Dunántúli Protestáns Lap, 1936 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1936-02-09 / 6. szám

1936. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 25. oldal.. imádkozzon Jézushoz, hogy mutassa meg neki bűneit és könyörögjön megújító erőért. A mulasztás miatti dor­gálást sem szabad megvetnie, mert az Úr eselekszi azt az ő javára. A presbiter tartsa ébren a hitet a családjában. Ne csak anyagi jólétéről gondoskodjon, hanem lelki gyara­podásáról is. Még cselédeit is hitbuzgóságra kell nevelnie, mert a hívő cselédtől mindig jobb munkát várhat a gazda. — Szólott az egyház fegyelmezési jogáról a meg­tévedt egyháztagokkal szemben, Kálvin fegyelmezési módja alapján. Helyesnek tartaná a kálvini fegyelmezés vissza­állítását. De van-e szükség fegyelemre, ha figyelembe vesszük az eleveelrendelés elvét? Erre a felelet csak az lehet, hogy a fegyelem Istennek kegyelmi ajándéka, amellyel élni nemcsak joga, de kötelessége is minden református egyháztagnak. A szépen felépitett előadást nagy élvezeítel hall­gatták a megjelentek. Többen hozzászóltak az előadás­hoz, köztük Sáhó István és Várady Lajos lelkipásztorok. Utóbbi rámutatott arra, hogy krisztusi lélek nélkül a fegyelem keresztül nem vihető eredménnyel sem ma­gunkon, sem máson. Vajda György magyaróvári presbiter „A templom­látogatás, mint a gyülekezeti élet fundamentuma“ címen tartott előadást. Ä jeruzsálemi templomból kiindulva, amely egy egész népet tartott össze mágneses erejével, szólott az ókori pogány templomokról, melyekbe csak a papok mehettek be, s az áldozatokról, melyekben az áldozok lelkileg teljesen távol éltek egymástól. Ezekkel szemben a keresztyénség megteremtette a gyülekezetei, amely megtölti a templomot, ahol az imádkozok test­véri, lelki kapcsolatban vannak egymással, mert a ke­­resztyénség nem az egyén vallása, hanem a közösségé, ahol egymás hite által buzdulnak fel a lelkek Isten di­cséretére és szolgálatára. Amig egy hangverseny, bár­milyen fényes volt is, sokszor minden nyom nélkül múlik el, addig egy istentisztelet erőt ad egy jobb élet elkezdésére és folytatására. Emlékeztet azokra az időkre, amikor sokhelyen üresek voltak a templomok, ma pedig már kevés a templom, s egymásután épülnek az új templomok, hirdetve, hogy ébredeznek a lelkek, s vá­gyódnak újra az Istennel való, boldogító találkozásra. Győry Elemér azzal köszönte meg a mély hitről tanúskodó előadást, hogy a jó Isten segítse a magyar­óváriakat arra, hogy mielőbb legyen templomuk. Mille Géza győri presbiter, mezőgazdasági kamara h. igazgató tartotta meg ezután végig figyelemmel hall­gatott előadását „Egyházunk és a mezőgazdaság“ címen. Nagyon helyesen állapította meg, hogy a materiális kér­dések tárgyalásánál nem szabad figyelmen kívül hagyni a spirituális kérdéseket, mert bizonyos, hogy a mai súlyos válságból csak a lelki ember tud kikeveredni, a csak testi ember nem. A háború előtt megjövendölték, hogy a monarchia elpusztul, mert a polgároknak sem Istenben, sem a monarchiában nem volt hitük. Nagy- Magyarország feltámadását csak akkor várhatjuk, ha népünk előbb hívő néppé lesz. Ezért szükséges, hogy amit e tekintetben az öregek elrontottak, azt a fiatalok siessenek helyrehozni. Végül indítványt terjeszt elő a mezőgazdasági tanítás intenzivebbé tétele céljából a református iskolákban. Indítványát a konferencia elfo­gadta, s azt az egyházi hatóságokhoz felterjeszti. Dr. Kun Árpád komáromi presbiter volt a követ­kező előadó, aki a családvédelemről