Dunántúli Protestáns Lap, 1936 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1936-09-06 / 36. szám

1936. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 161. oldal. Lukács Béla főispán, Miskolc város küldöttei, Szilágyi Lajos főispán és vitéz Nadányi János alispán vezette Biharmegye deputációját, Szabolcs vármegyéét Megyery Pál főjegyző, a honvédség küldöttsége vitéz Zelenka Zoltán tábornokkal az élén jelent meg a templomban, a rendőrségé Somogyi Gyula rendőrfőtanácsossal. — Az istentisztelet zsoltár éneklésével kezdődött, majd Ravasz László dr. dunamelléki püspök mondotta el szószéki beszédét. „Azért jöttünk ma ide, Isten hajlé­kába, — mondotta a püspök, — hogy nemzeti életünk egyik legnagyobb történelmi eseményének emlékezetét vigyük az örökkévaló és élő Isten elé. Az, hogy ma­gyarok vagyunk, ajándéka az örökkévaló Istennek, Isten teremtő szeretete a végső magyarázat arra, hogy élünk, arra, hogy magyarok vagyunk. Épp úgy látszik ez Buda­vára visszavételének történeti tényében, amelynek kétszáz­ötvenedik évfordulóját üljük ma. Csodát tett akkor a könyörülő Isten; milyen nagy csoda volt, hogy abban az Európában, amely úgy szét volt tépve, egyszerre egység támadt. Református skótok, hollandok együtt küzdenek katholikus magyarokkal és osztrákokkal és a halálosan egymást gyűlölő németség összeforr, hogy győztesen ontsa vérét az emberiség egyik legnagyobb feladatáért. És csoda volt az is, hogy ehhez a harchoz odaállott az egész magyar nemzet, ott küzdöttek a haj­dúk, a kurucok, a talpasok, kitűzték az első zászlót és az első halál is az övék volt. — Budavár visszavételé­nek példájából is az következik, hogy akármekkora ne­hézségek tornyosulnak elénk, amíg az egy élő Isten országol a világ felett, addig nincsen lehetetlenség nem­zetekre és egyénekre. Budavár visszafoglalásának em­léke pecsét és zálog arranézve, hogy ez a megcsonkí­tott, elárvult és megtört nemzet erőssé, éppé és teljessé lesz valaha ..." A püspök végül imát és áldást mon­dott, az istentisztelet a Himnusszal fejeződött be. — A pápai református gyülekezet négy új ha­rangja aug. 29-én érkezett meg Pápára. Hosszú menet kisérte be az állomásról a Geöbel Ilona leányegyesületi elnöknő irányításával szépen feldíszített harangokat. Az új templom előtt Ólé Sándor lelkipásztor, főisk. gond­nok adott hálát Istennek, hogy 218 esztendő után meg­szólalnak a pápai református harangok. Dr. Trócsányi Dezső főiskolai igazgató a főiskola, Kis Zoltán nyárádi lelkipásztor a pápai ref. egyházmegye árva ekklézsiái, Szakáll Ernő adászteveli lelkipásztor a pápai gyüleke­zetei a száműzetés idején befogadó adászteveli ref. egy­ház és Schöck Gyula pápai ág. h. ev. lelkész az evan­gélikus testvéregyház nevében szólt. A pápai és adász­teveli énekkarok két énekszámmal működtek közre. A harangokat ideiglenesen az új templom hajójába vitték s ott állították fel ideiglenesen. A harangok ünnepélyes felszentelését szeptember 20-ra tűzték ki. — Tanító választások. Az etei ref. gyülekezet a nyugdíjazás folytán megüresedett kántor-tanítói állásra egyhangú választással Szíjj Elemér etei másodtanítót, másodtanítóvá pedig szintén egyhangú választással Ballabás Sándor oki. tanítót választotta meg. — A na­­szályi ref. gyülekezet osztálytanítónak Pályi Bélát vá­lasztotta meg. — A táci ref. gyülekezet egyhangú vá­lasztással Róka Zoltán oki. tanítót választotta meg kán­tortanítójának. Gratulálunk! — Az Országos Református Tanáregyesület­nek