Dunántúli Protestáns Lap, 1937 (48. évfolyam, 1-52. szám)
1937-12-26 / 52. szám
252. oldal DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1937. egy ilyen felébredt, elterjedt és megsürűsödött keserűség erős gőznyomására esetleg jóvátehetetlen és hozzá méltatlan cselekedetre ragadtassa magát. Ez a törvény nem annyira sarkantyú, véd is, a magyar református egyháznak ez az eljárása fokozza a biztonságérzetet és fegyelmet s kiküszöböli a lelki problémát, hogy valamit elmulasztottunk megtenni egyházunk védelmére. Ezért fontos, hogy esküt tett bírák ha kell, három egyházi fórumon vizsgálják meg a hütlenségi eseteket. De tudja meg mindenki, hogy a református egyház ezen a téren való feladatainak csak egyrészét oldjja meg így, azt, amely szükséges további miszsziói tevékenységéhez. Képtelenség volna hinni, hogy ezzel a maga feladatát egyházunk el is végezte. — olyan tévedés, mintha valaki egy büntetőkódexszel az egész nemzetnevelés kötelességét megoldottnak vélné. Pásztorolás, igehirdetés, bizonyságtétel, gyülekezeti munka, — végső fokon pedig a Szentlélek Isten akarata ez az ügy. Ravasz László püspök általános helyesléssel fogadott beszéde után Puky Endre dr., a Közigazgatási Bíróság elnöke beszélt. — A »Ne temere« dekrétum előtti időből van egy tanulságunk — úgymond Puky Endre —: a reverzális nélküli vegyesházasság valóban biztosítéka a felekezeti békének, mert a gyermek otthon a különböző vallások tiszteletét tanulta meg. Hivatkozik a sáját példájára:'édesanyja római katholikus volt és mindig elkísérte őt a református templomba s eljárt rendszeresen a maga templomába is. A felekezeti békesség biztosítja egyúttal a társadalmi békét. Nem csupán egy ize, de egyik tagja vagyunk a nemzettéstnek, tehát a mi betegségünk magának a nemzetnek gyógyítandó baja. »Bár a felekezeti békét talán nem mozdítja elő ez az intézkedés — mert akárhogy veszszük is, mégis csak harcot, noha ránk kényszerített harcot jelent« —, mégis elfogadja Puky Endre a javaslatot. A mai helyzetet átmenetinek tekinti mindaddig, amig majd kivívja a protestáns öntudat az 1868:53. te. visszaállítását s ennek eléréséért — kérj — tegyen meg minden lehetőt a zsinati elnökség, kövessenek el mindent az egyháztársadalmi szervek s az egyházi sajtó. Harsányi Pál gyulai esperes-lelkész még gyökeresebb rendezést kívánna. Bartha László tiszalöki esperes-lelkész és Böszörményi Jenő szentesi lelkipásztor után Hetessy Kálmán dr. kecskeméti lelkipásztor erőteljesen mutatott rá, hogy a reverzális magyar nemzeti sorskérdés is, aki reverzálist ad, a nemzeti közbékét rongálja. Gaál István törökszentmiklósi esperes-lelkész, majd Nyáry Pál pécsi esperes-lelkész állott fel: Nemcsak a reverzálisra, hanem a többi, erkölcsi vétségekre is ki kellene terjeszkedni a törvényalkotásban. Helyesli azt, hogy ne csak törvényben intézkedjenek, hanem pásztori levélben is értesítsék a reverzálist adókat arról, hogy tettükkel önként kizárták magukat a gyülekezet úrvacsorái közösségéből, Kiss Lajos demecseri esperes-lelkész szerint már régebben rendezni kellett volna az egész kérdéscsoportot. Varga Sándor csákvári esperes-lelkész kijelenti, hogy a reverzálisharc miatt egyesek nem áldatjálc meg házasságukat, ez pedig mindegyik félre nézve nagyobb veszteség, mint maga a reverzális. Sz. Kun Béla dr. debreceni egyetemi tanár indítványára, Kováts J. István dr. theol. professzor előadói zárószava után a törvényszövegben kimondották a következőiket: Az ellen, aki