testvéri szeretettel köszöütvén, Isten iránti hálával eltelve jelntette be és kérte jegyző­könyvbe vétetni azt az örvendetes eseményt, hogy egy hívő lelkű és áldozatos szeretetben gazdag szívű há­zaspár, — a római katholikus vallású Rauszek Jenő íny. miniszteri tanácsos úr és református vallású neje, Szappanos Júlia úrnő, Balatonaligán, villájuk kertjé­ben a Balaton partján teljesen a saját költségükön több mint tizenhatezer pengőért — szép templomot és arra tornyot építtettek, a templomot művészi Ízléssel párosult nemes egyszerűséggel, magyaros stílusban, be is rendezték, a toronyba két harangot is felszerel­tettek, s ezt az így teljesen készen álló szentegyházat a Balatonfőkajárhoz tartozó balatonaiigai református gyülekezetrész istentiszteleti céljaira felajánlották. Ezt a használati jogot — saját tulajdonjoguk fenntar­tása mellett — a balatonfőkajári egyházközség ré­szére telekkönyvileg is biztosították, a presbitériumnak egyházhatóságilag is jóváhagyandó határozatára bíz­ván, hogy a templom nyaranként egy-egy vasárnapon mikor engedtessék át az evangélikus vallású testvérek istentiszteleti céljaira. Az építtető-ajándékozók életé­ben a templom ^esztendőnként a június hó 1 -tői szeptember hó 10-ig terjedő fürdőidóny tartama alatt használható. A presbitérium a hivő lelkek boldog örö­mével vette tudomásul lelkipásztor bejelentését. Hála­teljes szívvel fogadta el a fentiek szerint történt ado­mányozást. Nagyrabecsülő tisztelettel mondott érette köszönetét a fenkölt gondolkozású ajándékozóknak, —­­s az általuk tett kikötések megtartását kötelességsze­­rűen és a legszívesebb készséggel elvállalta. Az aján­dékozók életére Isten gazdag áldását kérte, kívánva, hogy fájó szivük mindig találjon enyhülést és vigasz­talást az imádságban és az imádságnak abban a .haj­lékában, melyet mindig siratott kedves leányuknak, Jucikának legszebb emlékül építtettek. Jegyzőkönyvbe íratni rendelte a presbitérium emlékezetnek okáért, hogy a most végbement templomszentelési ünnepé­lyen dr. Ravasz László dunamelléki református püspök igehirdetéssel, Medgyasszay Vince dunántúli reformá­tus püspök a felszentelő imádság tartásával végezték a szószéki szolgálatot, amely után Bakó Lajos esperes­­lelkész egy kisdedet, névszerint Hajgató Évát, keresz­telt. A Bibliából az I. Korinthusi levél 3. rész 9—-\li versei olvastattak. Textusul az egész LXXXÍV. zsoltár vétetett fel. A templom két ajtaját a bevonulás előtt »Az Atyának és a Fiúnak és a Szentléleknek nevében« vótummal nyitották meg a püspökök. Bevonulás alatt a XLII. zsoltárt énekelte a közönség. Jelen voltak és a szolgáló püspököket Bakó Lajos esperessel együtt palástosan kisérték be az új templomba Szabó Imre budapesti, Eőry Szabó Dezső dombóvári esperesek, Mészáros János, Eötvös Sándor, Molnár Gyula, Vargha Kálmán lelkészek, Böröczky Béla, Mészáros László, Sipos Károly segédlelkészek. Résztvettek az ünnepélyen Drenyovszky Lajos és Komjáthy Lajos evangélikus lelkészek is. Az ünnepélyen a következő énekek hangzottak el. Fennálló ének: Jövel Szent Lé­lek Úr Isten (63. dics.), gyülekezeti főének a 231. dics. 4, 6. verse, textusfelvétel előtt a XC. zsoltár 1. verse: »Tebenned bíztunk eleitől fogva...« Záró­ének a Himnusz. A presbitérium felkérte dr. Szász Károly v. b. t. t., dr. Máthé Dénes egyetemi ny. r. k. tanár és Kovács Béla földbirtokos urakat, hogy az aligai alkalmi gyülekezet és a községbeli anyagyüle­kezet között az összekötő munkát végezni szívesked­jenek. Most, hogy a gyülekezet Isten különös gon­doskodása folytán buzgólkodása helyéül az immár felszentelt templomban állandó otthont nyert, hálás szívvel mondott köszönetét a presbitérium mindazok- i nak a családoknak (Rauszek, Gölfner, Máthé), akik ! esztendők hosszú során át a nyári vasárnapokon min­denkor örömest fogadták hajlékukba az Isten Igéjé­vel táplálkozni kívánó hívek gyülekezetét. Hálás kö­szönettel adózott a presbitérium dr. Ravasz László és Medgyasszay Vince püspököknek, akik az ünne­pélyen megjelenni s lélekemelő szolgálataikkal an­nak nemcsak fényét emelni, de áldásokban gazdag ; hatását is feledhetetlenné tenni kegyesek voltak. A gyűlés Bakó Lajos lelkipásztor, esperes zárófohá­szával ért véget. — 50 esztendős érettségi találkozó. Június 26-án ritka ünnepélynek volt tanúja az öreg kollégium. Azok jöttek össze baráti találkozóra, akik 1888-ban tettek érettségit. A megjelentek a díszteremben gyülekeztek és onnét együttesen vonultak fel a ref. templomba, ahol ez alkalommal az egyik osztálytárs, Borsos Ist­­! ván nyug. ref. lelkész végezte az istentiszteletet meg­kapó erővel. Templom után ugyancsak a díszterem­ben gyűltek össze, ekkor Nagy István esperes üdvö- I zölte a kollégiumot (beszédét lapunk vezető helyén közöljük), melyre Fejes Zsigmond gimn. igazgató, tanügyi főtanácsos válaszolt. Beszédet mondtak még Iglauer István, Bállá Dezső, Pethes Dezső, a hősi­halált halt diákok emlékművénél Nagy Kálmán. A meg- S jelentek nevében Nagy István virágot helyezett dr. ! Antal Géza püspök sírjára. Délben a Központi Szálló­ban volt ünnepi ebéd, amelyen felköszöntőket mond­tak Nagy István, Bállá Dezső, Fekecs Sándor, Pethes Dezső, Nemes Kálmán, Borsos István, Fejes Zsig­mond és dr. Pongrácz József. Kedves emlék lesz az ebéd résztvevői számára az a díszes majolikakulacs, melyet Iglauer István városlődi majolikagyárában erre az alkalomra készíttetett és ezzel minden jelen- I levőt megajándékozott. (Egy példány jutott belőle I a főiskola Papensia gyűjteménye számára is!) Az j ebéd alkalmával Bállá Dezső indítványára gyűjtést ; rögtönöztek a pápai ref. templom céljaira, melynek eredményeképen 71 P és 10 cskorona gyűlt össze. A találkozón a következők jelentek meg, többnyire feleségükkel: Alstátter Samu Máv. nyugdíjas (Buda­pest), Bállá Dezső ref. lelkipásztor (Kúp), Borsos István nyug. ref. lelkész (Nagykanizsa), Fekecs Sán­dor ref. lelkipásztor (Velky Megyer), Iglauer István mérnök, gyáros (Budapest—Városlőd), Nagy István

Next

/
Thumbnails
Contents