Dunántúli Protestáns Lap, 1937 (48. évfolyam, 1-52. szám)
1937-12-26 / 52. szám
254. oltja] DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS ! Af\ 1937. az 0 "hajlékát készítettük ef: megújított és kibővített kedves, templomunkat, szépen szófó három harangjává f és zengő hangú orgonájávaf. Ez voít eíőttünk a legsürgősebb és legfontosabb, mert kellett szívünknek az a szent hajlék, hol fájdalmaink között a hívek megszentelt közösségében Istennél vigasztalást kereshetünk, örömeinkben Néki hálákat adhatunk, teljesítve az apostol felhívását: »Szenved-e valaki közietek? Imádkozzék! Öröme van-e valakinek? Dicséretet énekeljen!« (Jak. 5:13.) Óh hányszor érezted azóta, Testvérem, a megszentelt templomfalak között és hányszor vallottad meg könnyekkel szemeidben a templom Ura, a Jézus előtt: »Boldog óra, boldog élet: egy hajlékban lakni Véled!« Azután elkészült néhány év múlva a Jézus szolgájának, a lelkipásztornak új lakóháza. Felépítettük ezt is, hogy az evangéliom szolgája minél zavartalanabbá végezhesse Isten országa építésének szent munkáját. Ez a hajlék az Illyés hajléka. Végre pedig itt áll előttünk a harmadik hajlék, az új tanítólakás is, a Mózes ‘hajléka s vele együtt itt áll megújítva az‘iskola épülete is. De nehogy azt gondoljátok, mintha mi: az egyház hivatalos szolgái, a tanító és a lelkipásztor, a magunk személyét akarnánk nagyra tartani, mikor lakóházainkat a Mózes hajlékának és az Illyés hajlékának nevezem. Távol áll tőlem az a dőre és kevély gondolat, hogy a magunk igénytelen személyét a Mózesével és Illyésével azonosítsam. Sőt elevenen érezzük mind a ketten, hogy mennyire kisebbek vagyunk minden tekintetben Isten eme kiválasztott szolgáinál. Nem. a miénk sem az HIyé$-láfiglelke., sem a Mózes hréty bölcsesége, sem a kettejüknek páratlan istenhűségé. Miénk csak a gyarló igyekezet, szolgálataink közben a sok erőtlenség s mindezekért orcánk pirulása. De, ha gyarló, esendő szolgái vagyunk is mi a mi Urunk Jézus Krisztusnak, vájjon azért a munka, mit gyenge erőinkkel köztetek mi is folytatunk, nem ugyanazt a szent célt szolgálja-e, mely felé Illyés is, Mózes is vezették a Jehova kiválasztott népét és szent nemzetét? Mózes 40 évig nevelte, tanította, fegyelmezte a népet a pusztában, hogy alkalmassá tegye az Ígéret földének bírására s ott a Jehova-Istennek szolgálatára.. Illyés prédikált, dorgálódott, imádkozott, önmagában vívódott, emésztődött, hogy az elhajlott népet Istenhez térítse s a Jehovához való hűségben megtartsa. Nem ugyanez-e a mi'hivatásunk is? A tanítóé a gyermekek között s a lelkipásztoré az egész gyülekezetben, S vájjon ezért a szent hivatásért és munkáért nem nevezhetők-e a tanítók és a lelkipásztorok a nép Mózeseinek és Illyéseinek. Maga Jézus is így nevezi a Gazdagról és Lázárról szóló példázatában a nép lelki vezetőit, amidőn hozzájuk utasítja az élet és üdvösség nagy kérdéseiben az embereket, Ábrahám szájába adván ez üzenetet: »Vannak Mózeseik és prófétáik, hallgassák azokat«. (Luk. 16:29.) És ha a nép lelki vezetői Mózes és Illyés munkakörében forgolódnak, ki merné kevésre értékelni, lekicsinyelni azt a munkát, mit a hivatásukat teljes mértékben átérző és lelkiismeretesen betöltő tanítók és lelkipásztorok végeznek az iskolában és templomban, nemcsak, de ma már az iskolán és templomon kívül is? Én merem hirdetni, amit egyik jeles püspökünk is megállapít, hogy Isten után a jó tanítónak és a jó lelkipásztornak köszönheti minden értékét az igazi nemzeti nagyság.