Dunántúli Protestáns Lap, 1936 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1936-04-12 / 15. szám

1935.

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

69 oldal

dikálni«. Pedig sem a szónoklás, sem az elmélkedés .nem neki való kifejezési forma. Egyszerű leikétől idegen a szónoklat ünnepi páthosza. Szerencsére csak egy költeményében próbálkozik meg vele, a Zsoltárom prédikátor-ban, melyet Szenei Molnár Albert emlékéinek szentel. Vannak ebben is szép sorok, de vannak reminiszcenciák is. »Kálvin lcőszirt-lelké«-ben például Adynak egy képe kísért (»Kálvin szirt-lelke játszott velem« Ady: Pap vagyok én), egy-egy fordulatban '(mintha Áprilyt, a befejező sorokban pedig mintha Végvárit hallanók. Vannak aztán egészen lapos sorai, mint pl. ez:

„Ne üres szó legyen, mely kcxfbe vész, legyen meggyőző bizonyságtevés !<;

(A zsoltár.)

Az egésznek a bőbeszédűsége azt mutatja, hogy a költő csak keresi a bűvös szavakat, de nem találja meg.

Elmélkedő költeménye valamivel több van, de ezek sem sikerült alkotások. Ez nagyon természetes, hiszen Bódás, mint fentebb láttuk, nem elmélkedésre, hanem cselekvésre született. Különösen világos ez, mikor ugyanazt a témát kétszer dolgozza fel, egyszer elmélkedő formában (Elveszthetetlen öröm), másszor meg oly történet formájában, melynek egyik szereplője saját maga (Nyikorogj vígan, vén talicska). Az első lapos, papos moralizálás, a második a verses kötet egyik legsikerültebb darabja, egy kis dráma, melynek eleven ereje ellenállhatatlanul sodor magával:.

Mint a legtöbb pap-költő, ő is megpróbálkozik! nagy ünnepeink megéneklésével, de ez a kísérlete csak kis részben sikerül. Virágvasárnap, Nagypéntek és Hasvét című költeményei hangban és formában erősen Áprilyra emlékeztetnek, persze azzal a különbséggel, hogy Áprily különbet alkot ebben a műfajban,. A századvég ma már nagyon avultnak ható filozófiája szólal meg a Hasvétban:

Ki mozdította észrevétlen el a nagy követ, noha poroszlók lesték ? ...

— Az élet győzelmes ereje! mely egy fűszállal is sziklákat repeszt szét!

Az élet kelt ki bilincsét levetve, a sírból, hol a halál maradt halva s mennyei fény hull a megéledt testre, melyen halálnak nincs többé hatalma!

Egyéni hang szólal meg az Ádventben és még inkább a Pünkösdi I.élek-ben. Ezek már igazi Bódásversek. Milyen szép mindjárt a pünkösdi vers nyitánya :

Talán az ősi tűz szállotta meg, mert pünkösd reggelén, első harangszóra kertünkben mámorosán ünnepelt, kigyujtva lángját a pünkösdi rózsa.

Nagy erő van a következő mondatban:

„Pünkösdi Lélek . .. olvaszd szét az érceket, miket ágyukká vétkezett az ember".

és összhangban van az egész alapérzéssel a befejezés:

Taníts meg, mit jelent szín-józanul az Isten leikétől megrészegülni

és szórni, mámorosán, boldogan magunkat, szerteszét, szivünkbe nyúlva, míg arcunkon a tékozló öröm tüzes pünkösdi rózsáit kigyujtja!

Befejezésül csak azt a kívánságunkat fejezhetjük ki, hogy Bódás merjen a jövőben még teljesebb önmaga lenni. Ha ezt megteszi, még sok szép verssel ajándékozhatja meg a magyar olvasó-közönséget.

Szabadi Béla.

@®®@®®®@@®®®®®®@®®®®®®®®®®®®®®®®©®@®3©® © (S

1 VEGYESEK I

®@@©®©(?i®®®©@®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®

Lapunk t. olvasóinak és munkatársainak Istentől gazdagon megáldott húsvéti ünnepeket kívánunk.

— A debreceni ref. egyház egy, már félévvel ezelőtt félállított külsőségi egyházrészi lelkészséghez most még másik kettőt szervezett, egyelőre vallásoktatói státusban; ugyanily módon püspöki másodlelkészséget is állított fel; a tanyák és a külsőségek lelkigondozására nyolc új segédlelkészi állást létesített és két tanyai lelkészlak felépítését mindjárt el is rendelte. Valóban igaza van az ezekről beszámoló dr. Révész Imrének: Debrecen példát ad.

— A sárospataki főiskola elhatározta, hogy főépülete főbejáratát életének legfőbb eseményeit, ezekben nagy tradícióit szemléltető művészi bronz reliefekkel fogja felékesíteni. Egyik domborműre, a gályarabok emlékművére már ki is írták a pályázatot. A következő domborművek az iskolaépítő Kopácsi Istvánt, a nagy fejedelemasszony Lorántffy Zsuzsánnát, Kossuth tanárát Kövi Sándort fogják ábrázolni. A tiszáninneni egyházkerület legutóbbi közgyűlése a husvét elsőnapi perselypénzt 10 esztendőre ezeknek a művészi alkotásoknak a létesítésére kötötte le.

— A genfi református egyház folyó évi június hónapban ünnepli a genfi reformáció négyszázesztendős jubileumát nemzetközi ünnepségekkel kapcsolatban. Az ünnepélyen pápai főiskolánkat dr. Pongrácz József theologiai tanár fogja képviselni.

— A gályarabok megszabadulásának emlékezetére lélekemelő ünnepély volt a debreceni kistemplomban. Az igét Uray Sándor lelkipásztor hirdette. Igehirdetés után Topi Vapalahti finn evangélikus lelkész tolmácsolta a finn testvérek üdvözletét. Alkalmi költeményét felolvasta Baja Mihály lelkipásztor. Ünnepi beszédet mondott dr. Herpay Gábor vármegyei főlevéltárnok, egyházrészi gondnok. Áz ünnepély Pass László ev. alesperes záróbeszédével ért véget.

— Kálvin Institutiója most jelent meg japán fordításban és rövid idő alatt 500 példány kelt el belőle.

— Szeretetvendégség. A Tulsó-Komáromban működő Protestáns Jótékony Nőegylet szeretetvendégségén Kiír Géza csicsói ref. lelkész, egyházmegyei tanácsbiró tartott bibliamagyarázatot, Boross Béla alsószeli ig.-tanító pedig A nő a magyar költészetben címen előadást.

— Tulsó-Komáromban a szeptemberben megnyílt Református Tanítóképző-intézet március hó 29-én a kollégium nagytermében nagysikerű műsoros estélyt rendezett. Az iskolának ez volt az első nyilvános bemutatkozója.

— Dr. Kagawa, a hires japán evangélista és iró hosszabb időt töltött Amerikában, ahol több helyen szólt a szövetkezeti mozgalomról is, mint amely szerinte a legalkalmasabb módszer a gazdasági kérdések keresztyén megoldására.

— Bécsben nagypénteken volt magyar református istentisztelet a belvárosi osztrák református templomban. Az igét ez alkalommal dr. Incze Gábor gondozólelkész hirdette.