Dunántúli Protestáns Lap, 1936 (47. évfolyam, 1-52. szám)
1936-03-29 / 13. szám
56. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1936. »Einsiedeln und Zürich« címen megjelent cikkét annál nagyobb örömmel ismertetjük, mert a magyar tudós Zwingli és Juda Leó kolostorának a reformáció szempontjából eddig még nem ismert jelentőségére mutat rá. Weiss Leó cikke szerint Zürich városa elévülheitetlen érdemeket szerzett az einsiedelni bencés kolostor megalapításában és állandó támogatásában. A legnagyobb szükségben adott segítséget Einsiedeln a XVI. század első negyedében Zürichnek olyan módon viszonozza, hogy a viszonzás által világjelentőséf güvé teszi a várost. Az alapítvány kis számú, nemes tagjai a humanista tudományokra vetik magukat s ezekkel a tudományokkal együtt az egyházi állapotok kritikáját is bevezetik a »sötét erdőbe«. Az új szellem 'bevonul a kolostor iskolájába. Nem véletlen tehát, hogy a nyolcvanas évek elején (1480) az egyházi bajok legélesebb szavú kritikusa: Oeiler János száz strassburgi hívével Einsiedelbe zarándokol, hogy az egyház megromlása elleni nézetében inegerősíttessék ... 1513 végén Diebold von Geroldseck a megöregedett apát mellett a kolostor vezetője. Diebold von Geroldseck állította a búcsújáró templom élére Zwingli Ulrichot, Erasmus tanítványát. A búcsújáró templomot évenként több százezer ember kereste fel. Zwingli nem lett volna a nagy bázeli humanista igaz tanítványa, ha az olaszországi szokásnak megfelelően nem hirdeti a tömegnek az evangéliumot. Az alapítvány vezetője Zwingli barátja és bajtársa lett és a kolostor tagjai közül is sokan híveivé szegődtek. Az einsiedelni feladat azonban nem elégítette ki egészen Zwinglit. Egy búcsújáró helyen a prédikáció hatása nem tartós), Einsiedelntől hathatósan támogatva 1519-ben Zwingli Zürichbe költözött, hogy otf naponként hirdesse Isten igéjét — sokkal kevesebb fizetéssel mint Einsiedelnben. Nehéz volt Zwingli zürichi missziója és hogy a nehézségekkel megbirkózhatott, abban az einsiedelni kolostor pápai pénzéből nyújtott segélyezésnek nagy szerepe van ... Mialatt Zwingli einsiedelni segítséggel Zürichben harcolt az evangéliumért, Juda Leó, Zwingli barátja és Einsiedelnben utóda, Einsiedelnben tett sokat az evangélium terjesztéséért. Juda Leó nem elégedett meg a prédikációk hatásával, hanem munkába állította a könyvnyomtatást, hogy a búcsújáróknak gyors egymásutánban kezükbe adhassa a biblia egyes részeinek és más vallásos iratoknak új, kicsiny, a közönséges ember által is megszerezhető fordítását vagy magyarázását. Juda először Erasmus irataiból adott ki néhányat, a jól sikerült kezdet folytatásaként fontosabb kiadványokkal állt elő. A lutheri és a zürichi biblia előtt megkezdte Juda 1521, májusában a nép között a bibliai iratok összefüggésszerű terjesztését. És pedig olcsó füzetekban. Ezek a füzetek hihetetlen gyors es kiterjedt piacra találtak, —< maguk a zarándokok sok ezeret hordtak szét a szélrózsa minden irányába. Az első hét kötet a kilenc Jcisebb páli levél Erasmus-féle parafrázisainak fordítását tartalmazza. Két építő irat követte az előbbieket: Erasmus: A keresztyén lovag, — Luther: A keresztyén ember szabadsága. Majd Pál római, korinthusi, galáciai levele. S közben Erasmus: Jézus panaszai az emberekhez és Luther: A kolostori fogadalmak! A sorozat Péter, János, Judás, Jakab és a Zsidókhoz irt levél kiadásával zárult. A három év alatt megjelent kis könyvek Einsiedelnből elindulva bejárták a világot és az ige csodát tett. Az evangéliom értelmében kellett az egyház megújításának megtörténnie. Sem Zwingli, sem Juda nem gondoltak egyházszakadásra. 