születendő gyermekeinek más vallásban leendő nevelésére nézve a református egyházra sérelmes megegyezést adott, a büntetés időtartama legalább egy év. A kiszabott időtartam letelte előtt is hatályát veszti a büntetés, ha a vétkez egyháztag a megegyezés hatályának megszüntetésével vétségét jóváteszi. Ha azonban jóvá nem teszi, a büntetés hatályos marad mindaddig, mig a megbüntetett egyháztag a gyülekezet előtt a templomban, ünnepélyes formában kinyilatkoztatja, hogy bűnét töredelmesen megbánta. Elhatározták, hogy a törvényes rendelkezésen kívül külön utasításban is körvonalazzák mindazokat az eljárási szempontokat, amelyek a reverzálisban bűnös egyháztaggal szemben alkalmazandók. A Református Zsinat folytatólagos ülésén Benedek Zsolt dr. konventi tanácsos előterjesztésében kimondották: a lelkészt, aki hetvenötödik életévét betöltötte, a következő hónap elsejétől olyképen kell nyugdíjazni, mintha szolgálatképtelenségét az egyházi bíróság jogerős ítélettel megállapította volna. Hangoztatta a zsinat, hogy teljes megértéssel van a nyugalmazott lelkészek, lelkészözvegyek és árvák nehéz anyagi helyzete iránt s a debreceni nyugdíjas lelkészeknek és lelkészözvegyeknek az illetmények csonkításán kiutalására és a kényszernyugdíjazás beszüntetésére vonatkozó kérelmét megfelelő intézkedés végett kiadta az Egyetemes Konventnek. Enyedy Andor dr. tiszáninneni lelkész-főjegyző jelentette, hogy a nagyfontosságú Országos Református Szeretetszövetség immár 34 intézményében 1454 ápoltra terjeszti ki gondoskodását. A Zsinat minden október hónap második vasárnapját árvanappá nyilvánítja, amelyen az istentisztelet alkalmával és minden tanintézetben tartandó iskolai ünnepélyen az egyház szociális kötelességeit s ebben a vonatkozásban az Országos Református Szeretetszövelség hivatását és munkáját kell tárgyalni.A késő esti órákban tért rá a református egyházi parlament a reverzális ügyben kiadandó eljárási utasítás tárgyalására. Enyedy Andor dr. előadói beszédében rámutatott, hogy a reverzális vagy lelki maghasadásra, vagy teljes lelki közömbösségre vezet minden egyházi dolgot illetően. Az elfogadott utasítás 1. §-a így kezdődik: Minden egyháztag, de különösen a presbitérium minden tagja köteles figyelemmel kisérni, hogy az egyházközségben kik szándékoznak vegyes házasságot "kötni; ezt a lelkipásztorral közölnie kell az egyháztagnak. A 2. § szerint az az egyháztag, aki születendő gyermekeinek másvallásban nevelésére megegyezést kötött, az egyházi választójogra érdemetlen, az ilyet — a presbitérium megállapítása után — a választók névjegyzékéből az évenkénti kiigazítás legközelebbi alkalmával ki kell hagyni, erről az egyháztagot írásban kell értesíteni. Aki a választói névjegyzékbe fel nem vehető, elveszti a választhatóság jogát és viselt egyházi tisztségéről lemondottnak tekintendő. A választójogból való kizárás tartamára és megszűnésére nézve egy éves minimumot állapított meg a Zsinat A 3. § leszögezi: azt, aki egyházunk kárára megegyezést köt, az egyház nem tartja alkalmasnak a Jézus Krisztussal való egyesülés szent jegyéiben részesedésre, miután ez a gyülekezettel való lelki közösség pecsétje is. Ezért azt az egyháztagot, aki születendő gyermekeinek más vallásban nevelésére kötött megegyezést, illetékes lelkipásztora a jelen szabályrendeletre való hivatkozással szólítsa fel arra, hogy addig is, amig ügyében az egyház fegyelmi bírósága ítéletet hoz, az Ürvacsorával éléstől tartózkodjék, mert