tartott kiváló hozzá­értésről tanúskodó, ennek a nagyfontosságú kérdésnek minden részére kiterjedő s a megoldás módozatait is felsorakoztató előadást. Arra a konklúzióra jutott, hogy az igazi családvédelem tervszerű, a megalkotásra váró szo­ciális törvények sorozatától és az ifjúság vallásos ne­veléstől függ. Felpéci Péntek Páll, volt országgyűlési képviselő, ácsi presbiter bizonyságtevő előadása fejezte be a pro­­grammot. Megemlékezett oroszországi hadifogságáról, ahol a téli nagy hidegre számítva már jóelöre hosszú, mély sáncokat ástak, s oda aztán a fogolytáborokban elpusztult bajtársakat csak beledobták és otthagyták temetetlenül, míg a föld fagya felengedett. Milyen nagy megnyugvás töltötte el lelkűket, mikor kezdeményezé­sére egy-egy tanító bajtárs imádsága és közös éneklésük mellett tehették a nagy közös sírba elköltözött társaikat. Ott érezte csak igazán, hogy milyen drága kincs a hit! Egyházunkat hajóhoz hasonlította, amely most vi­haros vizeken jár. Csak az egyetértés a hajón és az Isten kegyelme a hajó felett, segíthetik biztos révbe ezt a hajót. Győry Elemér bezáró beszédében rámutatott arra, hogy a konferencia szükséges volt. És szükséges lesz a jövőben is, mert bizonyos, hogy az ilyen találkozók­ról mindenki visz haza valami figyelmeztetést, ösztön­zést, amiből itt is, ott’ is felsarjad majd a szebb jövő vetése. Konferencia után a Kaszinó helyiségében látta ven­dégül a résztvevőket az ácsi gyülekezet. A kitűnő és bőséges ebédet a gyülekezet kedves leánytagjai szolgál­ták fel nagy figyelemmel és kedvességgel. Kelemen Béla lelkipásztor szép beszéddel köszöntötte a vendé­geket, Győry Elemér pedig megköszönte a gyülekezet vendégszeretetét, Isten áldását kérve annak presbitériu­mára és minden tagjára. „Minden lépés,^ amit teszek, minden munka, amit végzek . . . Hirdesse az Úr szerelmét, dicsőítse nagy kegyelmét; Soli Deo gloria!" ®3®@®®®@©®®®®®®®®®®®®®®©®®®®®®®®@@($@®@© I VEGYESEK | ®@®®®®@®®®@®®®@@®®©®®®@®©®@®:§>®®®S)®®®®®© — A mezőföldi egyházmegye lelkészi jegy­zőjévé 77 szavazatból 42-nek elnyerésével Bakó Béla szabadhidvégi lelkipásztor választatott. Az új jegyzőt szívből üdvözöljük. — A csurgói ref. egyházközség Bükky Zsig­­mond ötvöskónyi lelkészt hívta meg lelkipásztorának. Isten bőséges áldása legyen a meghívott lelkipásztoron és a meghívó gyülekezeten. — A nádasladányi gyülekezet egyhangú meg­hívással Mihályka János kálózi segédlelkészt választotta lelkipásztorává. Isten gazdag áldása legyen az egyhan­gúlag választó gyülekezeten és annak új lelkipásztorán. — A ref. theol. tanárok országos konferen­ciáján a következők vettek részt: Budapest:ár. Kováts J. István; Debrecen: Dr. Csikesz Sándor, dr. Kállay Kálmán, dr. Vargha Zsigmond ; Kolozsvár: dr. Gönczy Lajos, dr. Nagy Géza; Losonc: Sörös Béla; Sáros­patak: dr. Marton János, dr. Mátyás Ernő. Kedves ven­dége volt a konferenciának dr. Bohatec József bécsi egyetemi tanár, theológiánk tb. tanára, aki feleségével együtt jött el és a konferencia egyik főelőadását tar­totta Kálvin államtanáról, melyet élénk megbeszélés követett. A soproni ág. h. ev. theol. fakultást dr. báró Podmaniczky Pál dékán képviselte, akit meleg szeretet­tel üdvözöltek. A konferencia elnökévé dr. Trócsányi Dezső pápai igazgatót, jegyzőjévé dr. Marton János sárospataki tanárt választották meg. A konferencia tárgy­­sorozatát lapunk múlt számában közöltük. Legfontosabb pontok voltak: a Bibliai Kommentár ügye, melyről dr.

Next

/
Thumbnails
Contents