1522 július 2-án Einsiedelnben tartották a környékbeli lelkészek Zwingli részvételével azt az összejövetelüket, amelyen a római egyház keretein belül tettek kísérletet az egyház reformálására, kérvényt intézve a konstanzi püspökhöz^ hogy az egyház érdekében szüntesse meg az egyházban tapasztalható visszaéléseket. Ennyit Weiss Leó cikkéből. Egy részlet volt ez a reformációból, az Isten felé vonuló lelkek htjából. M. J. Felhívjuk a Nagytiszteletü Lelkipásztor Urak figyelmét, hogy a virágvasárnapi perselypénz az országos református lelkészi nyugdíj- és özvegy-árva gyámintézet céljaira az egyházmegyei nyugdíj intézeti pénzkezelő úrhoz küldendő be. ®@®@®®®@®®®®®®®@®@®®®®®®®®®®@®®®@®@©®@® 1 VEGYESEK I ® @ @@@®®®@®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®S®®@®®® — Az Országos Bethlen Gábor-Szövetség a kaposvári színházban előkelő színvonalú ünnepet rendezett. A szombat esti összejövetelre zsúfoltságig megtelt a színház. A Bethlen Gábor-Szövetség országos elnöke, Tasnádi-Nagy András dr. vallás- és közoktatásügyi államtitkár mondott megnyitót. Tudjuk Bethlen Gáborról, — úgymond — hogy erőshitű fejedelem volt. De tudjuk azt is, hogy a hitviták, vallásháborúk korában, amikor a felekezetek közötti harc, elfogultság és gyűlölség úgyszólván európaszerte mindenütt valósággal orgiákat ült, ő örökidőkre példát adott, miként kell egy többségi felekezetnek a kisebbségi felekezetekkel szemben viselkednie. Az államtitkár megnyitója után Palló Imre dr., az Operaház örökös tagja Gounod- és Verdiáriákat és magyar dalokat énekelt nagy sikerrel, Dullien Klára hegedült, Rieger Tibor zongorázott, ifj. Szász Károly pedig verseiből olvasott fel. Ravasz László dr. református püspök volt az ünnepi szónok s így szólt egyebek között: Hogyan szövi egy isteni kéz a történelmet nagy személyiségek felhasználásával, — vetette fel a kérdést, — mennyiben nevelnek a nagy egyéniségek? Egészen bizonyos, hogy a nagy embernek van valami önmagában való értéke, ami nem függ attól, hogy elismerik-e az emberek, vagy sem. A nagy ember alapkoncepciója benne volt a világ teremtésében. Istennek is egy történeti személyiségre van szüksége, hogy rajta keresztül megjelenjék a világban a legnagyobb, az egzisztenciális hiányérzet: hogy az emberi szívnek egyetlen, örök és legnagyobb szüksége van: tiszta akar lenni és Istenhez vágyik. Kapi Béla dr. evangélikus püspök mondott zárószót: Hovatovább azt látjuk, — úgymond, — hogy korunknak több a civilizációs, mint a kultúrái eleme. Kapi püspök idézi Széchenyi rejtélyesnek látszó, csonkán maradt mondatát a „Világ“-ból: „A magyar gyermeknép, de minden lehet, ha . ..“ A magyar összetörtségében is gyermeknép, de minden lehet, ha meglátja történeti küldetését, ha önmagába tekint és meglátja gyarlóságait, ha körültekint és meglátja egymásban a magyar testvért, ha felfelé tekint és meglátja Istent... A nagysikerű műsoros ünnep után Matolcsy Sándor dr. református főgondnok, kormányfőtanácsos látta vendégül az előkelőségeket.