Dunántúli Protestáns Lap, 1936 (47. évfolyam, 1-52. szám)
1936-08-02 / 31. szám
1936. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 137. oldal. A számvevői vélemények ezután két példányban készítendők, hogy az egyik az esperesi hivatalnál maradjon. A lelkészértekezlet határozatai kapcsán aljegyző javaslatára a közgyűlés felír a kerületi közgyűlésre a stólamegváltás ügyében. Az esperesi egyházlátogatás jelenlegi közigazgatási jellegének megtartása mellett szükségesnek véli a lelkészértekezlettel egyértelműi eg a közgyűlés, hogy az egyházlátogatás alkalmával találkozzék az esperes a gyülekezetek missziói munkásaival, az egyesületek vezetőivel, hogy az időszerű kérdéseket velük megtárgyalja. Ebben az ügyben is felírunk a kerületi közgyűlésre. Az egyházmegyei lelkészek halálesetre szóló együttes biztosítása tárgyában közgyűlés úgy határozott, hogy bővebb megtárgyalásra visszateszi a lelkészértekezlethez. A lelkész! nyugdíjtörvény (IX. te.) életbeléptetését a közgyűlés kívánatosnak tartja s ilyen értelemben fordulunk az egyetemes konventhez. Elfogadta és a kerületi közgyűlés elé terjeszti a közgyűlés Győry Elemér lelkészértekezleti elnök jelentését a lelkészek továbbképzéséről. Jóváhagyást nyert az egyházmegyei számadás és költségvetés. Megerősítettük a tatai egyház 5o/o-os pótadó kivetését, a bokodi egyház adókulcsát, az ácsi egyház adásvevési szerződését. Letárgyaltuk az egyetemes konvent ránk vonatkozó határozatait. A tanfelügyelő átiratait tudomásul vettük. Az esztergomi egyház miszsziói jellegének eltörlése iránti kérelmét pártolólag terjesztettük a kerületi közgyűlés elé. Több egyház haszonbérszerződése megerősítést nyert. Az egyes bizottságok időközben hozott javaslatait határozati erőre emelte a közgyűlés s még több kisebb folyóügy letárgyalása után a közgyűlést esperes úr buzgó imája bezárta. A gyűlés után bírósági ülés volt, melyen megalakítottuk az időszaki tanácsot és egy közigazgatási ügyet intéztünk el. A gyűlés végeztével a »Korzó«-étteremben közebéd volt, melyen megjelent Komárom-Esztergom vármegye alispánja és a vármegyei aljegyző, kik ezen a napon épen Komáromban tartózkodtak. Megjelent a város polgármestere és az evangélikus testvéregyház vezetősége és még többen. Bár az volt a megállapodás, hogy felköszöntők nem lesznek, a komáromi egyház lelkipásztora köszöntötte meleg szavakkal a megjelent vendégeket. 'Ebéd után ki-ki hazautazott őrálló helyére. Adja a jó Isten, hogy végzett munkánk szolgáljon mindnyájunk javára s a yiagy Isten dicsőségére. Tarján, 1936 július hó. Besse Lajos ehm.-i főjegyző. . A barsi ref. egyházmegye közgyűlése. A barsi ref. egyházmegye f. évi július 3-án tartotta rendes közgyűlését Léván Czeglédy Pál esperes és dr. Nagy Béla egyházmegyei gondnok elnöklete alatt. Dr. Agyagási Sándor egyházmegyei főjegyző terjesztette elő a részletes esperesi jelentést, mely az legyházmegye egy évi történetén kívül kiterjed az 'egyetemes ref. egyház korszerű kérdéséire is. Az espere.sí jelentés hálával emlékezik meg Kálvin Institutiójánák 400 éves évfordulójáról. 