Dunántúli Protestáns Lap, 1936 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1936-01-19 / 3. szám

1936.

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

13. oldal.

kijelentés egyetlen, egyszersmindenkorra szóló, visszahívhatatlan és meg nem ismétlődő.

A kijelentés fölismerését körülvehetik és kísérhetik külső és belső tapasztalatok, az emberi öröm, vagy fájdalom kimondhatatlan mélységei, de az Isten és ember közti különbség soha el nem tűnik, legkevésbbé a kijelentésben. Itt úgy jelenik meg Isten, mint tőlünk idegen, mint egészen más, mint szent. Nem állhatunk hát Vele partner-viszonyban. A Hozzá való vonatkozásunkban lesz igazán nyilvánvalóvá a magunk értéktelensége, tisztátalansága és jóra képtelensége, éppen ezért ez a viszony Isten kegyelmének és könyörületességének a csodája, mely nem a mi gyarló emberi természetünkön, vagy akár szeretetünkön alapszik, hanem Isten örök? változatlan és szabad végzésein. És ahol az embernek Tőle való különbsége nyilvánvalóvá válik, ott az is nyilvánvalóvá lesz, hogy az ember Istenhez tartozik, az ő tulajdona, nem, mintha erre képes lenne, nem, mert kereste és megtalálta, hanem mert ez Isten kegyelmes akarata.

Honnan van a kijelentés ismeretének bizonyossága és egyszerisége? Honnan van a mérhetetlen távolság és mégis örökös egymásra vonatkozás Isten és ember között? Onnan, hogy a kijelentés nem kevesebb, mint Isten. Ezért a kijelentés titok, azaz olyan, valóság, amit csak önmagából lehet megismerni. A kijelentés tekintély, azaz olyan igazság, melynek elismerése nélkül még a legmélyebb igazság is csak hazugság. És mivel a kijelentésben maga. Isten jön hozzánk, azért a kijelentés ítélet is az ember fölött: kegyelem annak, aki ezt az ítéletet isteni jog gyanánt ismeri el és kárhozat annak, aki a maga igazságában bízva, e kegyelmet elfogadni nem akarja.

A kijelentés a maga teljességében Jézus Krisztusban adatott nekünk. Benne maga Isten szállott alá. Emberi természetünket magára vette, vétkeinket is, halálunkat is. Elszenvedte és jóvá tette, amit mi emberek nem tudtunk elszenvedni és jóvá tenni. És most ott ül az Atya jobbján, képvisel bennünket, Szentleikével közbenjár érettünk kimondhatatlan esedezéssel, — mivelhogy mi nem tudjuk, hogyan kell Öt imádnunk.

Éppen ezért a kijelentés nem egyéb, mint a végbement kiengesztelődés; a megbocsátás ténye, melyben Isten az embert, bűnössége ellenére is elfogadja, mint olyant, aki Előtte igaz. Nevezhetjük a kijelentést a megszentelés aktusának is, melyben Isten parancsot ad az embernek, magához hívja, minden érdem nélkül arra méltatja, hogy Neki szolgáljon, Érte éljen, szenvedjen, Őt szeresse és dicsérje. Nevezzük az ígéret aktusának is, melyben Isten az embernek és a világnak azt a reményt nyújtja, hogy eljön az ő országa, a megváltás, béke és öröm birodalma, melyben Isten minden könnyet letöröl és ahol nem lesz többé jajszó, szenvedés és halál.

Ne feledjük tehát: első Istennek az akarata, mely a testet öltött Igében jött hozzánk, bűnösökhöz és az ő Szentlelke által ma is megtérésre hív bennünket, akik tetőtől talpig bűnösek vagyunk s mint Ilyeneken megy végbe rajtunk a kiengesztelődés. Ebből a kiengesztelődésből élünk; ennek a révén leszünk Isten gyermekeivé, de persze hitben és nem látásban.4

4 Barth: Offenbarung, Kirche u. Theologie. 15—23.

(Folyt, köv.) Kiss Sándor.

