Dunántúli Protestáns Lap, 1936 (47. évfolyam, 1-52. szám)
1936-09-13 / 37. szám
Negyvenhetedik évfolyam. 37. szám. Pápa, 1936 szeptember 13. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP.------------------------------------------FŐSZERKESZTŐ: MEDGYASSZAY VINCE PÜSPÖK --------------------------------------------FELELŐS SZERKESZTŐ : DR. PONGRÁCZ JÓZSEF THEOL. TANÁR PÁPA I FŐMUNKATÁRS ÉS A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE: DR. TÓTH LAJOS THEOL FŐISKOLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KÜLDENDŐ I TANÁR PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK INTÉZENDÖK Sümeg. Amilyen változatos és élénk ennek a mezővároskának a történeti múltja, olyan kevés szerep jut neki a református egyház történetében. A sümegi Darnaymúzeum ötezer éves emlékeket őriz a neolith-kori kőkorszakból, Sümeg múltjáról, majd ezek folytatásaként bronzleletek és kelta sírok kincses maradványai kerültek elő a határban. írott emlékekbeni történeti múltja pedig két ezer évre nyúlik vissza, amikor Augustus római császár harcos cohorsai leigázzák Sümeg, Csehi, Csab, Szántó kelta telepeseit. A magyar történelemben Szent István alatt kezdődik a szerepe, akinek Sümegre vonatkozó rendelkezéseit csak megerősíti 1082-ben kelt okiratban Szent László, amikor »védkötelezettséggel« Sümeget a veszprémi püspökségnek adományozta, amely ma is birtokolja. Maga á vár 1292-ben keltezett okiratban szerepel először, amikor III. Endre Sümeg várát, mint erődítményt, ismét a veszprémi püspöknek adja. A vár országos jelentősége a XVI. század második felében tűnik fel, amikor Szigetvár, Kanizsa, Kőszeg, Veszprém, Győr, Fehérvár, Várad eleste után az ország kincseit ide hordják össze; hatalma tetőpontjára pedig a kuruc harcok alatt jutott. Ma már csak romantikus, festői képet nyújtó, érdekes emléke régmúlt, mozgalmas időknek. A vár tövében fekszik a városka, járási székhely, kb. 5000 lakossal, reálgimnáziummal. A reformáció nyomai csak a közelségéig jutottak el. Galsa, Rigács, Ukk, Kisgörbő, Nagygörbő, Szentgrót szerepelnek az egyháztörténelemben, de Sümegen semmi nyoma sincs a reformáció korabeli életnyilvánulásnak. Csak a legújabb időből tudjuk, hogy a sümegi reformátusokat hűségesen gondozza és a tanulókat eredményesen oktatja a nagypiriti lelkipásztor, mint szórványbeli híveit. A helyzet 1926-ban változik, amikor »Sümeg és Vidéke« fiókegyházzá alakul és csatlakozik a Keszthely—Tapolca missziói körhöz. A központ Keszthely, mint anyaegyház, ahonnan vonaton 45 km., autón 30 km.-re van Sümeg, ahova a lelkész minden hónap első vasárnapján és a három nagy ünnep körében száll ki istentisztelet és úrvacsoraosztás és iskolai évadban minden héten szerdán délután a hitoktatás ellátása végett. A tanulók száma átlagosan 20—25, részben gimnázista, részben elemista. A lélekszám Sümegen 70, a járásban kb. 130, tehát mntegy 200 lelket számlál, 50—52 adófőkönyvi számmal a »Sümeg és Vidéke« református fiókegyház. Persze a lélekszám állandóan hullámzik. Ebben az évben van 10 éve a fennállásának és ezt a jubileumot csendben ülte meg a kis gyülekezet és ebből a csendből egy hősi elhatározás indult el; az, hogy leteszi még ez évben templomának alapkövét. A város a vasúti bejáró út tengelyébe eső, háromszögű teret adományozta a templom helyéül, Szeghalmy Bálint, miskolci városi főmérnök, műépítész pedig tervezett egy 100 ülőhelyes, a háromszögű telekhez igazodá, művészi hatású, hatszögű templomot. Az építés 12—13.,000 pengőben fog megállani. Minthogy az evangélikus fiókegyháznak teljesen azonos a helyzete a református fiókegyházzal és ennek adminisztrálása és gondozása is Keszthelyről történik, a két fiókegyház közösen fogja építeni a templomot, úgy, hogy mindegyik azonos összeggel járul az építéshez. Mind a két fiókegyháznak más és más a segélyforrása, a fedezeti lehetőségek kihasználása, mások az emberei, így mindegyik külön-külön teremti elő az építkezés 50 o/0-át és nincs összeelegyítve semmiféle adomány. Amennyit a'd az egyik az ’építéshez, annyit kell adnia a másiknak is. A tornyon csillag lesz, a torony homlokzati falán relif, a tetőgerinc csúcsban (kupola) kiálló kereszt hirdeti a közösséget. A belsejében a szószék, úrasztala és oltár úgy vannak összekombinálva, hogy mindig az illető felekezetet szimbolizálhatja, amelyik a templomot éppen sorszerint használja. Igen, mert a templom használatának sorrendje is az esztendő minden napjára vonatkozólag szerződésben van lefektetve, hogy minden vita és összeütközés, emberi számítás szerint, előre kiküszöböltessék. Semmi közössége nincs a két gyülekezetnek sem itt, sem Tapolcán, csak az isténtisztelet helyisége, ami eddig is közös volt: az állami iskola rajztermében, csak most azonos hozzájárulással épült, felerészben birtokolt, kölcsönösen egészben használt, saját épületében, felszentelt templomában lesz, ha kész lesz, a további istentisztelet. Ha készen lesz... Bízunk benne, hogy készen lesz. Hatezerötszáz pengő esik reánk,. Ebből együtt van 3500 pengő a hívek áldozatkészségéből. Még 3000 pengőről kell gondoskodnunk, némi részben közsegély, nagyobb részben gyűjtés útján. Hasonló az evangélikusok helyzete is. De tétovázni való időnk nincs, mert annyira felkészült Sümegen mindenki az építkezéshez, annyira benne van a köztudatban, hogy épülni fog a protestáns templom, hogy ha most lekerül a napirendről, akkor el is aludt az építkezés beláthatatlan időkre és a mi híveink is elveszítik a megvalósuláshoz fűzött újabb és újabb áldozathozatalra serkentő reménységüket. Tehát el kellett kezdenünk! Ügy érezzük, hogy Isten akarata a vállalkozásunk, hogy kiépüljön az a vonal, amely Keszthelytől Tapolcán, Sümegen át középen szeli keresztül Zalát, hogy egy-egy őrhelye lehessen e három csillagos tornyú templom a református Sionnak. Püspök urunk esperes urunk előterjesztésére kegyes volt hozzájárulni, hogy felkereshessük a gyülekezeteket és egyeseket alázatosan kérő sorainkkal, mert merjük állítani, akik itt, az egyetemes egyház ez
