Dunántúli Protestáns Lap, 1937 (48. évfolyam, 1-52. szám)
1937-08-22 / 34. szám
150. oldal, DUNÁNTÚL] PROTESTÁNS LAP. 1937. Az őrségi egyházmegye közgyűlése, j Az őrségi egyházmegye július 28-án tartotta évi rendes közgyűlését. Megelőző napon késő délutánig a különböző bizottságok és a lelkészegyesület üléseztek, A szentgyörgyvölgyi világi képviselő kivételével a közgyűlés alkotó tagjai mind megjelentek. Az érdeklődés azért volt olyan nagy, mert ez alkalommal iktathatott be gondnoki tisztségébe Kovács Gyula ny. törvényszéki tanácselnök. A közgyűlést könyörgés előzte meg, melyet Fülöp József esperes végzett. Az esperesi jelentés felolvasása után Kovács Gyula gondnok eskütétele és székfoglalása következett. Az egyházmegye nevében Fülöp József esperes köszöntötte, a lelkészi kar nagyrabecsülését Fejes Gábor tolmácsolta, az egyházmegyei tanítóegyesület szeretetét pedig Székely József fejezte ki az új gondnok előtt. Azután megtartotta székfoglaló beszédét, melyben, mint mondotta, véleményét nyilvánította néhány aktuális egyházi kérdésről. Esküt tettek még Chernél Ernő tanácsbíró, Tuboly Aladár íjegyzőy Markó Dezső tanító. Több üdvözlés után megválasztotta az előző éviek személyében az egyházmegyei tanácsot, a lelkészjelölő bizottságot. Kerületi rendes képviselő /Széli György dr., póttag Chernél Ernő lett. Tudomásul vettük a zalaegerszegi segédlelkészváltozást. A számvevők referálásában elfogadtuk az egyházmegyei pénztár számadását és költségvetését, valamint a gyülekezetek számadásait. A késedelmeskedő egyházak terminust kaptak a hátralékok rendezésére. Örömmel vette tudomásul közgyűlésünk a tanügyi jelentést, mely a legnagyobb elismeréssel adózik a tanítók tíerekas munkájáért. Az eredmény általában igen jó. Minden téren csak haladás és fejlődés. Igenigen szép volt az eredmény női kézimunkában. A legtöbb helyen mintaszerű kiállítás. Új iskola épült Szalafőn. Rádócköldeken, Kisrákoson most folyik az építés. Megállapítottuk a missziói munka lendületét. Több gyülekezetben rendszeres családlátogatás folyik. Barabásszegre, Szombathelyre, Nagyrákosra állandó segédlelkész beállítását kértük. Megkeresés megy a kerületi közgyűléshez, hogy a Konventnél sürgesse a szórványok új beosztását figyelembe vevő közalapi kivetést. A lelkészértekezlet javaslatára közgyűlésünk köszönetét mond az ORLE körkérdések előadóinak: Pethő Antal, Pataky László és Vörös Lajos lelkipásztoroknak. Letárgyaltuk a lelkészi fizetés arányosítására, a Presbiteri Szövetség megalakítására, a SDG- nál alapítvány létesítésére, a reformáció ünnepének egységesítésére és az énekeskönyv olcsóbbá tételére vonatkozó indítványokat. Felterjesztetnek a kerületre. Tudomásul vette közgyűlésünk a szentgotthárdi hívek fiókegyházzá alakulása ügyében kiküldött bizottság jelentését, hogy az ottani evangélikus egyházzal való társulásra vonatkozólag újabb szerződéstervezet dolgoztatik ki, mely a hivek kevesebb megterhelése mellett erőteljesebb pasztorációt és a ref. hitoktatás intenzivebbé tételét tartalmazza. Az egyházmegyénket érdeklő kerületi, konventi határozatokra az egyházak, lelkipásztorok és az illetékes bizottság figyelme felhivatott. Kimondottuk a lelkészi gyámintézet életrekeltését, visszaállítását, melyhez minden lelkész 200 P