* De hirdetem e jelesünkkel együtt azt is, hogy ennek a mi nemzetünknek s vele együtt a tanítóinak és a lelkipásztorainak is, ha bizonyosra akarják várni porba tiport hazájuk feltámadását, különbnek kell fennie más nemzeteknél, különbeknek más nemzetek felki vezetőinél. Mint egy test két karjának, úgy keli a lelkipásztornak és tanítónak együttesen feb emelniök a rájuk bízottakat, széjjeljárva a nép között, megismerve egyenként mindenkit. Fel kell rázniok az elaíélt, közönyös és tunya lelkeket, óvniok ämrtö jelszavaktól a könnyen hívőket, mert a mai világ eszményei süppedékes mezőkre, lélekölő ingoványokra viszik a hiszékeny embereket. S ha majd Isten segedelmével sikerült a mainál különb: Istent és embert jobban szerető, imádkozó lélekkel dolgozni tudó, hazáért, egyházért áldozatokat szívesen hozó nemzedéket visszavezetni a pusztai bujdosásból a teljesebb magyar föld Isten által kijelölt határmesgyéjére, akkor mi félreállunk, hogy a boldog változásnak örvendő emberi szemek ne lássanak mást, csak Öt, ki minket csupán eszközökül használt, aki a mi erőtlenségünket segítette, sikerre vezette s abban a maga szent erejét megdicsőítette: Jézust egyedül. A Mózesek és Illyések alakjainak el kell tünniök, mint ahogy eltűntek Jézus fénylő alakja mellől ott a Thaborhegyén is, hogy annál tündöklődben ragyogjon elő Annak alakja és dicsősége, akit egyedül illet minder^ dicséret, tisztesség és hálaadás: a Jézusé egyedül. Legyen ez az új hajlék is időtlen időkig mindenkor ilyen, a Jézusnak hódoló tanítóknak, valamint a parochiális ház is Jézust hűséggel szolgáló lelkipásztoroknak lakóhelye s legyen az iskola és a templom és az egész gyülekezet Jézus dicsőségét felragyogtad Mózeseknek és Illyéseknek munkatere. így lesz hálaadásunk és örömünk ez új hajlék elkészülte és az iskolaépület megújulása fölött szent és állandó, így lesz templom és iskola Mózes hajléka és Illyés hajléka, de az egész gyülekezet is igazán a Jézusé egyedül. Ámen. Pap Kovács Ödön ______________ csóri lelkipásztor. * Farkas I. sárospataki konferenciai megnyitója ápr. 1-én. frx .. ' - . fc KONYVISMERTETES íj »Lorántfy Zsuzsáimat Irta Szentmihályiné Szabó Mária. Singer és Wolfner kiadásában jelent meg ez a nagyszerű könyv, mely egyik legvonzóbb darab az újabban megjelent történelmi regényeink között. Az író nem törekszik az átlagolvasók ízlésének szánt szenzációs leleplezésekre, ami ma annyira divatos irányzat. Megmarad mindvégig a tiszta, nemesen egyszerű hang mellett, méltóan ahhoz a kiváló jellemű nőhöz, akinek élete és jelleme őt megihlette s ennek aj lírai szépségű regénynek a megírására késztette. Jellemző a regény feldolgozásában, hogy nagyobb részletességgel foglalkozik a kor történelmi eseményeivel s vele kapcsolatban a férjjel, Rákóczi Györggyel, továbbá Bethlen Gáborral, az erdélyi fejedelemmel, mint magával Lorántfy Zsuzsánnával, de épen ezeken a történelmi eseményeken keresztül értjük és érezzük meg, hogy ki volt Rákóczi György számára Lorántfy Zsuzsánna? A hatalmas birtokok urának feleségét sohase fűti a nagyravágyás, hogy férjét kalandos vállalko