®®®@®®®íeí®®®®®®®@®®®®®®®®®®®®®®®®©®Ceí©®@®

| VEGYESEK j

a©®®®®©®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®©®®®

— A Református. Élet konferenciája a főiskolai díszteremben Ravasz László püspök imájával és Medgyasszay Vince püspök igehirdetésével kezdődött. A Bibliával kapcsolatos előadásokat Szabó Imre budapesti esperes, Csia Sándor ig.-főorvos, dr. Jókav- Ihász Miklós em. gondnok, Bereczky Albert budapesti lelkész, dr. Cseh-Szombathy László orsz. gyűl. képviselő, dr. Hilscher Rezső egyet. m. tanár, dr. Kováts J. István ehker. főjegyző, dr. Victor János budapesti lelkész, Győry Elemér ehker. főjegyző, Benkó Ferenc nyug. államtitkár, dr. Török István theol. tanár, dr. Balogh Jenő ehker. főgondnok, dr. Tasnádi Nagy András vallás- és közokt. államtitkár tartották. A reggeli és esti áhítatokat dr. Vass Vince kecskeméti, ólé Sándor pápai, Muraközy Gyula, Sebestyén Andor és Szabó Imre esperes, budapesti lelkészek vezették. A nők konferenciájának előadói Fazekas Lajosné, dr. Victor János, Sebestyén Andor, Bereczky Albert, özv. Fiers Elekné és dr. Pongrácz Józsefné voltak. A matiné megnyitóját dr. Tasnádi Nagy András államtitkár mondotta, megkapóan foglalva össze a konferencia célkitűzéseit. A főiskolai zenekar Kiss Árpád ig.-tanító vezetésével zeneszámot adott elő, Farkas Irma tanítónő énekelt. A matiné központja dr. Ravasz László nagyszabású előadása volt Hit és nemzet címen. Eötvös Ella tanítónőjelölt melodrámát szavalt Ritókli István zongorakíséretével. A főiskolai kisénekkar Tóth Lajos vezetésével Beethoven darabot énekelt. Bódás János szombathelyi lelkipásztor verseiből olvasott fel. A nőnevelő-intézeti énekkar Mendelssohn Motettáját adta elő Ritókh István vezetésével. Medgyasszay Vince püspök záróbeszédében a közönség meggyőződését tolmácsolta, amikor köszönetét mondott a szereplőknek, akik mind: tudásuk legjavát adták és feledhetetlen élményt szereztek a jelenvoltaknak.

— Gyászhír. Mély részvéttel értesültünk, hogy Szüts Lajos nádasdladányi ref. lelkész életének 57-ik, lelkészkedésének 34-ik évében, f. hó 13-án, hosszas szenvedés után, megtért Urához és Istenéhez. A megboldogultat felesége, szül. Szüts Emma, fia Lajos, testvérje Szüts József veszprémi egyházmegyei esperes és sógora, Szüts Jenő gyászolják. A gyülekezet külön gyászjelentést adott ki a szeretetett lelkipásztor elhunytáról. Boldogok a halottak, akik az Urban halnak meg!

— Uj esperes. A mezőföldi református egyházmegye gyülekezetei a Vargha Kálmán elhunytával megüresedett esperesi tisztségre egyhangúlag Bakó Lajos eddigi főjegyzőt választották meg. Az új esperes régóta munkás tagja az egyházi közéletnek. Egyházmegyéje aljegyzőnek és tanácsbírónak, legutóbb főjegyzőnek választotta meg és több év óta egyházkerületi képviselője is volt az egyházmegyének. Az egyházkerületi közgyűléseken komoly és alapos felszólalásaival többször gyakorolt irányító hatást a tanácskozásokra. Főiskolánknak és nőnevelő-intézetünknek lelkes barátja. A megválasztás alkalmából szeretettel köszöntjük őt és esperesi működésére Isten gazdag áldását kérjük.

— Szerkesztőváltozás. Egyháztársadalmunk egyik legtekintélyesebb lapjánál, a Lelkészegyesületnél fontos változás történt. Eddigi hűséges és nagyérdemű felelős szerkesztője dr. Erdős Károly debreceni egyetemi tanár tiz esztendei fáradságos szerkesztői munka után meg-