belépési és 15 P évi tagsági díjat fizet. Árokháty Béla énekügyi javaslatára szükségesnek tartja a közgyűlés egyházzenei bizottság alakítását. A szegedi ref. egyháznak a reverzális ügyben hozott határozatára kimondotta, hogy a gyermekek vallásának kérdését szabályozandónak tartja és e határozatot felterjeszti a kerületre azzal a kéréssel, hogy e tárgyban és ennek végleges szabályozása végett felirati kérelemmel forduljon a kormányhoz oly értelemben, hogy állítsa vissza az 1868. évi Lili. te. 12. §-ának rendelkezéseit, vagy szerezzenek érvényt az 1895. évi XLIII. te. 4. §-ának. E határozattal ugyanilyen értelemben való foglalkozásra felhivattak a kebelben presbitériumok. Elfogadtuk a szombathelyi egyháznak templomépítési tervét és engedélyt adtunk az építés megkezdésére. A kercai gyülekezet a presbiterek számának felemelését kérte, a kérést teljesítettük. Foglalkoztunk az Egerházy-féle programmtervezettel. Javasoltuk, hogy a hasonló címen kidolgozott ORLE-tételek alapján a konvent egy minden részleteiben pontosan kidolgozandó munkatervet állítson össze, s a gazdasági és szociális tevékenység egységes megindítását a tervezet alapján rendelje el. Tudomásul vertük a szentgotthárdi állami gimnázium és iskolaszanatóriumban folyó “hitoktatást; több szórvány új beosztása feletti határozatokat, az elnökileg elintézett ügyeket és a segélyek elosztására vonatkozó javaslatokat. Ezután még több kisebb ügy nyert elintézést. Esperesünk délután 1 órakor imát mondott és bezárta a közgyűlést. Az előzőnapi bizottsági üléseken történt alapos tárgyalások és megbeszélések nagyban hozzájárultak az ügydarabok gyors elintézéséhez. Közgyűlés után teljes bírósági ülés volt. Egy felebbezés nyert elintézést és megalakult az időszaki tanács. jző. Kívánalmak a konfirmációval kapcsolatban. Részletek a tatai egyházm. lelkészértekezletre készített előadásból. Talán semmi újat nem hozhatok elő, amit bárki is ne tudna egyháztagjaink közül a konfirmációról, — csak épen ráirányítom a figyelmet erre az aktuális kérdésre. Az apostoli korban, az őskeresztyének idején a felnőtteket katechizálták. így volt ez a reformáció századában is, de később elmaradt. A mai konfirmáció a vallási megújulásnak (pietizmus) eredménye. A konfirmáció a keresztség kiegészítő része akar lenni. A mai falusi konfirmáció 12 éves korban mindent megád, a felnőttek közé sorozza a gyereket és odavezeti az Úr asztalához, sok helyen bevonja a kényszeradózók közé. A falusi konfirmáció 12 éves korban történik; a gyermek kellő hittudás után vizsgázik, vallást tesz és mindvalamennyi együtt az Úrasztalához járul. Mivel kényszerkonfirmáció van, mindenki tagja lesz és maradhat az egyháznak. A 12 éves konfirmált a kényszeradózók közé kerül, fizeti végrehajtás terhe mellett a párbért, pénzt, búzát, rozsot és kukoricát. Ekzisztenciát fenntartó alannyá lett, díjlevelet és egyházi kiadásokat hordozó, tartó oszlop a 12 éves konfirmált gyermek. (Lásd a Dunántúli Protestáns Lap két pályázatát: Magyarlad és Csurgónagymarton.) Az egyház ekzisztentiális érdeke követeli a nagyon alapon konfirmációi reform bevezetését. A mai konfirmációnak nem lehet más célja, mint az evangélizáció. Nem az a célja, hogy intézménye- i sen beszervezzem a gyereket, hanem hogy misszió-