Dunántúli Protestáns Lap, 1937 (48. évfolyam, 1-52. szám)
1937-08-01 / 31. szám
Negyvennyolcadik évfolyam. 31. szám. Pápa, 1937 augusztus 1. DUNÁNTÚLI protestáns lap A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE ______________________________MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. __________________________________------------------------------------------ FŐSZERKESZTŐ: MEDGYASSZAY VINCE PÜSPÖK --------------------------------‘---------FELELŐS SZERKESZTŐ DR. PONGRÁCZ JÓZSEF THEOL. TANÁR PÁPA FŐMUNKATÁRS ÉS A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE : DR. TÓTH LAJOS THÉOL FŐISKOLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KÜLDENDŐ TANÁR PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK INTÉZENDÖK Kuyper Ábrahám gondolatvilága és ennek hatása a magyar református gondolkozásra.* Kuyper enciklopédikus tudásával otthon érezte magát a theologia egész területén, de mégis mint dogmatikus volt legkiválóbb. Néki a dogma nem száraz absztrakció volt, a dogmatika nem fogalomjáték, vagy skolasztikus-intellektuális szőrszálhasogatás, hanem Isten hatalmas igazságainak megragadása. Az intellektuálizmus egyoldalúsága gyűlöletes volt előtte. A miszticizmust és a prakticizmust pedig az Úr szőllőjében pusztító apró rókáknak nevezte, amiket ki kell irtani. Véget vetett a liberális német theologiai hatásoknak és követelte a régi, tiszta, hitvallásos kálvinista theologiához való visszatérést. Kövessük atyáink hitét a nélkül, hogy vaskalaposak lennénk. Aki református, annak szüntelen reformálnia kell. A hitvallásokat ismerni, magyarázni, korunk gondolatvilágával kapcsolatba hozni kötelességünk. Feleljünk mi is korunk nagy kérdéseire a hitvallások egyenesvonalú folytatásaként az ősökéhez méltó hitvallással. Kuyper dogmatikai témái azt mutatják, hogy theob rendszere, melyet a Heidelbergi Káté négy kötetes magyarázata (E voto Dordraceno) tár teljes egészében elénk, gyönyörűen kapcsolódik történelmi hitvallásainkhoz. A tudományos gondolkozást új, magasabbrendű követelmények elé állította, amikor a középpontba a legelvontabb vagy a leggyakorlatibb tudományág számára is Isten szuverenitásának gondolatát állította, s ezzel a kálvinista gondolattal mindent átfogó életszemléletet nyújtott. A Szabad Egyetem Isten Igéjének való alázatos meghódolás jegyében, a ref. hitvallásokkal összhangban tanított és tanít minden tudományágat Kuyper iniciativája szerint. Államelméletét és politikai programmját külön könyvekben (Antirevol. Staatkunde és az Ons Program) fejti ki Kuyper. Szerinte a kálvinizmus nem kizárólag egyházi és hittani mozgalom, hanem az állami és politikai élet számára is egészen sajátos alapgondolatai vannak. Mutatják ezt a történelem kálvinista hősei, akik a hivatalviselést és a politizálást nem tartották keresztvénségükkel összeférhetetlennek, hanem éppen keresztyénségük tette őket naggyá nemzeti küldetésükben. A társadalma életet is Isten Igéjének tanításaira kell fundálni. Sokat küzdött Kuyper a szociális kérdések keresztyén megoldásáért ügy tollal, mint egyéb rendelkezésére álló eszközzel. Rá mert mutatni a genynyes sebekre és azt vallotta, hogy a jótékonykodás * Előadás, elhangzott a veszprémi ref. egyházmegye lelkészértekezletén Veszprémben, 1937 június 29-én, nem elég; szociális intézkedésekre, szociális törvényhozásra van szükség. A szociális kérdés — mondotta — nem annyira az irgalmas szeretet, mint jog kérdése. A forradalom legjobb ellenszere a reformáció, társadalmi téren is. A sajtót igen fontosnak tartotta. Isten adománya az az Ő ügyének és dicsőségének szolgálatára. Kuyper meg is mutatta, hogyan kell élni Istennek ezzel az adományával. Korának legkiválóbb holland publicistája volt. Felismerte a kálvinizmusnak a művészetekre gyakorolt jótékony hatását is. A művészet célja, ha jó volna ez a világ, az lenne, hogy visszatükröztesse, jkiábrázolja a világban található szépet és jót. Mivel azonban a bűn megrontotta a világot, a művészet misztikus feladata ma megálmodni és kiábrázolni az elvesztett és az örökkévalóságban megtalálni remélt szépnek és jónak dicsőségét. A modern korszellem pantheisztikus művészetszemléletét elítéli. Nem a szépet, hanem a legfőbb alkotót, Istent illeti imádat. Minden Istené; a művészet is. Kuyper néhány vonással itt megrajzolt kálvinizmusát, mivel az történelmi forrásokból táplálkozik, de mégis alkalmazkodik korunkhoz, neokálvinizmusnak szokták nevezni. Ez a kálvinizmus nagyra hivatott. Szeretne hódító útra indulni, hogy világszerte új életet öntsön a reformátori örökséget könnyelműen eltékozolt leikékbe, hogy felszabadítson pogány és hitetlen előítéletektől és ú. n. tudományos eredményektől; visszaállítsa a Szentírás tekintélyét, kiterjessze az Ige hatását és felelevenítse a hívő reform átusság egészséges régi kegyességét. Kuyper gondolatvilágának magyar ismerői és képviselői elég későn jelentek meg. Hollandiát járt ifjaink meg se igen próbálták Kuypert a maga idejében saját ítéletük mérlegére tenni. Átvették a véle ellenséges liberális világ ítéletét. Kultúrprotestantizmust, liberális német hatásokat hoztak 'haza Hollandiából is, amikor ott már Kuyper csodálatos erőfeszítései feltárták a kálvinizmus tiszta forrásait, ezeket a betemetett kutakat, melyek a jó holland földön már Kuyper előtt is ki-kibuggyantották üdítő vizüket. Kuyper hatása magyar földön Sebestyén Jenő, a Kálvinista Szemle, a történelmi kálvinizmus mozgalma, a Soli Deo Gloria diákszövetség nevével volt és van kapcsolatban. Gondolkozzanak bár az itt jelenlevők a legellentátesebben az említett nevekről, azt senki sem tagadhatja, hogy a keresztyén ébredési mozgalmak egyházi mederbe fogása, hitvallásos irányba terelése terén sokat nyertünk általuk. Ahogyan a vizbeejtett kő hullámgyürűi továbbterjednek, úgy terjednek a nagy hollandusban felfakadt gondolatok is tőle és követőitől függetlenül, ha egyszer a kezdeményezés munkája megtörtént.