1536 március havában fiagyta eí a sajéót az élő Isten szuverenitásának ezen »Magna chartája«. Ez a könyv rendszerbe foglafta össze az evangélium örök igazságait, hogy híd lehessen a bibliához, az Isten dicsőségéhez. Az egész világ reformátussága hódol e napokban Genfben a nagy reformátor emlékének. A magyar reformátusoknak is szent kötelessége ez. Esperesi jelentés megemlékezik továbbá a múlt év őszén Podebradyban tartott presbiteri világszövetség gyűléséről. A nagy erkölcsi súllyal rendelkező testület felhasználta az alkalmat az itteni református egyház égető kérdéseinek az illetékes fórumok előtt való feltárására. Ez a gyűlés közelebb hozta egymáshoz a köztársaság protestánsait, s egveitgfette az utat a csehfnorvaországi reff, egyházakkal való együttműködésre. Szervezetlenségünk indította útjára az úgynevezett református összefogást. Ennek célja az, hogy egyháztársadalmunk lépjen ki eddigi passzivitásából, s a népünkben levő hatalmas anyagi és erkölcsi erőket állítsa a református eszmények szolgálatába. Megemlékezik az esperesi jelentés az egyetemes ref. egyház legfiatalabb intézményéről, a rdf. tanítóképzőről, amely a múlt év szeptember havában nyílt meg Komáromban 40 rendes tanulóval. Ezen intézet az eddigi működését tekintve is megérdemli minden ref. magyar szerefetét és áldozatkész támogatását. Sajnálattal említi meg, hogy ezen intézet az államkormány részéről nem talált kellő méltatásra. Az egyházi főhatóságokra hárul a feladat, hogy a ref. tanítóképző intézet elismerésének kérdését az államkormánynál mielőbb elintézzék. Esperesi jelentés ezután foglalkozik a losonci theologia ügyével, amely a 11-ik évet 70 hallgatóval nyitotta meg. Sürgeti a losonci theologia rendes tanszékekkel való kiépítését. Jelenti, hogy az Egyetemes Tanügyi Bizottság tervezetet dolgozott ki az intézet végleges elhelyezésére, mely szerint a túlterhelt gyülekezetek igénybevételét nem kívánja, azonban a ref. egyház szolgálatában álló minden lelkész és tanító 5 évi részletben fizetendő 1000 Ke hozzájárulásával óhajtja a szükséges fedezet élőteremtését biztosítani. Megemlékezik esperesi jelentés a sérelmeinkről, mint kánonaink szentesítésének halogatása, az 1919/20. évi államsegélyek visszatartása, a kongnia törvény végrehajtásával szenvedett sérelmek és az adócsökkentési segély teljes élsorvasztása. Kegyelettel emlékezik meg az esperesi jelentés az egyházmegye halottairól. Akúcs Lajos volt nagypeszeld, Boldizsár György mohii lelkészekről. Tóth Ferenc kiskoszmályi, Körmendi István tergenyei és Bátky István nagyodi tanítókról. Majd Szinay Sándor és dr. Guba János újonnan választott tanácsbírák és Szúnyog János tanító ja közgyűlés előtt leteszik a hivatalos esküt. Közgyűlés szeretettel köszönti 25 éves rendes lelkészi szolgálatuk alkalmával Czeglédy Pál esperest, Szabó S. Zsigmond bajkai- és Szinay Sándor nagyölvedi lelkészeket, továbbá 25 éves tanítói szblgálatuk alkalmával Hadnagy Gyula farnadi tanítót és Vida Róza lévai tanítónőt. Ugyancsak elismeréssel és szeretettel köszönti közgyűlés Bodor Csömör Istvánt, aki 25 éve gondnoka a nagyölvedi egyháznak, Nikus Csömör Andrást, aki 30 éve presbitere a nagyölvedi egyháznak, Hajpál Mátyást, aki Mohiban 35 éve presbitere az egyháznak és Czudor Ferencet', aki Mohiban 31 éve presbiter. Majd Szinay Sándor számvevő terjesztette elő a számvevőszék jelentését az egyházak és az egyházmegyei, a gyámoldai pénztárak számadásairól.