Karcagra augusztus 28-ra összehívott közgyűlését dr. Baltazár Dezső püspök halála miatt később meg­határozandó időre elhalasztották. — A kaposszentbenedek-bárdi ref. gyülekeze­tek hívei templomuknak teljesen újjáépítése áltál az áldozatkészségnek, a hithűségnek és az egyházhoz való ragaszkodásnak szép példáját adták. A gazdasági vál­sággal és sok más nehézséggel küzdő, de minden ne­mesért és szépért lelkesedni tudó nép jó szívvel hozta meg a nagy áldozatot, fizeti az 5000 P-t, amibe a templom újjáépítése került. Az avatási ünnep augusztus 30-án, vasárnap a délelőtti istentisztelet és a délutáni vallásos ünnepély keretében ment végbe, gyönyörű idő­ben, hatalmas ünneplő közönség jelenlétében, amelynek soraiban a fungáló esperesen, Halka Sándoron és az egyházmegye főjegyzőjén, Szabó Bálinton kívül ott volt még H. Nagy Sándor kisasszondi ref. lelkész és Győr Sándor nagykanizsai s.-lelkész is, akik a templomból künnrekedt nagyszámú közönségnek hirdették az igét. De ott volt a járás főszolgabírája, Barcsay Ákos is, aki megjelenésével kifejezést akart adni amaz elvének, hogy a közigazgatás mindenkor a vallás támogatására siet, amikor arra szükség lesz. Id. és ifj. Goszthony Mihály földbirtokosok, mint római katolikus urak, a ref. hivek hithűsége és áldozatkészsége feletti elismerésüknek akar­tak kifejezést adni megjelenésükkel. Az illetékes körjegyző és a községi bírók, elöljárók, képviselőtestületi tagok, valamint az egész község népe, felekezeti különbség nélkül, de még a környékbeli falvakból is igen sokan jelentek meg, hogy együtt örüljenek az örülőkkel. A lelkipásztorok gondolatokban gazdag, szívet és lelket nemesítő beszédekben emelték hallgatóik érzéseit a ma­gasság felé. Kováts József helybeli lelkész mélyenszántó beszédben üdvözölte a megjelenteket. Patkó József tanító kétszólamú énekeket adott elő iskolásgyermekeivel, Ko­vács Klára, a lelkész leánya, most végzett tanítónő a felnőtt leányokból és fiatal asszonyokból alakított 4-szó­­lamú énekkart tanított be és azokkal adott elő egy da­rabot. Ifj. Kovács József, a helybeli lelkésznek tanárjelölt fia, aki az elmúlt nyarat Németországban töltötte, tanúl­­ságos felolvasást tartott. Igen ügyesen szavaltak alkalmi, vallásos költeményeket: Nagy László, Kovács József és Horváth József KIE-tagok. A megjelenteket a helybeli lelkésznél az egyház látta vendégül. — Az ifjúság lelkigondozása érdekében fontos körlevelet bocsátott ki Medgyasszay Vince püspök úr a kerületbeli összes presbitériumokhoz. — A missziói előadók értekezlete október 7—8 napjain lesz Budapesten. — A molványi ref. leányegyház aug. 16-án ün­nepelte iskolája alapításának 200 éves évfordulóját. D. e. 10 órakor hálaadó isten isztelet volt, az igét Liber István szigetvári lelkész hirdette. 11 órakor az iskola udvarán tartatott meg az iskolai ünnepély. Az iskola 200 éves múltjáról, elmúlt nehéz időkről, török rabigá­ról, elődök áldozatkészségéről Szabó Bálint ehmi fő­jegyző, tanügyi elnök tartott ünnepi beszédet, aki buz­dította a molványi gyülekezetei, hogy amilyen szeretet­tel és áldozatkészséggel ragaszkodtak egyházunkhoz, álljon az ősök emléke előttük példányképül, hogy szá­zadokon keresztül lehessen ez az iskola vallásnak és kultúrának terjesztője. Utána dr. Magda István sziget­vári ügyvéd, mint az iskola volt növendéke, emlékezett meg tanítójáról, a hősi halált halt Lacó Istvánról, to­vábbá arról, hogy az iskola 200 éves múltja mutatja

Next

/
Thumbnails
Contents