Dunántúli Protestáns Lap, 1938 (49. évfolyam, 1-52. szám)
1938-06-05 / 23. szám
1938. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 107. oldal. azonban az, hogy a testvéri kötelékben nem a sebek mutogatása, a világi érdekek támogatása és a kéregetés legyen a célunk, hanem Krisztus általi önerőnk, értékünk, munkánk felmutatása, az egymás hite által való épülésre. 4. A szekta nem felekezet, nem Egyház, hanem a keresztyénség történeti fejlődéséből magát ’kiszakított, azzal szembehelyezkedő mozgalom és »íalakulat. Lehetséges, hogy nálunk szekta az olyan nevet viselő alakulás is, amely máshol Egyház, felekezet. A szekta mivoltát tehát nem a sokszor esetleges és meg sem felelő inév dönti el, hanem a történeti Egyházzal való ellentétessége. A szekta mindig történelemellenes és' ezzel együtt kultúraellenes alakulás. Lényegéhez tartozik, hogy magát a »szentek« társaságának tartja,; szemben az Egyházzal. Önmagának igényli a Szentirás hiteles magyarázatát s ebben minden /jelenséget valamely titokzatos eseménnyel, többnyire a világ végével kapcsol össze, főgondja az »idők jeleinek« megfejtése, melynek alapján világkatasztrófákat dátumra jövendöl meg. A megtértségnek, szentségnek külső jeleit és formaságait követeli meg. A szekta erős vallásos ösztönzésü, élénk erkölcsi törekvésű, ;de értelmileg homályos és érzelmileg túlfűtött egyének között hódít. Az Egyház és a szekta közt békesség nem lehet. , Elítélünk azonban a szekta ellen alkalmazott minden j erőszakot, egyrészt az evangéliom szellemében, inas- | részt mint rossz taktikát is, -mely az üldözöttségben kiválasztottságot, mártirságol élvező lelkűidet támaszt és a szektát csak erősíti. Egyházi szempontból a szekta ellen az egyetlen orvosság az életerős gyülekezeti közösség és annak öntudatos bizonyságtétele, szere tét munkája. A gyakorlati példák is mutatják, hogy a szekta olyan mértékben esik ívissza, amilyen mértékben az Egyház belső élete «erősödik. Aranyszabály az, hogy a szektáskodókkal vitatkozni aem szabad, hanem saját gyülekezetünk tagjainak hitbeli öntudatosságát kell úgy érlelnünk, hogy a hamis tudománnyal szemben immunisokká legyenek. A francia református egyházak egyesülése. A francia református egyházak egyesülési törekvéseiről többizben megemlékeztünk lapunk hasábjain. A törekvések elérkeztek a döntő stádiumhoz. Miután az egyesülendő négy egyház: evangéliumi református., református, szabad református és methodista egyház különböző fórumai foglalkoztak az »elintézendő kérdésekkel, s miután a Hitnyilatkozatra (melynek szövegét régebben közöltük) és arra nézve megegyeztek, milyen formulával mondja ki a lelkipásztor hivatalbaiktatása alkalmából a Hitnyilatkozat elismerését; s miután az egyházközségi választási jogosultságot illetőleg is létrejött a megegyezés, április 25-én Lyonban összeült az egyesülendő egyházak alkotmányozó gyűlése, mely ötnapi munkával a bizottsági előmunkálatok alapján megállapította a »francia református egyház« alkotmányát. Az alkotmányozó gyűlés elnöke Boegner Márk volt, akit múlt évi látogatása alapján sokan ismerünk és nagyra becsülünk. A legnagyobb ref. egyházat, az evangéliomi reformátust 30 lelkészi és 30 világi tag képviselte, a kisebbeket aránylagosan kevesebb; összesen 111-en tárgyaltak az egyesülés nagyfontosságú kérdéseiben. Az alkotmányozó gyűlés lefolyása — mint a kiadott jelentés mondja — felülmúlta mindazok várakozását, akik rajta résztvettek. Mindnyájukat egy lélek és szent öröm töltötte el, s munkájukat Isten színe előtt szeretetben és mély hálával végezték el. Az egyesült egyház hangsúlyozza, hogy nem »új« egyház, hanem a réginek helyreállítása. Alapját a keresztyén egyház nagy dokumentumai, a református hitvallások és a most véglegesen elfogadott Hitnyilatkozat adják. Alkotmánya zsinat-presbiteri. Az egyháztagok közül azok, akik huszonegyéves korukban lelkűk indításából a gyülekezet előtt hitvallást tesznek, »felelős egyháztagok« lesznek. Ők választják a presbitereket a huszonötévnél idősebb felelős egyháztagok közül. A presbitérium választja a lelkipásztort. Az egyházközségek felett egyházjogilag az egyházkerületek (région, circonscription) állnak, amelyek számát az alkotmányozó gyűlés a régebbi 30 helyett 16-ban állapította meg, s megcsinálta az új egyházkerületi beosztást. Az egyházkerület élén az egyházkerületi tanács áll, melynek tisztviselői a lelkészelnök, alelnök, titkár-levéltáros és pénztáros. A kerületek felett az Országos egyháztanács áll, amelynek jogában áll az egyházkerületi tanácstól elnöke, pénztárosa leváltását kivánni. Az egyházkerület konzisztóriumot is szervez, amelynek hivatása az, hogy spirituális kötelékül szolgáljon a kerületbeli egyházközségek közt. Hogy az űj alkotmánnyal szemben még elfogadóinál is merülnek fel aggodalmak, érthető. Megállapítják, hogy az egyházi centralizmus a zsinat-presbiteri elv rovására megy; majdnem »egyházi fasizmus«tól lehet tartani (E. Gounelle). Nem lehet megemlítés nélkül hagynunk, hogy az egyesüléstől vonakodók, akik mint beszámoltunk róla, az orthodox jellegű evangéliomi reformátusok közül kerülnek ki, távolmaradtak, s megindult a vita, ki a »disszidens«. Az egyesülés öröme így nem zavartalan. Az alkotmányozó gyűlésből az egyházakhoz intézett »Üzenet« minden egyházat hiv, s Boegner külön cikkben is kifejezi reményét, hogy a ma még távollevők csatlakozni fognak. Reméljük mi is, hogy francia hittestvéreink egyesülése egyre lelkibb, mélyebb és teljesebb lesz. Nehézségek még vannak és lesznek. A Lyonban megkezdett munkát folytatni kell. E munka egyik nagy állomása lesz az egyesült egyház új zsinata, amely elé nagy várakozással néznek francia hittestvéreink. T. D. — Vizsgarend a pápai ref. tanítónőképző-intézetben és polgári leányiskolában. Képzői vizsgálatok: június 9-én reggel évzáró istentisztelet, délelőtt a külön zenét és angolt tanulók vizsgálata; délután záróünnepély. 10-én délelőtt I. képző osztály vizsgálata, délután II. képző osztály vizsgálata. 11-én délelőtt II. képző, délután III. képző osztály vizsgálata. 13-án délelőtt III. képző, délután IV. képző osztály vizsgálata. 14-én egész nap IV. képző osztály vizsgálata, 20-án képesítő vizsgálati előértekezlet. 22—25-én egész nap befejező képesítő vizsgálat gyakorlati és szóbeli része. 25-én délután záróértekezlet. 27-én kántorképesítő vizsgálat. A polgári leányiskolái évvégi összefoglalások június 10, 11, 13—15. napjain lesznek. A magántanulók Írásbeli vizsgálatai június 14. és 15-én délelőtt lesznek; a szóbeli magánvizsga 17. és 18-án lesz.
